Archive For 2018.05.27.

Presbiteri Konferencia – horvátországi vendégekkel, 2018. május 26.

Sellyei festett fatábla, 2017

 

Tanítva őket, hogy megtartsák mindaztamit én

parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok

minden napon a világ végezetéig (Mt 28,20).

A Magyar Református Presbiteri Szövetség Baranyai területi Szervezete Kis-köri Konferenciát tartott 2018. május 26-án az ormánsági Sellyén. A református templomban Szénási János lelkipásztor nyitó áhítata után „Engedelmeskedni Jézusnak” címmel ugyancsak ő tartotta meg előadását, melyet kiscsoportos foglalkozások követtek, majd szeretetvendégségen vettek részt a megjelentek. A Presbiteri Szövetségről Fóris Györgyné tartott előadást, melyet ének, versszavalás és hozzászólások követtek. Örömünkre szolgált Pál Tamás csányoszrói lelkipásztor szolgálatát és kedves bizonyságtételét hallanunk.

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteinek képviselői ez alkalommal Csúzáról, Szentlászlóról, Eszékről és Vörösmartról látogattak el a helyi szervezők meghívásának eleget téve Sellyére, ahol a templom mellett a régi parókia felújított, és a gyülekezeti terem megfelelően kialakított termeiben és helyiségeiben érezhették a keresztyén református egység és közösség Szentlélek által megáldott és ember által szét nem választható elevenségét. Lelkészeinket Varga György csúzai lelkipásztor képviselte.

Reméljük, hogy a vendéglátást hamarosan Horvátországi helyszínen viszonozhatjuk. A határ menti két régió, Dél-baranya és az Ormánság közös múltja és hasonló nehéz sorsú jelene teszi különösen aktuálissá a két egyházrész képviselőinek alkalmankénti találkozását. Fontosságát pedig az a közös törekvés erősíti, mely a presbitereken keresztül a bizonyságtevő Lélekről vall otthoni gyülekezeteinkben…

Képeink a konferencián készültek:

Sellyei református presbiteri konferencia, 2018. május 26.

Barkó Antal lelkipsáztor emléktáblája a sellyei öreg parókia falán, Sellye, 2018

Szeretetvendégség, Sellye, 208 május 26.

Horvátországi résztvevők a Sellyei Presbiteri Konferencián, 2018. május 26-án, Sellyén

Presbiteri Konferencia, Sellye, 2018. május 26.

Sellye, református templom, 2018.

Sellye, 2018. május 26.

Nagy Attila Gyula, MRPSZ/BTSZ elnök a Sellyei Presbiteri Konferencia vezetője, 2018. május 26.

Templomi köszöntőbeszéd, Sellye, Presbiteri Konferencia, 2018. május 26.

Szeretetvendégség a sellyei régi ref. parókia melléképületében, 2018. május 26., Sellye

Szentlászló református temploma

 

Szentlászló református temploma, 1988

 

 

A szentlászlói egyházközség múltja a legenda szerint egészen Pál apostol korára nyúlik vissza, miszerint maga az apostol prédikált itt a Valkó folyó partján. Maga a falu több mint 800 éves múltra tekint vissza, és Szent László magyar királyról kapta a nevét.

A történelmi tények alapján ezen a helyen a jelenleg látható templom a harmadik templom. Az első 1218-ban épült István Despota (vajda) utasítására az ó-hitű rácok (görög-keletiek) részére. Eredetileg fából volt, majd kőből javíttatott és a XVII. század végére nagyon leromlott állapotba került. A templomnak kettős fala volt, így ha támadás érte a falut, a templomban gyülekezők egy alagúton keresztül el tudtak menekülni a közeli kiserdőn lévő ferences rendi kolostorba, melynek a maradványai ma már nem láthatóak. A falu már az 1500-as évek első felében befogadta a reformáció tanait, így a templomot át is meszelték fehérre. 1774-ben kezdték meg a második templom építését. A munkálatokat 1814-ben fejezték be, majd a harmadik, jelenleg is használatban lévő templomot 1878-79-ben építették id. Kelecsényi Mihály helybéli református lelkész idejében. Tégláit itt helyben, Szentlászlón égették ki. Tornyát a II. Világháborúban szétlőtték.

 

A szentlászlói református templom romja a délszláv háború befejezésekor, 1998-ban.

