Archive For 2022.03.31.

Konferencia Sárospatakon

Konferencia Sárospatakon

A népfőiskolai mozgalom 85. és a Népfőiskolai Collegium 30., három napos jubileumi közgyűlésére került sor Sárospatakon a Teológiai Akadémia dísztermében és a református templomban 2022. március 18-20. között.

A Konferencia szervezője a Collegium titkára, Nt. dr. Kis Boáz lelkipásztor, a HMRKE jogtanácsosa volt, akinek meghívására egyházunk 3 fős delegációja is részt vehetett a 3 napos rendezvénysorozat alkalmain. Dienes Dénes történész oldalán dr. Enghy Sándor rektor köszöntötte házigazdaként a megjelenteket. A program előadói a meghívóban szereplő személyekhez képest némiképp megváltozott, mert a közelgő magyarországi választások számos szakértőt a választási kampány feladataihoz szólított. Az egyházhoz tartozók azonban hűségesen, az ezelőtti népfőiskolai rendezvényekhez hasonlóan jelen voltak, így találkozhattak a hallgatók d. Szabó Dániellel, az Alliance tiszteletbeli elnökével, Horkay László nyugalmazott kárpátaljai püspökkel és volt nagydobronyi lelkipásztorral, ft. Csűry István királyhágómelléki püspökkel, hogy csak azokat említsem, akikkel Horvátországban egyházi szolgálatokban és baráti kapcsolatokban is volt már lehetőségünk találkozni és akik nem csatlakoztak az elmúlt időszak horvátországi egyházi üldözési mozgalmaihoz.

A Konferencián előadóként Varga György csúzai lelkipásztor előadását hallgathatták meg a jelenlévők “Hercegszöllősi örökség” címmel. A legérdekesebb előadást a Magyarországi Református Egyház nemrégiben kinevezett jogásza, Badacsonyi Zoltán, az MRE Jogi Osztályának vezetője tartotta. Előadásának címe: “A betű embere, a lélek szolgája”. Előadásában etikai normákat is érintett, melyek alapján a keresztyén ember felemelt fejjel járhat és kelhet az egyházban.

A résztvevők koszorút helyeztek el Újszászy Kálmán és Szabó Zoltán professzorok sírjánál.
A horvátországi delegáció Tolcsván is látogatást tett, ahol 2018-ban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a tolcsvai Magyarokért a Kárpátok Gyűrűjében Alapítvány kezdeményezése révén minden évben egy-egy kopjafa kerül elhelyezésre, mely a Magyarok Összetartozása napján történő megemlékezések alkalmain keresztül a magyar nép összetartozását szimbolizálja. Egyházunk is elhelyezett itt egy kopjafát a nemzeti összetartozás emlékére 2018-ban. A helyiekkel a barátságunk az elmúlt években sem szakadt meg.

Miért késik a szerződés? (IV.)

A horvátországi reformátusok között és az egyházi közéletben súlyos bizalmi válságot okozott az a délszláv háború vége óta tartó folyamat, amelynek napjainkra az a jellemzője, hogy egy emberi erőforrások fejlesztéséért és koordinálásáért felelős egykori miniszter a horvátországi reformátusok egyháza ügyeit a “minden politika” égisze alatt még mindig hol a minisztériumban, hol pedig a püspöki (lelkészi) hivatalban szervezi. Ahogy éppen érdekei kívánják. És látható módon azt gondolja, hogy ebben nincs semmi….

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a horvátországi reformátusság kérdésében tudatosan félrevezeti a Kárpát-medencei reformátusságot, indulatával és nyilatkozataival, saját érdekétől vezérelve félrevezeti annak püspökeit. Döntéseihez tőlük támogatást vár, és a megtévesztésnek köszönhetően kap is. Balog püspököt nem zavarja, hogy a legrosszabb értelemben vett politikai manipuláció eszközével él akkor, amikor a legutóbbi püspökválasztás kampányában végig arról beszélt, hogy szét tudja választani a politikusi énjét és az egyházi tisztségviselő énjét?

Miért késik a szerződés? (IV.)

Balog püspök tavaly októberben, amikor a jogfolytonosságot megállapító jogerős határozatnak már tudatában volt, jelenlegi püspöki és magyar állami miniszterként egykor kapott kapcsolatait felhasználva, annak politikai tekintélyét latba vetve személyesen győzte meg a Vallásügyi Bizottságot vezető horvátországi minisztert arról, hogy a hamis eljárással támogatott Kálvini Egyház továbbra is élvezhesse az ezidáig jogtalan módon szerzett kiváltságokat Horvátországban. Így a horvát kormány a bírósági ítéletben foglalt tiltás ellenére is kifizette a költségvetési támogatás tavalyi évi hátralévő részét, amelyről nem tudható, hogy miként kell majd elszámolnia.


