Krisztusban mindeneket…

„Megismertette velünk akaratának titkát az ő jó kedve szerint, amelyet előre elhatározott magában,

az idők teljességének rendjére nézve, hogy Krisztusban mindeneket egybeszerkeszt, mind amelyek a mennyben, mind amelyek a földön vannak.” (Ef. 1: 9-10)

Az Efézusbeliekhez írt levél egy későbbi részében olvasunk arról, hogy Pál apostolt bebörtönözték. A gyülekezetet is érték üldöztetések és olyan hatások, amelyek sokakat a hitük feladására ösztönözhetett. Ilyen körülmények között írta Pál levelét az efézusi keresztyén gyülekezet tagjainak, és ha mi is megpróbáltatásokkal szembesülünk, amelyekben elbizonytalanodhatunk, akkor nekünk is szólnak Pál szavai, üzenetei.

Ezt az üzenetet a fenti két mondatban fejti ki a szerző.

Emlékeztet mindarra, amit hallottunk, amit tudunk és amit remélünk Isten üdvözítő kegyelméről, amely minden emberre vonatkozik.

A továbbiakban, ebben a levelében Pál ilyen jelzőket használ Krisztusra és a hívekre és az egyház tagjaira: ők „Krisztus teste”, „a templom építőkövei”, „Krisztus menyasszonya”, és „jól felszerelt serege”. Mindez ránk is vonatkozik, mert szerepet játszhatunk Isten nagy tervének véghezvitelében, aminek középpontjában, mint a fenti idézetben is Krisztus áll.

Nosza hallgassuk Isten bátorító igéit a megpróbáltatások közepette, legyenek azok akár betegség, gyász, erőtlenség, magány vagy üldöztetés formájában a gonosz erők súlyai rajtunk, és ne feledkezzünk meg üzenetéről, amely ezen a reggelen is hangzik: Ő „Krisztusban mindeneket egybe szerkeszt”, vagyis megjavít, összeilleszti és megragasztja, ami eltörött, kettétört, elveszettnek hitt, kicsorbult. Mert ilyen az életünk is, amely javulásra vár, megváltásra, hogy szemünket arra fordítsuk, ahol az Úr és isteni erő van… (2025-ös Református Kalendáriumunk napi igéje szerint. Fényképeink Kopácson készültek.)

Zsinati Tanács ülés – Szentlászló

Zsinati Tanács ülés – Szentlászló

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa ülésezett Szentlászlón 2025. április 28-án. A kéthavonta soros tanácskozáson a gondnokok és presbiterek, valamint lelkészek közreműködésével a napirend 9 pontja szerint vitatták meg az elmúlt és az elkövetkezőkben esedékes programok és események részleteit, és a beszámolókban elhangzottak alapján több kérdésben is döntésre jutottak.

Varga György püspök-lelkipásztor a II. Korinthusi levél 2. részének 14-17. verseit olvasta fel és fűzött a hallottakhoz igemagyarázatot.

„Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk. Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között; Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda alkalmatos? Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban.”

A tanácskozók csoportjáról a szünetben felvétel készült. A tervezett programokról istentiszteleteinken és gyülekezeti alkalmainkon, valamint internetes fórumainkon tájékoztatjuk a közeljövőben az érdeklődőket.  

Mai ige – Dávid Zsoltára

„Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem! Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!” (Zsolt. 38:22-23)

Milyen egyszerű szavakkal szóló mély értelmű fohász a mai igei vezérfonalunk Dávid zsoltárából. Aki menekül, aki szabadulni szeretne valamilyen fájdalmából, valamilyen betegégétől, ezekkel a szavakkal fordulhat a Teremtő és Megváltó Úrhoz. Isten a Szentlelke által hordozza a dávidi 38. Zsoltárban megfogalmazott reménységet, amely nyomorúságának, bűneinek megvallását követően ad számára, és olvasása és kimondása által számunkra is megoldást bajainkban.

Akár vezetője az egyháznak, akár magános tagja valaki, szembesül megpróbáltatásokkal hivatalos és magán életében egyaránt. A zsoltáros reménységével és őszinteségével foglaljuk kívánságunkat imába a mai napon, hogy Isten hozzánk fordulását, amint kegyelmezett Dávidnak is, felemelte őt, legyen az Istenhez forduló szó a mi életünkben a változás kezdete. A mai reggelnek, napnak és új hetünknek bevezetése.

Ma Zsinati Tanács ülésen találkozunk egyházunk gondnokaival, presbitereivel és lelkészeivel. Adjon az Isten erőt ezen részt venni és az Isten által ránk bízott feladatokban alkotó közösség tagjává lenni. Istené a dicsőség!   

