„Megismertette velünk akaratának titkát az ő jó kedve szerint, amelyet előre elhatározott magában,
az idők teljességének rendjére nézve, hogy Krisztusban mindeneket egybeszerkeszt, mind amelyek a mennyben, mind amelyek a földön vannak.” (Ef. 1: 9-10)
Az Efézusbeliekhez írt levél egy későbbi részében olvasunk arról, hogy Pál apostolt bebörtönözték. A gyülekezetet is érték üldöztetések és olyan hatások, amelyek sokakat a hitük feladására ösztönözhetett. Ilyen körülmények között írta Pál levelét az efézusi keresztyén gyülekezet tagjainak, és ha mi is megpróbáltatásokkal szembesülünk, amelyekben elbizonytalanodhatunk, akkor nekünk is szólnak Pál szavai, üzenetei.
Ezt az üzenetet a fenti két mondatban fejti ki a szerző.
Emlékeztet mindarra, amit hallottunk, amit tudunk és amit remélünk Isten üdvözítő kegyelméről, amely minden emberre vonatkozik.
A továbbiakban, ebben a levelében Pál ilyen jelzőket használ Krisztusra és a hívekre és az egyház tagjaira: ők „Krisztus teste”, „a templom építőkövei”, „Krisztus menyasszonya”, és „jól felszerelt serege”. Mindez ránk is vonatkozik, mert szerepet játszhatunk Isten nagy tervének véghezvitelében, aminek középpontjában, mint a fenti idézetben is Krisztus áll.
Nosza hallgassuk Isten bátorító igéit a megpróbáltatások közepette, legyenek azok akár betegség, gyász, erőtlenség, magány vagy üldöztetés formájában a gonosz erők súlyai rajtunk, és ne feledkezzünk meg üzenetéről, amely ezen a reggelen is hangzik: Ő „Krisztusban mindeneket egybe szerkeszt”, vagyis megjavít, összeilleszti és megragasztja, ami eltörött, kettétört, elveszettnek hitt, kicsorbult. Mert ilyen az életünk is, amely javulásra vár, megváltásra, hogy szemünket arra fordítsuk, ahol az Úr és isteni erő van… (2025-ös Református Kalendáriumunk napi igéje szerint. Fényképeink Kopácson készültek.)