Tekintsük át az alábbiakban, hogy Balog atya, a vezető püspök a kárpát-medencei püspökök között (2 kivételével) milyen tények ellenére foglal állást egyoldalú, kirekesztő, vádló és tanácsadói által sulykolt előítéletes koncepciók szerint. A megjegyzéseinkben a Balog-féle nyilatkozatban foglaltakat vizsgáljuk:

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy Lángh Endre 1999-ben önhatalmúlag felrúgta az 1998-as II. (laskói) zsinat rendelkezéseit, és onnantól kezdve az egyszemélyes „püspöki hivatalként” intézte dolgait, a saját számlájára befolyt nemzetközi segélyekből tudott maga mellé csalogatni egyes „anyagi alapon gondolkodó” személyeket. Csalárd módon elbitorolta a református gyülekezetek fél évezredes ingatlanait, megtévesztve a horvát hatóságokat, a magyarországi és a Kárpát-medencei református közéletet, sárba tiporva a gyülekezetek önrendelkezését és autonómiáját. Balog püspök szerint hogyan hívjuk a pénzen megvásárolt hatalmat? Hogyan nevezzük a közösségeket autonómiájuktól és tulajdonuktól megfosztó rendszereket?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy 1999 és 2011 között a Lángh-féle Kálvini Egyházban sem zsinatilag elfogadott alkotmány, sem zsinatilag elfogadott szabályrendelet nem volt, aminek alapján Lánghot püspökké választhatták volna. Balog püspök szerint hogyan lehet jog nélkül jogfolytonosságról beszélni?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy Csáti Szabó Lajos 2011-es püspöki felszentelésének előestéjén derült ki, hogy a püspökjelölt még csak lelkésznek sincs megválasztva saját gyülekezetében, és az éjszaka leple alatt kellett lelkészválasztást tartani a jogalap látszatának másnapi megőrzése végett. Balog püspök hogyan magyarázza meg ezeket az egyházjogi anomáliákat saját református öntudata előtt?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a Szenn Péter-féle Kálvini Egyház lelkészeinek túlnyomó többsége semmilyen református teológiai végzettséggel nem rendelkezik. A vezetőjük, Szenn Péter sem bír református lelkészi képesítéssel. Balog püspök hogyan magyarázza ezt? Hogyan magyarázza ezt a hazai református közélet, valamint a Kárpát-medencei püspökök és testvéregyházak tagjai előtt? Balog püspök valóban mindenféle képesítés nélküli, vagy pünkösdista bibliaiskolában végzett embereket támogat református lelkészi és püspöki pozícióban? Hogyan számol el ezzel a hozzáállással a Kárpát-medence 6 református teológiai akadémiájának professzorai és tanárai előtt? Az ő tudományos és oktatói munkásságuk felesleges, mert egy falusi inszeminátorból is lehet református lelkész, ha ezt mondja?


A kilencvenes és kétezres évek Horvátországban elhozták a református egyház újabb sötét időszakát. A Hegedűs-éra utáni (Magyarországi RE) zsinati vezetőségben folyó dominancia harc eredményeképpen – ami számos esetben kifejezetten világi politikai fordulatokat vett -, és a délszláv háborút követően az egyház részekre szakadt. Hamis képviselettel a volt vezetőség tagjai módszeres leszámolásba kezdtek a maradék teljes likvidálásának céljából. Magyarországi állami és egyházi segítséggel a gyülekezetek hitvalló részét bel- és külföldön teljesen elszigetelték. Horvátországban az állami szervek diszkriminatív módon, még ma is hátrányosan megkülönböztetik a volt jugoszláviai reformátusok horvátországi jogutód szervezeteit. A horvát állam a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére a magyar állami befolyás eredményeképpen nem hajt végre bírósági döntéseket, melyek a visszásságokra mutatnak rá. A joggal visszaélve az egyházat kizárják ingatlanjaiból, templomaiból, az iskolai hittan oktatás feladatait sem végezheti. Az állami katolikus szemléletű hivatalok ignorálják a választott vezetőség beadványait, miközben a hazug, kálvinista színekben álcázott propaganda ömlik az állam által finanszírozott különleges státusú egyházak részéről.

