„… mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint… ” (Efézusbeliekhez írt lev. 3:20)
Zsinati tanácsülésre készülnek a HMRKE gyülekezetei április utolsó hetén Szentlászlón. Kéthavonta tartanak az elnökség vezetésével találkozót a gyülekezeteket képviselő presbiterek, gondnokok és lelkészek. Ezekben a napokban a tanácskozásra szánt anyagokat készítik elő, melyek rövid felsorolással és a teljesség igénye nélkül jelenleg a következő nagy témákat érintik:
Beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, Költségvetési beszámoló, Megemlékezés Móricz Zoltán kői gondnokról, a H.M.R.K.E. XIX. Zsinatának előkészítése, amelyet 2025. június 14.-én (szombat) Kopácson tartunk, a Kálvini Egyház összeomlását* követően az egyháztagok HMRKE-be való igazolásáról való tárgyalás, a délvidéki református egyház születésének 450. évfordulója, tervek, programok ünnepi megemlékezésekre a 2025-26-os években, idei nyári programok megbeszélése.
Készülődésünket és tanácskozásunkat kísérje Isten áldása!
________
*Mint köztudomású, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, mint jogutód egyház alapítása az 1576-os Hercegszöllősi Zsinathoz köthető. A hercegszöllősi templomban minden évben megemlékezést tartunk hitünk hőseiről, akik a legnehezebb időkben sem hagyták hitüket és egyházukat, a református egyházat. Istentiszteleteink nagy része ma is magyar nyelven folyik. A Kálvini Egyház, amely szervezetileg egyházunkból kivált tagokból 1998-ban alakult, új szervezeti létében idén nevének felvételének 20 éves évfordulóját tarthatta meg. Emlékezetes, hogy kezdetben egyházunk nevével visszaélve bejegyzésükben a Horvátországi Református Keresztyén Egyház nevet használták, melyet meg kellett változtatniuk. Egyházunk jogfolytonosságának birtokosa a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete, amelynek pecsétjén is alapításunk esztendeje, az 1576-os dátum szerepel mind a mai napig. Egyházunk Istentől megáldott és minket Krisztusban megtartott 450 éves fennállása adja meg számunkra azt a türelmet és biztos alapot, mellyel hajlandók vagyunk egyházi szervezetünkbe fogadni a nehéz körülmények közé jutott, éveken keresztül megtévesztett Kálvini Egyház tagjait.
„Számolok Istennel” – könyvbemutató Fekete Ágnessel
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szeretettel meghívja Önt az első Könyvklub-találkozóra.
A rendezvényre 2025. április 26-án, szombaton 15 órai kezdettel kerül sor Szentlászlón, a gyülekezeti teremben, ahol vendégünk lesz Fekete Ágnes lelkipásztor, szerkesztő és író.
Program:
• Köszöntés – Kettős Csiffáry Éva református lelkipásztor
• Áhítat – Kettős Attila református lelkipásztor
• Könyvbemutató – Fekete Ágnes: Számolok Istennel
• Beszélgetés Szíjj Júlia „Korlátok fogságában” című könyvéről és a könyvklub jövőbeli terveiről, lehetőségeiről
A találkozó keretében lehetőség nyílik az írónő könyvének megvásárlására és dedikálására is.
Előzetes olvasnivalóként ajánljuk a KÉPMÁS magazin cikkét:
tegnap, nagypéntek szomorú és számunkra mégis reménnyel és bizakodással teli eseménye, a keresztrefeszítés nem egynapos történet, mint a legtöbb, valamely hatalom és a gonosz erők által végbevitt megsemmisítés történet. A törlést és megsemmisítést követően ugyanis az életben ritkán adatik meg, hogy a szenvedő fél felálljon, újrakezdje életét és célja érdekében ismét lehetőséget kapjon ezen a földön. Ha nagy ritkán ilyen történik, akkor arra bizony sokáig emlékezünk. Az eltörlés, bosszú, rossz döntések és gonoszság ugyanis lelket és testet romboló módon megy végbe. Nincs visszaút. Nincs előre szaladás.
Krisztus megfeszítése és halála, eltemetése azonban az előbbi történetektől teljes mértékben eltérő. Nem emberi erő és szándék miatt, hanem Isten léte és közbeavatkozása folytán. Ha valamiben a krisztusi és isteni lélek és természet egy pillanatra különvált, megtartva isteni és krisztusi voltát olyan módon, hogy hozzánk és életünkhöz, sorsunkhoz hasonlóvá is vált, kivéve a bűnt, akkor nagypéntek ilyen nap volt. Ez történt és megtörtént. Isten számára nem különleges, de fontos, számunkra pedig egyedülálló és példa nélküli, hogy a nagypénteki eseményeknek van folytatása.