 

 

A délszláv háború során az 1991-es honvédő háborúban a református templom is nagy sérüléseket szenvedett, a falu szinte a földdel lett egyenlő. Az ostrom 152 napja után a falu elesett és hét évig nem lakta senki. A helybéli lakosok menekültként élték életüket. A templom tornyát a szerb szabadcsapatok szétlőtték, három harangját elvitték, ezekről a mai napig sem tudjuk, hogy hol vannak. A falut, a templomot és a parókiát is kifosztották a betolakodók. Egyetlen anyakönyv maradt meg a gyülekezetnél (1962-től napjainkig), valamint sikerült kimenteni az úrvacsorai kelyhet és a keresztelőkancsót a táljával.

 

 

A szentlászlói református templom romja a délszláv háború befejezésekor, 1998-ban.

 

 

A templom felújítása hosszadalmas időt vett igénybe: a munkálatok 1998 és 2017 között folytak Pelényi Margit tervei alapján. 1998-ban erdélyi ácsok a tetőzetet építették újjá, majd az azt követő években a toronysisak került a helyére. 1999-ben új parókiát kapott a gyülekezet, majd 2001-ben a régi lelkészlakot alakították át gyülekezeti teremmé, ahol a hívek ma is összegyűlhetnek egyházi alkalmaikra. Az újjáépített, műemlék templom felszentelésére ünnepi istentisztelet keretében 2018-ban kerül sor.

 

Istentiszteleten résztvevők egy csoportja a templom kertjében, 2018. áprilisában

A szentlászlói női kar fellépése a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház XV. Zsinatán, Szentlászlón, 2017. december 17-én

A Vizsolyi Biblia 2017-es kiadásának ünnepe és átadása a Nyomdaműhely támogatói részére, Budapesten

 

Kopácsi Kettős János püspök, Budapest, 2017. november

 

 

A Vizsolyi Biblia 2017-es kiadásának ünnepe és átadása a Nyomdaműhely támogatói részére, Budapesten

Budapesten a Vörösmarty téren, 2017. november 18-án, szombaton a reformáció közelgő 500 éves évfordulóját méltó módon ünnepelték.

A vizsolyi Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem egykori kúriájában újra felállított Biblianyomtató Műhelyben, ahol a 16. század egyik legjelentősebb magyar nyomdásza, Mantskovits Bálint a Károlyi Gáspár által elsőként, teljes egészében magyar nyelvre fordított Szentírást, a Vizsolyi Bibliát kinyomtatta, elkészült a Vizsolyi Biblia újabb, immár 21. századi, valódi facsimile kiadása 200 példányban.

2006-ban az ország legjobb szakembereinek segítségével elkészült a korhű nyomdagép, és a 16. századi technikával működő, vízimalom meghajtású, rongypapírt készítő manufaktúra. Az alkotók kézzel kivésték a betűk gyártásához szükséges 375 darab acél verőtövet, és megtanultak eredeti 16. századi papírt meríteni.

Munkájuk gyümölcse már kézbe fogható, az elkészült köteteket a kutatói- és szakmunka, a nyomtatás és kötés anyagi hátterét biztosító támogatók átvehették és köszönetet mondhattak Daruka Mihálynak és munkatársainak, akiknek élete az elmúlt években szinte kizárólag a bibliakiadás tervezése és megvalósítása körül forgott.

 

A Vizsolyi Biblia 2017-es kiadásának ünnepe , Budapest

A Vizsolyi Biblia 2017-es kiadásának ünnepe , Budapest – Vörösmarty tér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyházunk is a kiadói tevékenység támogatójaként volt jelen ezen az ünnepi rendezvényen. Az átvett biblia egy példányát gyülekezeteinkben állítjuk ki vándor kiállítás keretén belül, hogy az eredeti Vizsoly Biblia és története megismerése mellett keresztyén életünkben a Szentírás jelentőségét és központi szerepét is hangsúlyozzuk.

Az ünnepi alkalmat Kopácsi Kettős János szuperintendens igei köszöntése és Tóth Csaba Attila bizonyságtétele és szavalata szentelte meg a Magyar református Egyház részéről a jelenlévők népes gyülekezete előtt. Istené legyen a dicsőség!