Ha olvasod híradásainkat, akkor támogatod a református örökség védelmét Horvátországban. Ha megosztod történeteinket, azzal nem csupán itthon, hanem Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és az Őrvidéken, vagy Szlovén – Szlavóniában is erősíted hitvallásunkat az élő egyházi közösségek érdekében.

Bibliakörös asszonyok találkozója Csúzán

Március 30.-án délután 16.00 órai kezdettel közös bibliaórára került sor Csúzán. Szentlászlói, sepsei, hercegszöllősi és csúzai asszonyok közösen énekeltek, imádkoztak, bibliai igét hallgattak, majd szeretetvendégségen vettek részt.

János evangéliuma 12. részéből a fejezet első 12 versét olvasta fel bevezetőjeként Varga György lelkipásztor, ezután „Úton Jeruzsálem felé“ címmel áhítatot tartott a jelenlévőknek. A vendéglátók nevében Pinkert Ida gondnokasszony köszöntötte a híveket.

A szeretetvendégség süteményeit, kiflijeit és pogácsáit a csúzai asszonyok sütötték.

Ez az alkalom már a harmadik közös területi bibliaóra és találkozó volt, ami megrendezésre került a Covid19 pandémia miatt bevezetett és az utóbbi időben lazított megszorítások óta. A találkozók és hitet erősítő programok jó hatással vannak az egyházi közösségeinkben élők életére nézve. Imádkozunk azokért is, akik személyesen nem tudnak jelen lenni. Számukra továbbra is adott a helyi gyülekezetekben heti rendszerességgel megtartott bibliaórai alkalom és egyéb egyházi rendezvényeink, melyekre szeretettel várunk mindenkit.

_________________________________________________________________________

JÁNOS EVANGÉLIUMA 12. (1-12. vers) rész

Mária nárdusolaja

Hat nappal a pászka ünnep előtt Jézus Betániában meglátogatta Lázárt, akit feltámasztott a halálból. Vacsorát készítettek neki, amelyet Márta szolgált fel. Lázár is ott ült az asztalnál Jézussal együtt. Vacsora közben Mária nárdusolajból készült igen drága illatszert hozott elő. Az egészet ráöntötte Jézus lábára, majd a hajával törölte meg. Az illatszer illata az egész házat betöltötte.
Akkor megszólalt az egyik tanítvány, Iskáriótes Júdás, aki el akarta árulni Jézust: „Ezt a drága illatszert inkább el kellett volna adni háromszáz ezüstért! A pénzt meg a szegényeknek adhattuk volna!” De ezt nem azért mondta, mintha a szegények érdekelték volna, hanem mert tolvaj volt. Ugyanis Júdás kezelte a csoport közös pénzét, és gyakran lopkodott belőle.
Jézus így válaszolt: „Hagyd békén Máriát! Hiszen ezt az illatszert a temetésemre tartogatta!8Szegények mindig lesznek a közeletekben, de én nem leszek mindig veletek.”

A főpapok Lázárt is meg akarják ölni

Az ünnepre összegyűlt tömeg között elterjedt a híre, hogy Jézus Betániában van, ezért sokan odamentek. De nemcsak őt szerették volna látni, hanem Lázárt is, akit Jézus feltámasztott a halálból. Emiatt azután a főpapok elhatározták, hogy Lázárt is megölik.11Ugyanis Lázár feltámasztása miatt sokan már nem a zsidó vezetőket követték, hanem Jézusban hittek.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe

Másnap, amikor az ünnepre érkező tömeg meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,13elé mentek, pálmaágakat lengettek, és ezt kiáltották:
„Hozsánna!
Áldott, aki az Úr nevében jön! Zsolt 118:25-26
Áldott legyen Izráel Királya!”

Miért késik a szerződés? (III.)

A zágrábi Vallásügyi Bizottság vezetőjének elmondása alapján magyar állami támogatással Balog főpüspök atya tavaly a harmadik negyedévben személyesen gyakorolt nyomást a Bizottság tagjaira annak érdekében, hogy a legfelsőbb bíróság jogutódlásra vonatkozó határozatát hagyják figyelmen kívül. Tette ezt annak ellenére, hogy

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (a továbbiakban Református Egyház; jelenlegi vezetője Kopácsi Kettős János) nem szakadár egyház, hiszen soha senkitől nem szakadt el. Az 1993-as I. (eszéki) és az 1998-as II. (laskói) zsinat végzéseit és határozatait hajtja végre a mai napig, amit a legutóbbi horvát bírósági döntés is kimond. Balog püspök tudatosan állít mást, vagy tévedésből?