Miattam halt meg Jézus, mert az én életem jutott odáig, hogy abba bele kell halni.
Helyettem halt meg Krisztus, mert vádlóim és ellenségeim rám törtek, Krisztus pedig helyembe állt.
Értem halt meg Krisztus, mert, ahogy fenn írtam, halálával nem a megsemmisülés, hanem egy reményteli folytatás lehetősége vár. Bűnbocsánat és örök élet.
A holnapi történetben jön személyes életünkhöz közel az Úr ezer évek távlatából is. Még tart a ma, de jön a holnap. Felállunk és újrakezdünk, lehetőséget kapunk Isten kegyelmén, a Megváltó személyén keresztül. Szentlelke adjon jövendőt a számunkra, örökké tartót.
„Ó ártatlanság báránya, a világnak ki vagy ára, megtartója, táplálója, áldott légy egek királya!”
(ej) p.s. Csúzán jártunk múlt hétvégén látogatóban, fényképeink ott készültek.
„Bizonnyal tudja meg azért Izraelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek.” (Ap.Csel. 2:36)
A megfeszített Úrra való koncentrálás és a Kereszt titkának megértése, majd a Krisztus követésében való elmélyülés – ezekkel foglalta össze Ravasz László a nagyböjti időszak keresztyén naptárban és életünkben való lényegét. Azt is hozzátette, hogy „ebben az időszakban könnyelműség egyébről beszélni, mint Jézus passióútjáról, úgysem lehet arról eleget beszélni.” (Ez ama Jézus, XV.1.) Hamvazószerdától nagyszombatig a Krisztus szenvedéseire való megemlékezés az igehirdetések, bibliaórák, keresztyén összejöveteleink célja.
Kopácsi és csúzai bibliaóráink is erről szólnak. Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor, Kettős Attila lelkipásztor és Varga György püspök-lelkipásztor Erdős János zsinati tanács titkárral együtt három gyülekezeti terület szerint az ünnepekre készítik fel elsősorban magukat a szolgálatban Isten áldásának kérésével. A hívekre való odafigyeléssel, igehirdetéssel és a keresztyéni közösség fontosságának hangsúlyozásával a Szentlélek munkájának eszközeiként ajánlják magukat az ünnepnapokra, hogy a böjti időszak lezárásakor a Húsvét üzenete eljuthasson mindenkihez, aki óhajt Krisztus tanításának és szeretetének közelében lenni.
Kérünk Urunk, áldd meg együttléteinket, vígasztalj bennünket szomorúságban, gyászban! Adj örömöt hétköznapjainkban és ünnepeinken, gyógyítsd lelkünket és testünket minden időben, adj fényes reggelt, virágos kerteket és jó álmokat, nyugodalmas csendességet és pihenést, ha megfárad testünk. Legyen áldott a Te neved, mert minden Tőled van, és fogadd szívből jövő hála imánkat!
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szeretettel meghívja Önt az első Könyvklub-találkozóra.
A rendezvényre 2025. április 26-án, szombaton 15 órai kezdettel kerül sor Szentlászlón, a gyülekezeti teremben, ahol vendégünk lesz Fekete Ágnes lelkipásztor, szerkesztő, író.
Program:
• Köszöntés – Kettős Csiffáry Éva református lelkipásztor
• Áhítat – Kettős Attila református lelkipásztor
• Könyvbemutató – Fekete Ágnes: Számolok Istennel
• Beszélgetés Szíjj Júlia „Korlátok fogságában” című könyvéről és a könyvklub jövőbeli terveiről, lehetőségeiről
A találkozó keretében lehetőség nyílik az írónő könyvének megvásárlására és dedikálására is.
Krisztus az embertömegben, amely az utolsó, Húsvét előtti héten körbevette, a hazugságokkal, tolvajlásokkal, és gyilkosságokkal (mintha csak a mai világban élne) terhelt tömegben az ártatlanság báránya.
A húsvéti történetben ennek a fenti állításnak a bizonyítását fogjuk látni a a Nagyhét történeteiben.
De addig is újraolvashatjuk a prófétai és ószövetségi történetekben megjelenő szövegeket, amelyek megjövendölték Jézus halálát, kezdve azzal, hogy „és ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.” (I. Móz. 3:15). A 22. zsoltárban a vonatkozó rész így szól: „Mert ebek vettek körül engem, a gonoszok serege körülfogott; átlyukasztották kezeimet és lábaimat… Megosztoznak ruháimon, és köntösömre sorsot vetnek.” (17. és 19. v.)