Tóth Csaba Attila, Budapest, 2017. november

 

A Hercegszöllősi Református Egyházközség

 

Hercegszöllős református temploma, 2017. augusztus


Hercegszöllős neve már 1330-ban iratokban felbukkan. A Hunyadiak korában olyan mezőváros volt, amellyel kastélyok és erődök jártak, és a török uralom idején is városi rangú település. Szellemi fénykorát a XVI. században élte, ekkor egyházi központ, és püspöki székhely is volt.

A Drávaszög egyik legrégibb temploma áll itt. Tornyának alapjait állítólag a rómaiak rakták le Krisztus után 300 körül. A templom 1803-ban épült. 1839-ben javítják és bővítik, mai formáját a XIX. század elején nyerte el. A helyi református közösségnek a XVI. században is tágas temploma lehetett, mert itt tartották 1576. augusztus 16-17-én a Hercegszöllősi Zsinatot Veresmarti Illés helyben szolgáló prédikátor és alsó-baranyai püspök elnökletével. Az egybegyűlt 40 prédikátor fontos egyházi törvényeket fogadott el: a 46 articulust tartalmazó Hercegszöllősi Kánonok a református egyház és követőinek életét kívánta szabályozni. A Dunamelléki Református Egyházkerület megalakulása színhelyének tartja a hercegszöllősi református templomot.

A gyülekezet leghíresebb lelkipásztorai Szekér Pál, Vághó László, Molnár Hugó, Matkovics Péter voltak. Legtragikusabb sorsú lelkipásztorát, néhai Faragó Ferencet 1944-ben a megszálló hadsereg több más magyar társával együtt kegyetlenül kivégezte.

A gyülekezet lélekszáma az elmúlt 120 évben tizedére csökkent, ennek ellenére az egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik legaktívabb gyülekezete. Lelkipásztora Varga György, gondnoka Sója Bálint.

Hercegszöllősi Református Egyházközség

Cím: HR 31309 Kneževi Vinogradi / Hercegszöllős, Olgina 26.

Tel./fax: +385 31 733 169

 

Ft. Hegedűs Loránt püspök és ft. Tőkés László püspök a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház zsinatán, Hercegszöllős, 2001

 

Reformáció napi ünnepi istentisztelet, Hercegszöllős, 2017. október 31.

 

 

Reformáció Ünnepe, Hercegszöllős, 2017

 

Hercegszöllős templomát széles körben így nevezik: a „zsinat temploma”. 441 éve, amikor csak teheti, ebben a templomba gyülekezik össze a környékbeli reformátusság a XVI. századi protestáns prédikátorok nyomán, akik a dunamelléki reformátusságot kerületbe szervezték, majd püspökség kebelébe tömörítették a keresztyén egyház híveit. A templom, mint épület maga is menedéke volt a reformátusságnak és a környék lakóinak a zivataros évszázadok alatt. A református hit pedig a lelkeknek adott menedéket a belső és külső ellenségek ellen. Augusztus 16-17.-én a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezetei találkoznak itt minden évben, akiknek tagjai istentiszteletet, szeretetvendégséget tartanak egymás között, és élnek az úri szent vacsora sákramentumával.

Idén a reformáció évfordulóján, október 31-én a központi ünnepi istentiszteletet tartotta egyházunk Hercegszöllősön, az ősök templomában. Az alkalmon az egyházi rendezvények a liturgia speciális alkalmaival is kiegészültek, ugyanis az istentisztelet és úrvacsora kiszolgálása mellett a reformáció és annak egyik vívmánya, a könyvnyomtatás történetéről is hallhattunk ismeretterjesztő és hitébresztő előadásokat. Előadóink Magyarországról és szűkebb hazánkból, a délvidékről érkeztek.

Az ünnepi istentiszteleten a „Térj magadhoz drága Sion” kezdetű énekünkkel nyitotta meg a gyülekezet az együttlétet, miután mindenki elfoglalta helyét a hercegszöllősiek nem rég teljesen újjáépített templomában. Baranya és Szlavónia minden gyülekezetéből érkeztek tagjaink és látogatóink erre a különleges alkalomra, melyen vendégünk, nagytiszteletű Nagy Lenke lelkipásztor hirdette az igét.