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a Szenn Péter-féle Kálvini Egyházat a független Horvátország kikiáltását követően 8 évvel, és a horvátországi Református Egyház működését megkezdően 6 évvel később, csupán 1999 márciusában jegyezték be Horvátországban. Balog püspök az azóta eltelt 22 év helyett miért beszél mégis fél évezredes működésről? Az egyháztörténelem mezején hogyan számol el ezzel az „elszámolással”?


A kilencvenes és kétezres évek Horvátországban elhozták a református egyház újabb sötét időszakát. A háborút követően az egyház részekre szakadt. Hamis képviselettel a volt vezetőség tagjai módszeres leszámolásba kezdtek a maradék teljes likvidálásának céljából. Magyarországi állami és egyházi segítséggel a gyülekezetek hitvalló részét a legitmációért folyó bírósági eljárásokba citálták és bel- és külföldön teljesen elszigetelték. Horvátországban az állami szervek diszkriminatív módon, hátrányosan megkülönböztetik a volt jugoszláviai reformátusok horvátországi jogutód szervezeteit. A horvát állam a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére a magyar állami befolyás eredményeképpen nem hajt végre bírósági döntéseket, melyek a visszásságokra mutatnak rá. A joggal visszaélve az egyházat kizárják ingatlanjaiból, templomaiból, az iskolai hittan oktatás feladatait sem végezheti. Az állami katolikus szemléletű hivatalok ignorálják a választott vezetőség beadványait, miközben a hazug, kálvinista színekben álcázott propaganda ömlik az állam által finanszírozott különleges státusú egyházak részéről.

Ha olvasod híradásainkat, akkor támogatod a református örökség védelmét Horvátországban. Ha megosztod történeteinket, azzal nem csupán itthon, hanem Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és az Őrvidéken, vagy Szlovén – Szlavóniában is erősíted hitvallásunkat az élő egyházi közösségek érdekében.

Miért késik a szerződés? (II.)

A kilencvenes és kétezres évek Horvátországban elhozták a református egyház újabb sötét időszakát. A háborút követően az egyház részekre szakadt. Hamis képviselettel a volt vezetőség tagjai módszeres leszámolásba kezdtek a maradék teljes likvidálásának céljából. Magyarországi állami és egyházi segítséggel a gyülekezetek hitvalló részét a legitmációért folyó bírósági eljárásokba citálták és bel- és külföldön teljesen elszigetelték. Horvátországban az állami szervek diszkriminatív módon, hátrányosan megkülönböztetik a volt jugoszláviai reformátusok horvátországi jogutód szervezeteit. A horvát állam a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére a magyar állami befolyás eredményeképpen nem hajt végre bírósági döntéseket, melyek a visszásságokra mutatnak rá. A joggal visszaélve az egyházat kizárják ingatlanjaiból, templomaiból, az iskolai hittan oktatás feladatait sem végezheti. Az állami katolikus szemléletű hivatalok ignorálják a választott vezetőség beadványait, miközben a hazug, kálvinista színekben álcázott propaganda ömlik az állam által finanszírozott különleges státusú egyházak részéről.

Ha olvasod híradásainkat, akkor erősíted a református örökség védelmét Horvátországban. Ha megosztod történeteinket, azzal nem csupán itthon, hanem Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és az Őrvidéken, vagy Szlovén – Szlavóniában is támogatod hitvallásunkat az élő egyházi közösségek érdekében.

_______________________________________________________

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, és mint ilyen, a Generális Konvent alkotó tagja, elsősorban a horvátországi református egyházi helyzettel indokolta annak szükségességét, hogy az annak idején tanácskozási céllal életre hívott Generális Konventnek válasszanak elnököt, aki a tanácskozások között elvégzi az operatív feladatokat, stratégiailag és tartalmilag is irányít. Tekintsünk most el ennek a „szuperpüspöki” posztnak a létrehozását körbevevő jogi kérdések felvetésétől, illetve annak megtárgyalásától, hogy ez mennyiben ellentétes magyar református hagyományainkkal, a központosított hatalomtól mindig is ódzkodó nyakas mivoltunkkal. De amellett már nem lehet szó nélkül elmenni, hogy Balog püspök megokolása szerint ennek a Kárpát-medencei „református pápai” titulusnak a létrehozását a horvátországi reformátusság helyzete vindikálta volna.

