A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának ünnepi megemlékezése (1576–2026)
A Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának ünnepi megemlékezése (1576–2026)
Megemlékeztek a hercegszöllősi zsinat 450. évfordulójáról, amelyet 1576. augusztus 16-án és 17-én tartottak, és amelyen elfogadták az úgynevezett Hercegszöllősi Kánonokat, vagyis a keresztyén gyülekezetek és lelkipásztorok egyetértésének cikkelyeit.
Az ünnepségen mintegy 200 hívő, lelkipásztor és vendég vett részt. Az istentiszteletet Varga György, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke, egyben a hercegszöllősi református gyülekezet lelkipásztora vezette. Az istentiszteleten számos református lelkipásztor és egyházi képviselő vett részt Horvátországból, Magyarországról, Szerbiából és más területekről, így e jelentős jubileum nemzetközi jelleget is kapott.
Az 1576-ban Hercegszöllősön megtartott zsinat a mai Horvátország területén kibontakozó reformáció történetének egyik fontos eseménye. Ezen fogadták el a Hercegszöllősi Kánonokat, azt az egyházjogi és teológiai dokumentumot, amely szabályozta az e vidéken élő református egyházi közösségek életét.
A keresztyén gyülekezetek és képviselőik, a lelkipásztorok közös egyházi törvényben rögzített egyetértésének cikkelyei néven is ismert kánonok tanúsítják a református keresztyének már akkor jól szervezett egyházi életét, valamint azt a törekvést, hogy világosan szabályozzák a tanítás, az istentisztelet, az egyházfegyelem, az igehirdetői szolgálat és az egyházi közösségen belüli kapcsolatok kérdéseit.
A 450. évforduló megünneplése ezért egy történelmi dokumentumra való emlékezés mellett visszautalt a jelenben is élő magyar reformátusság több évszázados jelenlétére Baranyában és Horvátország tágabb térségében.
Az istentisztelet a 65. zsoltár éneklésével kezdődött, majd Kettős Áron, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház főgondnoka köszöntötte a jelenlévőket. A bevezető imádságot Varga György püspök mondta. A hivatalos program szerint az istentisztelet során zsoltárok és református énekek hangzottak el, köztük Sztárai Mihály „Hálaadásunkban rólad emlékezünk” című éneke.
Az ünnepi igehirdetést magyar nyelven Bán Béla, a Magyarországi Református Egyház Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjének esperese tartotta a Krónikák első könyve 17:6 alapján.
A horvát nyelvű igehirdetést, illetve bibliai üzenetet dr. Jasmin Milić, a Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház püspöke tartotta a 27. zsoltár 1. verse alapján.
Az istentisztelet központi része volt az úrvacsorai közösség, amelyet református rendtartás szerint Kettős Attila lelkipásztor, a Szlavóniai Református Egyházmegye esperese és a szentlászlói gyülekezet lelkipásztora vezetett.
Az ünnepi istentiszteletet énekével Pinkert Anna, csúzai énekes tette még ünnepélyesebbé.
Az istentisztelet központi részét követően számos egyházi és társadalmi képviselő mondott köszöntőt az egybegyűlteknek.
Közöttük volt főtiszteletű Botos Elemér, a szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke, dr. Kis Boáz, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház jogtanácsosa, Daruka Mihály, a Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum képviselője, Tóth Péter László, az Amerikai Magyar Református Egyház nyugalmazott püspöke, Nagy Lenke, a Magyar Népfőiskolai Collégium képviselője, valamint Szabó Dániel lelkipásztor, elnök, a Presbiteri Szövetség egykori képviselője.
Az ünnepi istentiszteleten a politikai és diplomáciai élet képviselői is jelen voltak. Részt vett Jankovics Róbert, a horvátországi magyar nemzeti kisebbség képviselője a Horvát Országgyűlésben és a parlament Mandátum- és Mentelmi Bizottságának elnöke, valamint Magdó János, Magyarország eszéki főkonzulja. Jelenlétük is hangsúlyozta a hercegszöllősi zsinat és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának jelentőségét, nemcsak a református egyházak, hanem a horvátországi magyarság történelmi és kulturális örökségének megőrzése szempontjából is.
A záró köszöntőt Varga György püspök mondta, majd ő adta az ünnepi istentiszteletet lezáró áldást. Az alkalom a 90. zsoltár és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget.
Az istentiszteletet követően a házigazdák szeretetvendégséggel és közös együttléttel várták a résztvevőket a hercegszöllősi kultúrotthonban. A nagy jubileum megünneplése így a különböző egyházakból és országokból érkezett vendégek testvéri találkozásának és közösségének jegyében folytatódott.
Az 1576-os Hercegszöllősi Zsinat és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulójának megünneplése ismét ráirányította a figyelmet Baranya rendkívül gazdag reformációs örökségére, hiszen ez a vidék a 16. században a reformáció terjedésének egyik fontos központja volt e térségben.
Négy és fél évszázaddal a történelmi zsinat után az ugyanazon a helyen megtartott találkozás egyszerre jelentett visszatekintést a múltba és tanúságtételt arról, hogy a református hagyomány, a hit és az egyházi élet ezen a vidéken ma is él. Éppen ezért a Hercegszöllősi Kánonok jubileuma túlmutat egyetlen helyi gyülekezet határain: Horvátország és Közép-Európa protestáns és reformációs történelmének közös örökségéhez tartozik.
(Forrás: reformatska.com)