Levéltári mozgalmunk a HMRKE berkeiben 2025-ben

Levéltári mozgalmunk a HMRKE berkeiben – 2025

„És kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt.” (Efézus 1:17)

Egyházunk, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház ügyes bajos dolgainak intézése közben Kopácson és Csúzán az egyházi levéltár rendezése is napirenden van. Múlt héten, hosszú idő után rendezett csomagokban hazatérhettek azok a dokumentumok, amelyek a háborút követően tanúskodnak törekvéseinkről, egykor volt terveink kimeneteléről, teljesüléséről, vagy meghiúsulásáról.

Évekkel ezelőtt két kötetben is megjelentek presbiteri gyűléseink, feljegyzéseink összegyűjtött emlékei, melyek betekintést nyújthatnak a ma gondnokainak, presbitereinek arról, hogy milyen volt az egyházi, szervezeti élet századokkal ezelőtt vidékünkön. Lovas Eldina történész professzor gyűjtötte össze, és írta le a Laskói Református Egyházközség egykori jegyzőkönyveiben található feljegyzéseket (Exodus, 2018). A másik kötet korábbi kiadású és a Kopácsi Református Egyházközség területén volt található egyházi hivatali iratok leltárát tartalmazza (szerk. Iván Géza, Hünlich Robert és Erdős János, 2005).

A napokban Hünlich Robert lelkipásztor és Erdős János zsinati tanács titkár szervezésében két mikrobusznyi iratcsomag érkezett Kopácsra, amely a háború alatti és utáni, egyházunkra vonatkozó iratanyagokat fogja össze. Tartalmának pontos összeírása még hátravan, egyelőre folyóméterben (kb. 40) mérjük jelentőségét az 1990-től kezdődő dokumentumoknak. Köztük vannak pl. az egykori Délvidéki Menekült Misszió ránk hagyományozott kötegei. A felső-baranyai egyházmegye, néhai Bóka András esperessel, lelkészekkel és missziói-diakóniai munkatársakkal alkotott közössége volt az egykori legaktívabb és áldott segítője népünknek a menekültségben idegenben és itthon egyaránt.

Más része az iratoknak a magyarországi szeretetszolgálatainkra vonatkozik. Alvinczi Péter Szeretetszolgálat, Kálvin János Presbiteri Misszió, Eklézsia Szeretetszolgálat és Magyarországi Egyháztest – mind mind olyan szervezetek, amelyek nagy erőket mozgattak meg a diakóniai, missziói, gyerekekkel, vagy éppen időskorúakkal való foglalkozások során. Közös bennük, hogy mind egyházunk vezetősége és tagsága által működtetett szervezetek voltak, míg el nem lehetetlenítették, vagy idegen érdekeknek nem szolgáltatták ki a felelős állami hivatalok a munkájukat. (Magyarországon a Kálvin János Presbiteri Misszió ellehetetlenítésének állami dokumentumait 30 évre titkosították…).

Kopácson az országos főgondnok, Kettős Áron és Varga László gondnokhelyettes várta az egyetemistákat (Bandit, Csabát, Hédit és Marcit – köszönet a rengeteg segítségért nekik!) és a két lelkipásztort, Csúzán pedig, ahol Ács Gedeon lelkipásztor sírjánál is tiszteletünket róttuk le, Varga György püspök-lelkipásztor volt, aki a Kiskőszeg feletti kilátóhoz is elkísért minket a jó kilátás kedvéért. Akik fontosnak tartották a levéltár bővítését ezzel a mostani, hazakerült és otthonra talált őrzésre és kutatásra szánt anyaggal, azok kidolgozták magukat a múlt heti három nap alatt. Külön köszönet illeti az anyagi hátteret is biztosító adományozókat. Fizikai fáradságukért kárpótolja őket az a lelki és szellemi kincs, amely a baranyai református falvakban bármelyik templomban és gyülekezeteink közösségében még ma is fellelhető, és reméljük, hogy sokáig velünk lesz.

„Erre ő így felelt: „De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják.” (Lukács 11:28)

Fényképeink 2025 április 15-én és 16-án készültek a szóban forgó alkalom mozzanatairól Kopácson és Csúzán, valamint a Kopácsi Réten.