Bár az igaz, hogy a horvátországi reformátusság körében meglévő áldatlan állapot rendezése – vagy legalább annak megkísérlése – több évtizedes adóssága a magyar református testvéregyházaknak, amiben nagy szerepet játszott a szóban forgó korszakban regnáló egyes püspökök és egyházi korifeusok különféle intrikája, a kommunista béketáborból megörökölt kapcsolatrendszere. De az nem állítható, hogy ehhez a „rendezéshez” elengedhetetlenül szükséges volt egy új egyházi jogi személyiség létrehozása. Talán nem meglepő, hogy ezt a tisztséget Balog püspök vállalta magára 6 évre. Az már sokkal inkább meglepő, hogy a primus inter pares nyeretlen, kétéves herélt lovát maga alatt tudva Balog püspök rögvest ki is adott egy nyilatkozatot. Nyilatkozott, ahogy nyilatkozott, pedig:

– Balog püspök nagyon jól tudja, hogy a horvát bíróság nem egy egyházi társaság legitimitását mondta ki, hanem azt, hogy a Balog által is támogatott horvátországi református közösség, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (a továbbiakban Kálvini Egyház; jelenlegi vezetője Szenn Péter) 18 éven keresztül csalárd és megtévesztő módon járt el a horvát kormány, minisztériumok és állami szervek előtt. Csalárd módon és jogtalanul jutott évente több tízmilliós állami támogatáshoz. Balog püspök egy hazugsággal, csalással pénzhez jutó egyházi társaságot támogat?

Adakozás Hercegszöllősön

……

Fényképünkön a Hercegszöllősi Református Egyházközséghez a gyülekezeti tagoktól ma érkezett felajánlás listája látható, amit kárpátaljai segélynek szántak az adományozók.

Istennek legyen dicsőség az áldozatkészségért és figyelemért! SDG!

Imádkozzunk különösen most azokért a nőkért, férfiakért, gyermekekért, akik harcban álló hazájukban élnek, vagy menekültek, vagy idős rokonaikkal biztonságos menedéket keresnek. Azokért az asszonyokért, akik férjükért, szüleikért vagy gyermekeikért aggódnak, nélkülözést szenvednek és idegenben kell lehunyják szemüket ma éjszaka is…

A kárpátaljai régióban ma többször is megszólaltak a légvédelmi szirénák…

……

Az alábbiak szerint gyülekezetenként a presbitérium és gondnok irányítása mellett tartós élelmiszereket, ruhaneműt, takarókat, kötszert, vitaminokat és pénzbeli adományt fogadunk el a közösségek tagjaitól és mindenkitől, aki támogatásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a nehéz helyzetben, háborús körülmények között élő civil lakosságot segítsük. Az adományokat a határozat szerint kárpátaljai otthonmaradó közösségeknek, elsősorban egyházi, református intézményekhez juttatjuk el, akik a helyi rászorulókat ismerik, a szükséget látják.

A Hercegszöllősi Református Egyházközség adományokat gyüjt Kárpátaljára. Az adományokat a Hercegszöllősi Lelkészi Hivatalban veszik át, kedden és csütörtökön 17.00 – 19.00 óráig. Jelentkezni lehet ebben az ügyben a 098 295 703-as telefonszámon Sója Bálint főgondnoknál.Természetbeni adományaikat Szentlászlón, Kopácson, Vörösmarton és Csúzán a helyi lelkészi hivatalban, vagy a gondnok elérhetőségén adhatják le az adakozó szándékú hívek.

Pénzbeli adományokat “Kárpátalja” megjegyzéssel a gyülekezeti pénztárba, illetve az alábbi horvátországi, illetve magyarországi egyházi számlára fizethetnek be átutalással:

Horvátországban:

Számlatulajdonos: Reformatska kršćanska crkva Mađara u Hrvatskoj

Broj Vašeg transakcijskog računa – IBAN (IBAN Számlaszám): HR65 2500 0091 1015 1973 5

SWIFT adresa / BIC Addiko Bank d.d. Zagreb (Számlavezető Bank Swift kódja): HAABHR22

Számlavezető Bank neve: Addiko Bank d.d.

Magyarországon:

Számlatulajdonos: (HMRKE) Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház

Számlaszám: 16200230-10032031

IBAN Számlaszám: HU48162002301003203100000000

Számlavezető Bank Swift kódja: HBWEHUHB

Számlavezető Bank neve: Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt.

Miért késik a szerződés?

„Meddig élsz még vissza, Catilina, béketűrésünkkel?” (Cicero)

Miért késik a szerződés?

.