Reformáció Ünnepe, Hercegszöllős, 2017, Nagy Lenke lelkipásztor – igehirdető

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igehirdető az alábbi verseket olvasta fel alapigeként: „Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.” (Efézus 4,22–24), majd imádsággal fordult mindannyiunk nevében az Úrhoz: „Mennyei Atyánk a Jézus Krisztus által, leborulunk a Te nagyságos színed előtt ebben az ősi templomban és tőled kérjük az erőt, az áldást és a megújító kegyelmet. Köszönjük Istenünk, hogy lehetőségünk van fél évezred múltával reformációt ünnepelni, mert kedves volt neked, hogy megtartsd a te népedet. Kedves volt neked, hogy te megtartsd a te magyar népedet az óhazában és a nagyvilágban. Urunk, arra kérünk, hogy áldd meg a mostani, téged dícsérő istentiszteletünket és add, hogy a te szent igéd a mi szívünkig jusson, és átformálja a mi életünket, beragyogja a holnapunkat és a jövőnket. Jézus Krisztus érdeméért kérünk, így hallgasd meg a mi imádságunkat.”

Reformáció Ünnepe, Hercegszöllős, 2017 Igét hirdet: Nagy Lenke lelkipásztor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezután a 348. Ének 1. verse szerint, énekszóval folytattuk az istentiszteletet: „Itt van Isten köztünk: Jertek őt imádni, Hódolattal elé állni. :/: Itt van a középen: Minden csendre térve Ő előtte hulljon térdre. Az, aki Hirdeti S hallja itt az Ígét: Adja néki szívét!”

Az igehirdetésben az alábbiak szerint szólt hozzánk: „A reformáció ünnepén, az 500. évfordulón felvetődik a kérdés, hogy kell-e ma reformáció, és ha igen, akkor mit adhat az a mai ember számára? De mit szólnának Hercegszöllősön az itt egykor élő őseink, ha hallanák egyáltalán ezt a kérdést, hogy kell-e reformáció. Feltehetőleg döbbenten hallgatnák…” Beszédében eleink példáját állította elénk az igehirdető. Az egyház feladata minden időben pontosan körvonalazódik a mindenkori kortárs keresztyének számára, így vagyunk ezzel mi is, amikor a reformátor ősökhöz hasonló időszakban és események között kell helytállnunk feladatainkban; őrizni és továbbadni a Krisztus evangéliumát, Isten üdvözítő örömhírét.

dr. Kis Boáz lelkipásztor Reformáció Ünnepe, Hercegszöllős, 2017

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igehirdetést követően nagytiszteletű Kis Boáz lelkipásztor szolgált versmondással. Áprily Lajos Kálvin – 1535 című versét szavalta el, emlékezetessé és hangsúlyossá téve a reformáció félezer éves történetét:

Kálvin – 1535

Ott ül a tornyos, vén Basileában,

fiatalon, a zord idők fokán.

Helvét magasság ég a messzeségben

s a kor viharsugára homlokán.

Páris felől piros máglyák lobognak,

jajgatva sír egy messzi, tompa kar.

Ádám esendő, átkozott fajában

lázad a bűn és zúg a zűrzavar.

Vergődve látja lázmeleg szemével,

igazság annyi hőse hogy zuhan.

S kitör a jajszó nyugtalan szívéből:

Meddig a próba, meddig még, Uram?

A vörös Münster várja már Erasmust,

az őszt, ki hullva is világtudás.

De Pál apostol óriás alakja

fölébe nő, mint égő látomás.

S feleletül mögötte felmagaslik

a véres testű embernek-fia:

fény hull sebéből és a fény zenéje:

Egyedül Istené a glória.

S két szót kiált a bibliás magasság,

hogy megkondul belé a végtelen:

Eleve-elrendeltetés az egyik,

s megváltó arcú társa: kegyelem.

S megered tolla lázas éjszakákon,

és növekedve ír és írva nő.

Amit leír, a századokba csendül,

sors lesz belőle, szellem és erő.

Acélos új rend, győzelmes tanítás,

világformáló s mégis ősi szó.

S teremtve hull a szomjazó szívekbe:

Igaz Tudomány. Institutio.

A gyülekezet éneke:

El ne hagyjuk a bibliát, Isten szent igéjét;

Ez támasza az aggoknak És ifjúnak vezér;

Ez nap, mely fényes sugarát Utunkra hinti el,

Ebből halljuk Jézus szavát, Ez Istenhez emel.

