Rétfalu megújult temploma
Mérhetetlen örömmel tölt el bennünket Rétfalu műemlék református templomának teljes rekonstrukciója. Egyházunk vezetői szinten nem képviseltette magát a 2026. február 14-i ünnepségen – meghívót sem kapott -, helyüket az első sorokban azok, és képviselőik foglalták el Magyarországról (tisztelet a kivételnek!), akik a legtöbbet tették egyházaink rombolásáért, sőt megszüntetéséért. Ugyanakkor örömmel tölt el bennünket az a tény, hogy államok közötti összefogással megújulhatott az egykor, és minden reménység szerint a jövőben ismét egyházunk birtokába kerülő istentiszteleti hely.
Eredményesnek mondható eddigi törekvésünk abban a tekintetben is, hogy elkerültük azt a tragédiát, amelyet egykori (rétfalui) lelkipásztorunk, Andel Károly 1997-ben követelményként állított egyházunk felelősei elé. Akkor arra szólított fel bennünket, hogy kizárólag a hivatalos nyelvben használatos földrajzi neveket alkalmazzuk, ne pedig a több mint 200 éves magyar megnevezéseket: „ne használjuk a vagy 200 éves magyar megnevezéseket… belkörüleg lehet, értjük. Hivatalosan nincs. Ilyen értelemben nincs értelme a borítékon feltüntetett feladó bélyegzőjének sem. Trianon is régen elmúlt.” A tragédiát – amint azt a templom felújítása is jelzi – sikerült elkerülni, ami nagy öröm számunkra, ugyanakkor még számos feladat áll előttünk.
A Rétfalusi Református Egyházközség mindig is tulajdonosa volt ingatlanának, amely parókiából, egykori iskolából, valamint az 1752 és 1762 között épült templomból áll. Ez a késő barokk templom Eszék környékének egyik legrégebbi szakrális épülete. Isten előtti alázattal is kijelenthetjük, hogy büszkeségünk tárgya.
A Rétfalusi Református Egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) egyházközsége. A földhivatal azonban jelenleg az ingatlan tulajdonjogát – amely történelmileg a HMRKE rétfalusi református egyházközségéhez tartozott – „Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház, Eszék – Rétfalusi Egyházközség” néven tartja nyilván. Ez egy 1999-ben megalakult új vallási közösség, a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház szervezeti formája, amely ugyancsak 1999 óta létezik.
A független Horvát Köztársaságban 1993. január 30-án, az Eszéken (Rétfalu, I. Zsinat) tartott zsinaton megalakult egy független Református Egyház, amely elvált az akkori jugoszláviai Református Keresztyén Egyháztól, és Horvátországi Református Keresztyén Egyház néven kezdte meg működését. A konszenzusos zsinaton a megszállt, a szabad területeken élő, valamint a menekültségbe kényszerült egyházközségek küldöttei egyaránt jelen voltak.
1999-ben újabb református egyház jött létre, amely kivált az 1993 óta működő Horvátországi Református Keresztyén Egyházból. Nevéhez hozzáadta a „Püspöki Hivatal” elnevezést (Reformirana kršćanska crkva u RH Biskupski ured Vinkovci). A betoldás mellet a régi elnevezés használata sokakat megtéveszt a mai napig. Az új vallási szervezet élére Langh Endre lévita került, akit püspökké választottak. 2005-ben a szervezet Horvátországi Református Keresztény Kálvinista Egyházra változtatta a nevét.
Ezzel párhuzamosan a Horvátországi Református Keresztyén Egyház tovább működött, nevét Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházra (HMRKE) módosítva, amely a mai napig fennáll. A jogfolytonos, és a 450 évvel ezelőtti Hercegszöllősi Zsinat örökségét is viselő egyház püspökévé Kopácsi Kettős János kopácsi lelkipásztort választották, aki 2022-ben bekövetkezett haláláig töltötte be tisztségét. Utódja az egyház jelenlegi püspöke, Varga György lelkipásztor.