Készülődés ZsT. ülésre

„… mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint… ” (Efézusbeliekhez írt lev. 3:20)

Zsinati tanácsülésre készülnek a HMRKE gyülekezetei április utolsó hetén Szentlászlón. Kéthavonta tartanak az elnökség vezetésével találkozót a gyülekezeteket képviselő presbiterek, gondnokok és lelkészek. Ezekben a napokban a tanácskozásra szánt anyagokat készítik elő, melyek rövid felsorolással és a teljesség igénye nélkül jelenleg a következő nagy témákat érintik:

Beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, Költségvetési beszámoló, Megemlékezés Móricz Zoltán kői gondnokról, a H.M.R.K.E. XIX. Zsinatának előkészítése, amelyet 2025. június 14.-én (szombat)  Kopácson tartunk, a Kálvini Egyház összeomlását* követően az egyháztagok HMRKE-be való igazolásáról való tárgyalás, a délvidéki református egyház születésének 450. évfordulója, tervek, programok ünnepi megemlékezésekre a 2025-26-os években, idei nyári programok megbeszélése.

Készülődésünket és tanácskozásunkat kísérje Isten áldása!

________

*Mint köztudomású, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, mint jogutód egyház alapítása az 1576-os Hercegszöllősi Zsinathoz köthető. A hercegszöllősi templomban minden évben megemlékezést tartunk hitünk hőseiről, akik a legnehezebb időkben sem hagyták hitüket és egyházukat, a református egyházat. Istentiszteleteink nagy része ma is magyar nyelven folyik. A Kálvini Egyház, amely szervezetileg egyházunkból kivált tagokból 1998-ban alakult, új szervezeti létében idén nevének felvételének 20 éves évfordulóját tarthatta meg. Emlékezetes, hogy kezdetben egyházunk nevével visszaélve bejegyzésükben a Horvátországi Református Keresztyén Egyház nevet használták, melyet meg kellett változtatniuk. Egyházunk jogfolytonosságának birtokosa a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete, amelynek pecsétjén is alapításunk esztendeje, az 1576-os dátum szerepel mind a mai napig. Egyházunk Istentől megáldott és minket Krisztusban megtartott 450 éves fennállása adja meg számunkra azt a türelmet és biztos alapot, mellyel hajlandók vagyunk egyházi szervezetünkbe fogadni a nehéz körülmények közé jutott, éveken keresztül megtévesztett Kálvini Egyház tagjait.

Napi Ige – Ref. Kalendárium, 2025

„Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket.” (János ev. 20:21)

Mai újszövetségi igénk a 2025-ös évi Református Kalendárium naptára szerint. Jézus élő szava szól mindenkihez.

Számolok Istennel- könyvklub

„Számolok Istennel” – könyvbemutató Fekete Ágnessel

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szeretettel meghívja Önt az első Könyvklub-találkozóra.

A rendezvényre 2025. április 26-án, szombaton 15 órai kezdettel kerül sor Szentlászlón, a gyülekezeti teremben, ahol vendégünk lesz Fekete Ágnes lelkipásztor, szerkesztő és író.

Program:

•             Köszöntés – Kettős Csiffáry Éva református lelkipásztor

•             Áhítat – Kettős Attila református lelkipásztor

•             Könyvbemutató – Fekete Ágnes: Számolok Istennel

•             Beszélgetés Szíjj Júlia „Korlátok fogságában” című könyvéről és a könyvklub jövőbeli terveiről, lehetőségeiről

A találkozó keretében lehetőség nyílik az írónő könyvének megvásárlására és dedikálására is.

Előzetes olvasnivalóként ajánljuk a KÉPMÁS magazin cikkét:

https://kepmas.hu/hu/fekete-agnes-szamolok-istennel

Szeretettel várunk egy tartalmas, lelki feltöltődést kínáló délutánra!

Húsvét előtt és után

Túrmezei Erzsébet: Húsvét után

HÚSVÉT ELŐTT… nehéz, szomorú léptek.

Húsvét előtt… zokogó, bús miértek.

Húsvét előtt… ajtók, kemények, zártak.

Húsvét előtt… arcok, fakóra váltak.

Húsvét előtt… szívek, üres-szegények.

Húsvét előtt… kihamvadott remények.

Húsvét előtt… egy nagy „Minden hiába!”

Bús eltemetkezés az éjszakába.

De húsvét lett! Feltámadott a Mester!

HÚSVÉT UTÁN… el a gyásszal, könnyekkel!

Húsvét után… futni a hírrel frissen!

Húsvét után… már nem kérdezni mit sem!

Húsvét után… új cél és új sietség!

Jézus él! Nincs út, mely messze esnék!

Húsvét után… erő, diadal, élet!