El ne hagyjuk a bibliát, Sem baj, sem örömér’

Ε kincset nem veszi tőlünk Senki, bármit ígér.

Akármit tesz is a világ, Ha üldöz, ha csábít,

Eltűrünk minden szenvedést, Isten megszabadít.

El ne hagyjuk a bibliát, Terjesszük mindenhol;

Míg Jézus éltető szavát Hallják közel s távol,

Míg kegyelmének hatalmát Érzi a nagy világ.

Megfogadjuk, el nem hagyjuk Soha a bibliát.

(209. sz ének nyomán)

 

A magyar könyvnyomtatásról – dr. Lehocki-Samardžić Anna előadása

dr. Lehocki-Samardžić Anna

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az istentisztelet úrvacsoraosztással zárult, majd két vetített képes segédlettel tartott előadást hallgattunk meg. „A Vizsolyi Biblia nyomtatása és hatása” címmel dr. Lehocki-Samardžić Anna professzorasszony és Dobszai Gabriella professzor, mindketten az Eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanárai tartottak előadást. Előadóink a drávaszögi magyarság nyelvhasználatának kutatásával, emellett a magyarság nyelv és oktatáspolitikájával, a magyar nyelvvel és a horvátországi magyarság kultúrájával foglalkoznak. Előadásuk első részében bemutatták a könyvnyomtatás kialakulásán keresztül a magyar könyvnyomtatás történetét, különösen az 1590-ben megjelent magyar nyelvű Szentírás, a Károli Biblia megjelenéséig. Előadásuk érintette a nyomdászat európai történetét, a kódex írók művészetét. Az előadásokon keresztül megtudhattuk, hogy a reformáció hatásai közül melyek voltak a legmeghatározóbbak a drávaszögi magyarság életére. Laskó, Csúza, Várdaróc, Kopács és Vörösmart a magyarok által legnagyobb számban lakott települések még a mai nappal is. A környékük lakottságáról kétezer évvel ezelőtti emlékeink is vannak, földrajzi elhelyezkedésük hol kedvezett az itteni virágzó életnek és kultúrának, hol pedig nehezebb sorsot tartogatott az itt lakók számára. A római kor letűnésével a honfoglaló magyarok vették birtokba az itt elterülő településeket. A katolikus egyház papjai és szerzetesei építették egyházi közösségeiket kezdetekben, majd ezt váltották a gazdasági és kulturális központok megjelenése, mint például Laskó települése, ahol a protestáns lelkészek megjelenése közül elsőként Sztárai Mihály fellépése hozta a következő éles változást. Az akkor megkezdődött változások hatásait láthatjuk környezetünkben mind a mai napig Baranyában és Szlavóniában egyaránt. Őt a püspöki székben Szegedi Kis István követte, akinek irodalmi munkássága is kimagasló. A kor, amelyben élt és alkotott sok viszontagsággal terhelt kor volt. A szegénység és gazdagság viszonyainak felemlítése és meghatározása mellett szólt a török megszállásról is, mint ami az élet megrontója…, Sztárai a szegények számára lehetővé tette az iskoláztatást, melynek intézményi feltételei megléte után Szegedi Kis István azt nemes tartalommal töltötte meg. Zsoltárfordításai és hitvitázó drámai költeményei nagyban hozzájárultak a magyar nemzeti irodalom kialakulásához. Tanításai és a róla és Sztárairól szóló anekdoták mind a mai napig fennmaradtak és szájról szájra terjednek vidékünkön.

Dobszai Gabriella professzor

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előadásoknak fontos része volt a Hercegszöllősi Kánonok létrejöttének és körülményeinek ismertetése is. További reformátorainkra is büszkék lehetünk és vagyunk, azokra, akik erejüket és fáradságukat nem kímélve munkálkodtak azon, hogy Isten Igéje hirdettessék a rájuk bízott hívek között. Laskai Csókás Péter, Ács László, Ács Gedeon, Ács Zsigmond lelkipásztorok egyházi tevékenységük és a teológia tudománya mellett a bölcsészettudomány legkülönfélébb irányzataiban is maradandót és kortársaira és utókora részére is sok értéket alkottak. Irodalmi és közösségi tevékenységük kiemelkedő, ez is lehetővé tette, hogy mai is református énekeink zengenek templomainkban és magyar nyelven hallgathatjuk Isten hozzánk szóló üzenetét.