Készüljünk bűnbánati hetünk utolsó, virágvasárnap előtti napján Krisztus váltságának elfogadására a szívünkben és lelkünkben reggeli imánkkal:
„Uram, Te megvizsgálsz engem, megismersz mindent énbennem. Állok, ülök, vagy fölkelek, mind tudod és ismered, amit mívelek. Ha valamit gondolok szívemben, azt Te mind látod messzünnen. Jártomban, vagy fektemben, mindenütt ott vagy velem. Te látod minden útamat, érted minden dolgomat, egy szó sem jön az én nyelvemre, hogy azt Te ne tudnád előre. Uram, vizsgálj és próbálj meg, szívemet valóban nézd meg, és lásd meg, hogy minémű vagyok. Ha nem jó ösvényen járok, és ha gonosznak találsz engem, ó, vezess utadra, Istenem. Ámen.”
Czézárea Filippi falvaiban járva Jézus ezt jövendölte: „És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni.” (Mk. 8:31)
Galileán általmenve ezt mondta a tanítványainak: „Az embernek Fia az emberek kezébe adatik, és megölik őt; de ha megölték, harmadnapra föltámad.” (Mk. 9:31)
Útban pedig Jeruzsálem felé ezt mondta: „És megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt; de harmadnapon feltámad.” (Mk.10:34)
Ezek az igeversek a bizonyságai annak, hogy Jézus ismerte az üdvtörténet minden részletét, pillanatát, amit a tanítványok el sem tudtak volna képzelni. Saját maga vállalkozott a váltsághalál elszenvedésére. Ez minden más áldozattól megkülönbözteti. Nem sorsszerű végzet volt kereszthalála, hanem önként vállalt isteni küldetésének része azért, hogy a mi életünkért is váltságul adja magát. Ez vigasztalásunk és reménységünk. Virágvasárnapra és a Nagyhétre készítve a szívünket és lelkünket, ez a gondolat legyen velünk, hogy tudjunk bízni abban, hogy Isten a mi részünkre is szépen elkészített mindent.
Az elmúlt évtizedben számos kísérlet történt a Hercegszöllősi Református Egyházközség ingatlanainak átírására és eltulajdonítására. 2014 és 2025 között 11 évig volt bizonytalanság ebben a kérdésben. A Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház 2014. szeptember 4-én adta be a Földhivatal számára azt a kérelmet, amelyben névváltoztatás céljából kezdeményezte a Földhivatal eljárását. Arra hivatkoztak kérelmükben, hogy az egyházközség által használt megnevezés megváltozott. Megjegyzendő, hogy a csúzai és a vörösmarti gyülekezetre nézve is hasonló kérvénnyel éltek. A három gyülekezettel kapcsolatos kezdeményezést egy csomagban adták be a hivatalhoz. Bár később ezek az ügyek szétváltak a földhivatali, majd bírósági eljárások során, de kezdetben ezeket egy csomagban indította a Kálvini Egyház akkori meghatalmazottja.
Természetesen nem volt igaz, hogy a gyülekezeteink esetében névváltoztatás történt. Csupán annyi történt, hogy az 1999-ben alapított Kálvini Egyháznak gyülekezeti helyekre volt szüksége, hogy igazolja működését az állammal kötött szerződése keretében részére folyósított, és egyébként a teljes református egyház tagság részére járó összeg felhasználásának igazolásához. Ezért a már létező, de nem hozzájuk tartozó egyházközségek címére új neveken jegyeztek be gyülekezeteket 2004-ben, és az állami adminisztráció felé ezekre hivatkoztak, mint az állami támogatás kedvezményezettjei. A névváltoztatási eljárásban a hivatalok figyelme csak általuk ismert okok miatt átsiklott az egyébként jelentős tartalmi különbség felett: a Hercegszöllősi Református Egyházközség helyett például így jelent meg a tulajdoni lapokon a „Református Egyházközség, Hercegszöllős” név. Az állami jogszabályok nem tiltották, hogy ugyanarra a címre más is székhelyeként bejelentkezzen, a tényleges tulajdonostól nem kívántak meg beleegyező nyilatkozatot csatolni a változáshoz…
2014. augusztusában a Statisztikai Hivatalban és a Pénzügyminisztériumban is bejegyeztették a nevet. Itt már feltüntették az akkor bevezetett személyi számot is, az úgynevezett OIB számot. Ezután már ezekre a nyilvánvalóan a tényleges tulajdonosétól eltérő számokra hivatkozva érték el, hogy a tulajdoni lapokon a visszamenőlegesen nem ellenőrzött új nevek mellé a Kálvini Egyházon belül alkalmazott OIB számok alapján megtörténhetett a tulajdonosváltás a földhivatalba benyújtott (OIB) adat kiegészítésekor, aminek az érvényességét a földhivatalok bemondás alapján, ellenőrzés nélkül bejegyezték 2015. november 30-án.