Csak azokért sírjunk húsvéti könnyet, Akik még mindig húsvét előtt élnek.

Nagypéntek után egy nappal

Kedves Testvérek,

tegnap, nagypéntek szomorú és számunkra mégis reménnyel és bizakodással teli eseménye, a keresztrefeszítés nem egynapos történet, mint a legtöbb, valamely hatalom és a gonosz erők által végbevitt megsemmisítés történet. A törlést és megsemmisítést követően ugyanis az életben ritkán adatik meg, hogy a szenvedő fél felálljon, újrakezdje életét és célja érdekében ismét lehetőséget kapjon ezen a földön. Ha nagy ritkán ilyen történik, akkor arra bizony sokáig emlékezünk. Az eltörlés, bosszú, rossz döntések és gonoszság ugyanis lelket és testet romboló módon megy végbe. Nincs visszaút. Nincs előre szaladás.

Krisztus megfeszítése és halála, eltemetése azonban az előbbi történetektől teljes mértékben eltérő. Nem emberi erő és szándék miatt, hanem Isten léte és közbeavatkozása folytán. Ha valamiben a krisztusi és isteni lélek és természet egy pillanatra különvált, megtartva isteni és krisztusi voltát olyan módon, hogy hozzánk és életünkhöz, sorsunkhoz hasonlóvá is vált, kivéve a bűnt, akkor nagypéntek ilyen nap volt. Ez történt és megtörtént. Isten számára nem különleges, de fontos, számunkra pedig egyedülálló és példa nélküli, hogy a nagypénteki eseményeknek van folytatása.

Miattam halt meg Jézus, mert az én életem jutott odáig, hogy abba bele kell halni.

Helyettem halt meg Krisztus, mert vádlóim és ellenségeim rám törtek, Krisztus pedig helyembe állt.

Értem halt meg Krisztus, mert, ahogy fenn írtam, halálával nem a megsemmisülés, hanem egy reményteli folytatás lehetősége vár. Bűnbocsánat és örök élet.

A holnapi történetben jön személyes életünkhöz közel az Úr ezer évek távlatából is. Még tart a ma, de jön a holnap. Felállunk és újrakezdünk, lehetőséget kapunk Isten kegyelmén, a Megváltó személyén keresztül. Szentlelke adjon jövendőt a számunkra, örökké tartót.

„Ó ártatlanság báránya, a világnak ki vagy ára, megtartója, táplálója, áldott légy egek királya!”

(ej) p.s. Csúzán jártunk múlt hétvégén látogatóban, fényképeink ott készültek.

Nagyheti üzenetünk

„Bizonnyal tudja meg azért Izraelnek egész háza, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten, azt a Jézust, akit ti megfeszítettetek.” (Ap.Csel. 2:36)

A megfeszített Úrra való koncentrálás és a Kereszt titkának megértése, majd a Krisztus követésében való elmélyülés – ezekkel foglalta össze Ravasz László a nagyböjti időszak keresztyén naptárban és életünkben való lényegét. Azt is hozzátette, hogy „ebben az időszakban könnyelműség egyébről beszélni, mint Jézus passióútjáról, úgysem lehet arról eleget beszélni.” (Ez ama Jézus, XV.1.) Hamvazószerdától  nagyszombatig a Krisztus szenvedéseire való megemlékezés az igehirdetések, bibliaórák, keresztyén összejöveteleink célja.

Kopácsi és csúzai bibliaóráink is erről szólnak. Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor, Kettős Attila lelkipásztor és Varga György püspök-lelkipásztor Erdős János zsinati tanács titkárral együtt három gyülekezeti terület szerint az ünnepekre készítik fel elsősorban magukat a szolgálatban Isten áldásának kérésével. A hívekre való odafigyeléssel, igehirdetéssel és a keresztyéni közösség fontosságának hangsúlyozásával a Szentlélek munkájának eszközeiként ajánlják magukat az ünnepnapokra, hogy a böjti időszak lezárásakor a Húsvét üzenete eljuthasson mindenkihez, aki óhajt Krisztus tanításának és szeretetének közelében lenni.

Kérünk Urunk, áldd meg együttléteinket, vígasztalj bennünket szomorúságban, gyászban! Adj örömöt hétköznapjainkban és ünnepeinken, gyógyítsd lelkünket és testünket minden időben, adj fényes reggelt, virágos kerteket és jó álmokat, nyugodalmas csendességet és pihenést, ha megfárad testünk. Legyen áldott a Te neved, mert minden Tőled van, és fogadd szívből jövő hála imánkat!