Templom és iskola már ebben a korban is szorosan összetartozó fogalmak és intézmények voltak.

Mindezekből is érzékelhetjük, hogy mekkora társadalom és kultúraformáló ereje volt a reformációnak.

Szentlászló, Sepse, Kiskőszeg, Bellye, Várdaróc és a többi település, ahol magyarok élnek Horvátországban csupán kis pontok a magyarság térképén. Azonban a XVI. századhoz hasonlóan, amikor Sztárai és Szegedi Kis István, vagy az Ács család lelkészei szolgáltak ezeken a településeken, az itt élő magyarok között jelenleg is szolgáló lelkészek a történelem nehéz időszakaiban erőt, hitet és reményt nyújtottak. Ezekről a nevekről nem szabad megfeledkezni. Templomainkban található emléktábláink felsorolják neveiket, melyeket szívünkben is megőrzünk.

Varga László kopácsi kitüntetett presbiter, a Reformáció Ünnepi Istentiszteletén, Hercegszöllősön

Lehoczki János bellyei kitüntetett presbiter és Kopácsi Kettős János szuperintendens a Reformáció Ünnepi Istentiszteletén, Hercegszöllősön

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ünnepi alkalom részeként oklevelet nyújtott át Kopácsi Kettős János püspök presbitereinknek, akik odaadó munkájukkal nem csupán gyülekezeteikért, hanem országos egyházunkban végzett odaadó krisztusi munkájukért érdemelték ki megbecsülését országos Egyházunk Zsinati Tanácsának. Az elismerést elsőként Varga László kopácsi presbiter vehette át, aki egyházában és gyülekezetében készséggel áll mindenkor a hívek rendelkezésére presbiterként és egyházi szolgálóként, majd Palizs István bellyei gondnok kapott elismerő oklevelet, aki egyházunkban végzett munkájával a Jézus Krisztusban való elkötelezettségéről tett folyamatosan bizonyságot és állított példát elénk munkájával. Harmadikként Lehocki János bellyei presbiter és asztalosmester vette át a díjat, aki gyülekezeteinkben a Vizsolyi Biblia kiállításában segédkezett és elkészítette a vizsolyi korhű nyomdagép másolatát.

Tiszteletre méltó tevékenységük nélkülözhetetlen és nagy fontosságú egyházunk életében. Soli Deo Gloria!

Áldás a Reformáció Ünnepi Istentiszteletén, Hercegszöllősön, 2017

Nt. Bóka András ny. baranyai esperes és Móricz Árpád presbiter a Reformáció Ünnepi Istentiszteletén, Hercegszöllősön, 2017

Isaszegi reformátusok látogatása Csúzán, Hercegszöllősön és Vörösmarton, 2017. június 17–18.

Isaszegi reformátusok vendégségben, Csúzán, 2017. június

 

2017. június 17-én és 18-án az Isaszegi Református Gyülekezet 20 tagú küldöttsége – Mohácson megállva – testvérgyülekezeti látogatáson vett részt a horvátországi Csúzai Református Egyházközségnél, ahol a helyi, valamint a hercegszöllősi és vörösmarti gyülekezetek nevében házigazdaként Varga György lelkipásztor fogadta és kalauzolta őket vidékünkön.

Egyházközségünk felújítás alatt álló templomában vasárnap délelőtt igét hirdetett a vendég gyülekezet lelkipásztora, Gergely Szabolcs lelkipásztor. Kirándulásokkal és beszélgetésekkel tűzdelt programjaink során meglátogattuk szűkebb hazánk, a Délvidék legrégebbi gyülekezeteit, amelyekben az 1500-as évek közepén a híres reformátor, Sztárai Mihály, majd az 1840-es években Kossuth Lajos későbbi tábori lelkésze, Ács Gedeon is szolgált.

 

Isaszegi reformátusok vendégségben Csúzán, 2017. június

Isaszegi reformátusok istentiszteleten Csúzán, 2017. június

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csoportunk felkereste Hercegszöllősön és Vörösmarton a református templomot, valamint Eszéken a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ magyar nyelvű iskoláját és óvodáját is. Fényképeink a közös alkalmakon készültek. Isten áldja meg gyülekezeteink és a benne élő hívek testvéri kapcsolatát, és adja, hogy még több alkalommal találkozhassunk és dícsérhessük a Teremtőt Krisztusban nekünk adott kegyelméért!