Fellebbezésünket a Horvátországi Magyar református Keresztyén Egyház Hercegszöllősi Református Egyházközség részéről 2017. március 29-én a spliti bíróság elutasította a földhivatali eljárások keretében, mondván, hogy névváltoztatásban ugyan a Földhivatal az illetékes, azonban tulajdonváltoztatás esetében polgári peres eljárás keretében kell a tényállást tisztázni. 2017. június 21-én kezdődött meg a polgári peres eljárás, immár a három gyülekezet (Csúza, Hercegszöllős, Vörösmart) érdekében külön-külön. Az a tény, hogy a bíróságokon belül a pereket különválasztva más és más bíróhoz szignálta ki a hivatal, nagyban és máig befolyásolja az eljárások időigényét.
A hercegszöllősi per Pélmonostorra került, és 2018. január 19-én a bíróság első fokon az eredeti tulajdonos (HMRKE), vagyis ellenünk döntött. A fellebbezést 2018-ban ugyanez a bíró (!) másodfokon elutasította. A koronavírus járvány, majd a bírók országos sztrájkja miatt az ügymenetben ezt követően évek teltek el úgy, hogy nem történt semmi haladás. 2023. január 17-én a Legfelsőbb Bíróság a javunkra döntött, és ennek értelmében utasította az első fokon eljáró bíróságot az új tárgyalás lefolytatására. Több, mint érdekes módon a megyei 1. fok 2024. május 24-i végzésében ismét ellenünk döntött, figyelembe sem vette a Legfelsőbb Bíróság végzésében foglalt útmutatást. Ismételt fellebbezést követően végül 2024. október 24-én a Megyei Bíróság másodfokon a javunkra döntött, és ennek eredményeképpen 2025 március 18-án, hétfőn, a Földhivatal 11 év után visszaírta az eredeti tulajdonos nevére az ingatlanokat. Ez ellen a Kálvini Egyház revízió kérelmet nyújtott be, de a jogerőssé vált ítéletet és az annak kihirdetését követő visszaírást (Kopács és Szentlászló gyülekezeteihez hasonlóan) ez nem érinti. Vázlatosan ez a Hercegszöllősi Református Egyházközség perének 11 éves története.
A bíróságot ez alatt a 11 év alatt számos meghallgatott tanú büntetlenül félrevezethette. Az állami hivatalok sem jártak élen abban, hogy a közreműködésükkel kialakult hamis helyzetet mihamarabb orvosolják. Csáti Szabó Lajos, Turcsics Darko, Árpási József, Szenn Péter, Kel József is aláírásával, vagy tanúként valamilyen módon részt vállalt, illetve részt vett abban, hogy a „hercegszöllősi per” 11 évet öleljen fel. Ugyanezek a nevek előfordulnak Csúza, Vörösmart, vagy Kopács és a többi gyülekezet esetében is. A listát számos további névvel is ki lehetne egészíteni.
________
Varga György a HMRKE püspöke, Csúza, Vörösmart és Hercegszöllős lelkipásztora a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteiből összehívott hívek részére több hit- és egyháztörténelmi előadást is tartott az elmúlt időszakban. Ezen előadások egyike érintette a fenti témát, és illusztrációként a szégyenkő jelenségét írta le.
Szégyenkő.
„Régebben a református templomok mellett számos helyen voltak fölállítva úgynevezett szégyenkövek, amelyek az egyházfegyelmezésnek voltak eszközei. Aki valami rosszat tett, vagy káromkodott, vagy lopott, hazudott, azt végül is odaállították a szégyenkőre, tudomásom szerint még egy táblát is akasztottak a nyakába, feltüntetve rajta, hogy lopott, vagy káromkodott, vagy hazudott. Ezek a helyiek el voltak tiltva az úrvacsora jegyek vételétől, mindenki mondhatott rájuk minden csúnyát, és emlékezet szerint le is lehetett köpni azt, akit ilyen szégyenkőre állítottak. Még ma is látható néhány helyen ez a tárgyi emlék. A szégyenkő eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek; például vasárnap munkát végeztek, loptak, házasságtörést követtek el, paráználkodtak, hazudtak és káromkodtak, vagy valaki felebarátját sértette, szidalmazta. Ez a büntetésforma 1702-ig állt fönn a református egyház bizonyos gyülekezeteiben.”
A baranyaiak ismerik Terehegyet, és a Harkány melletti kis település kis református templomát. Annak a bejárata mellett, a felfelé vezető lépcső alján látható az a szégyenkő, ami hozzánk, dél baranyaiakhoz légvonalban a legközelebb volt…