1999 óta tehát két, jellegében magyar református egyház működik: a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (kopácsi székhellyel), amely a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház közvetlen jogutódja, valamint az 1576-os Hercegszöllősi Zsinat örökségét is hordozónak tekinti magát, valamint a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház (laskói székhellyel), amely 1999-ben történt megalakulása útján jött létre. Ez utóbbi – magyarországi és horvátországi egyházi és állami beavatkozás eredményeként – megkapta a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódjának megfelelő állami elismerést a törvényi feltételek hiányában is, és e minőségében számos jogosultságot szerzett, köztük megállapodást kötött a Horvát Köztársaság Kormányával, valamint adminisztratív úton, némely esetben vélhetőleg csalással megszerezte az évszázadok óta működő református egyházközségek vagyonát. Így történt ez az eszéki Rétfalu református egyházközségének vagyonával is.
Ennek az utóbbi történetnek a része például az, hogy 2004. június 3-án kérelmet nyújtottak be az Eszéki Földhivatalhoz az ingatlan-nyilvántartási névváltoztatás érdekében. Jelenlegi ismereteink szerint a kérelmet egy református egyházközség nyújtotta be, és azt néhai Andel Károly lelkipásztor írta alá. A kérelem pecsétjén a Horvátországi Református Keresztény Egyház, Eszéki Rétfalui Egyházközség megnevezés szerepel. Ez a szervezet azonban valójában az 1999-ben létrejött új vallási közösség része, a szintén újonnan bejegyzést nyert Eszéki–Rétfalui Egyházközség volt.
A kérelmező nem nyújtott be olyan dokumentumot, amely igazolta volna a HMRKE-hez tartozó Rétfalusi Református Egyházközség nevének jogszerű megváltoztatását az újonnan bejegyzett névre, vagy bármely más névre. Köztudott, hogy névváltoztatás esetén a jogi vagy természetes személynek – mint tulajdonosnak – bizonyítania kell a névhasználat jogszerűségét. Ez ebben az esetben nem történt meg. A névváltoztatási kérelem alapján egy 1999-ben alapított új jogi személy szervezeti formáját jegyezték be tulajdonosként. A – Tisztelt Olvasó felé a – kérdés az, miként minősíthető az ilyen eljárás a tulajdonosi, az ál-tulajdonosi és az eljáró hivatal részéről?
Tény, hogy jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban egy új vallási közösség, a Református Keresztény Kálvini Egyház egyházközsége szerepel az eszéki (Rétfalu) történelmi református egyházközség és más, hozzá nem tartozó ingatlanok tulajdonosaként, olyan elnevezések alatt, amelyek nem felelnek meg a jogszerűségnek.
A történelmi Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház gyülekezete – mint a volt jugoszláv Református Keresztyén Egyház jogutódja – pert indított az Eszéki Városi Bíróságon a tulajdonjog megállapítása érdekében. A keresetet 2023-ban nyújtottuk be, azonban a mai napig nem került sor tárgyalásra.
Hasonló ügyekben a kórógyi és a hercegszöllősi református egyházközségek tulajdonjogi kérdései jogerősen, a javunkra rendeződtek.
2019-ben, a jogutódlás megállapítására irányuló hosszan tartó bírósági eljárást követően – a Kálvini Egyházat támogató és a HMRKE ellehetetlenítését célzó, több esetben törvénytelen politikai nyomás ellenére – az illetékes bíróság jogerősen, a független igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjein is megerősítve kimondta: a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja Horvátországban az 1993. január 30-án megtartott konszenzusos I. Zsinat óta.
A kórógyi és a hercegszöllősi ügyek lezárását követően hamarosan sor kerül a további, mintegy 16 gyülekezet jogi státusával kapcsolatos eljárások tárgyalására is. A várakozások szerint ezek eredményeként a vitatott ingatlanok végre jogos tulajdonosaikhoz kerülhetnek, és a jelenlegi helyzet felelősei is megnevezésre kerülnek. Egyházunk köszönetet mond mindazoknak, akik történelmi és egyházi örökségünkhöz tartozó értékeinket Istenhez méltó hitvalló hűséggel ápolják, gondozzák, megőrzik. Legyenek áldottak az építők, az adakozók, gondos sáfáraink a szó biblikus értelmében, és életük és munkájuk teremjen Istennek tetsző gyümölcsöket. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház minden tagja örömmel működik együtt mindenkivel, aki ezeket az értékeket velünk együtt, Isten dicsőségére magáénak vallja. Köszönjük a figyelmet! Áldás, békesség!
Fotó: Magyarországi Református Egyház