Református információs tábla Sepsén

 

Sepsei református információs tábla, 2017

 

 

 

Az alsó-baranyai Sepsén emléktáblát állított a helyi református gyülekezet a reformáció emlékére. A táblát a kihelyezést követően, még az avatás előtt ellopták.

 

A gondnok szomorúan számolt be a faluban történt bűncselekményről: „csak szeretném megosztani a tábla tartalmát, hogy valójában mit is ír rajta. Sajnálatos, ami történik, de majd idővel az Úr mindent a helyére állít, azt hittem, ha a jelenünk sajnos nem is egyezik, de legalább a múltunk egyezik… de úgy látszik nem. Ellopták!”

 

A gyülekezet képviselője feljelentést tett a tábla eltűnése miatt a rendőrségen, ahol a feltételezett tetteseket kihallgatták. Megállapítást nyert a nyomozóhatóság részéről, hogy az a sepsei család, akinél a táblát szétszerelt állapotban megtalálták, néhány héttel azt megelőzően vette észre, hogy a táblát ismeretlenek az udvarukba szállították. Miután a tetteseket nem sikerült beazonosítani és elfogni, a rendőrség a nyomozást lezárta. Az is lehetséges, hogy a tábla magát az állványról leszerelve, saját maga vándorolt a család udvarába. Az anyagi kár több mint tízezer kuna, és a táblát a gyülekezet, mint jogos tulajdonos nem kapta vissza.

 

A tábla szövege:

A reformáció Alsó-Baranyában

A reformáció jelentősége nem csupán abban van, amit a XVI. század folyamán megvalósított, hanem abban, hogy a reformálás örök útját nyitotta meg. Megmutatta a bűnös ember és Isten közötti kapcsolat közvetlen útját Krisztuson keresztül, papi rend, szentek és más közbenjáró közvetítése nélkül. Dologi jellegű üdvjavak: mise, szentségek, ereklyék, búcsúk stb. helyett a legszemélyesebb emberi tevékenységet, a hitet jelölte meg mint a kegyelem és üdvbizonyosság útját. Külön papi rend és papi ranglétra helyett a hívek egyenlő felelősségét hirdette az egyház növekedéséért. Mindenki számára teljes mértékű személyes részvételt igyekezett biztosítani minden lelki munkában. Örök igazodási alapul a Szentírást és abban az őskeresztyén egyház életét állította mindenki szeme elé.” (Bucsay Mihály)

A Magyar Királyság déli részén, Baranyában és Szlavóniában mintegy 500 évvel ezelőtt Sztárai Mihály volt a reformáció új tanításának első terjesztője. Prédikációival és hegedűvel kísért különösen szép énekeivel messze vidéken térítette a népet.

Az 1540-es években Sztárai Mihály és Szentantali Gergely munkájának nyomán Alsó-Baranyában és Szlavóniában már közel 120 református gyülekezet működött. Sztárai 1551-ben így írt erről egyik levelében: „Hét éve elmúlt már, hogy én Isten akaratából a török uralom alatt álló Alsó-Baranyában, Laskó városában az Úr igéjét hirdetni kezdtem és már innen és túl a Dunán és Dráván, az Úrnak gazdag és már túlért gabonájának aratására jött többi atyafiakkal s a Szentlélek segítségével 120 egyházat alapítottam, amelyek közül mindegyikben egy értelem szerint hirdettetik és fogadtatik az Úr igéje, éspedig oly nagy tisztasággal, hogy sokan állítják, miszerint jobban szervezett egyházakat azoknál sem láttak, kiknél az Úr igéje ide s tova 30 év óta hirdettetik. Az Úrtól lett e dolog és csodálatos a mi szemeink előtt.”

Veresmarti Illés püspöksége idején ezek a gyülekezetek, valamint a Duna mentén lévő egyházközségek Tolna, Fejér és Pest vármegyékből 1576. augusztus 16–17-én Hercegszöllősön zsinatot tartottak, ahol elfogadták a 46 cikkelyből álló egyházigazgatási szabálygyűjteményt, amit ma Hercegszöllősi kánonok néven ismerünk. Évszázadokon keresztül ez az irat jelentette az alsó-baranyai reformátusság intézményi, szervezeti és működési alapját.

 

Sepse református temploma, 2017

Go Top