Balog Zoltán magyarországi dunamelléki püspök (nevezzük őt itt Balog Atyá-nak) nyilatkozatban (Nagyvárad, 2021. szeptember 22.) tette közzé szándékát, hogy a Magyar Református Egyház vezetőjeként nyomást kíván gyakorolni a Horvát Köztársaság Kereskedelmi Bíróságának nemrég hozott jogerős döntése értelmében a perben nyertes Horvátországi Magyarok Református Keresztyén Egyházra és a horvátországi bíróságra. A horvátországi állami szervek előtti fellépésének célja, hogy a megszületett elmarasztaló döntést a mögötte álló egyházi szervezetek felhatalmazásával megváltoztassa a Kálvini Egyház javára.

2021. októberében Balog Atya támogatásával meg is indult egy felülvizsgálati kérelem az Eszéki Törvényszéken a jogutódlással kapcsolatos peres ügy jogerős és eddig végre nem hajtott ítéletével kapcsolatban. A Kálvini Egyház képviselői a saját lelkészeiket sem vonták be a felperesként megindított felülvizsgálati eljárásba, teljesen titokban cselekedtek, amikor újratárgyalásra kérték a bíróságot. Mára kiderült azonban, hogy Kell, Szenn, és Cokolic, az ügyvéd a felperesi iratokban csak megismételni tudták már korábban elutasított álláspontjukat, amelyet bizonyítékok nélkül hangoztattak eddig is, az eredeti perben majd’ 20 éven át.

Ironikusan szólva tiszteletre méltó az az állati makacsság, amelynél fogva fejüket verik a falba. Balog Atya könnyen van, nem őt küldte haza a bíróság azzal, hogy nem is foglalkozott tárgyalás kitűzésével, vagy tanúk meghallgatásával, mondván, hogy ezeken, uraim, már rég túl vagyunk, most szépen menjenek haza… De Szennék üres vagdalkozását 2022. március 10-én megalázó módon ismét elutasította a bíróság*. Az ugyanis érezte, hogy a tanúként becitálásra ajánlkozó katolikus püspök, valamint baptista lelkész könnyen az okirat hamisítás maga által készített csapdájába esik, amennyiben bírósági eljárásra és újabb, frissen kreált okiratok megvizsgálására kerülne sor. Ezt tehát, bár nem így tervezték, de elkerülhették. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház perben fellépő képviselője egyelőre nem szándékozott ebbe az irányba mélyebbre hatolni.

Balog Atya és lelkes kis katonái annyit elértek, hogy a horvátországi Vallásügyi Bizottság az októberben beadott perrel kapcsolatba hozható módon ez idáig halasztotta a közös és kölcsönös érdekű szerződés megkötését a HMRKE-vel, és mindeközben aláírta a Kálvini Egyházzal a folyamatban lévő, eredetileg hamis módon született szerződést. Ez arra mutat, hogy ellentmondásban áll a bíróság és a Vallásügyi Bizottság véleménye, mely utóbbi Balog Atya személyes közbenjárására kerüli a szembesülést azzal, amit a bíróság a határozataiban meghozott, és amelyek végrehajtásával kapcsolatban az időt húzni eddig is, általunk nem pontosan ismert okok miatt lehetséges volt. Felmerülhet a kérdés a jövőben, hogy a Bizottság álláspontja szerint kell-e ítéletet hoznia a bíróságnak Horvátországban, vagy a bírósági döntések értelmében törvényesen kell-e eljárnia az állami közigazgatási szerveknek? Persze, egyelőre még nem merült fel ez a kérdés.

A következőkben több részben meg fogjuk vizsgálni Balog Atya beavatkozása kapcsán, hogy a “szeptemberi nyilatkozat” mit üzen a számunkra Horvátországban és az egyetemes református egyházban.

.

*A Kálvini Egyházra kirótt perköltség több millió forintra rúg.

Református Kalendárium, 2022 – Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Naptár és igefonál 7. oldal, A meghallgatott imádság 37, Esti Imádság 39, Ima Isten védelméért 40, Mikusa Róbert verse Kopácsra 42, Adventben 43, Novemberi Fohász 46, Cövek Sándor: Fohász 46, Múló Idő – Csányi Sándor sepsei presbiter imádsága a családért  47, Négy Hercegnő – Csányi Sándor verse 48, Hogyan olvassuk a Bibliát? 50, Az én imádságaim 51, Kempis Tamás: Krisztus követése 53, Cövek Ilona: Élsz-e még Sztárai népe? 54, Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz… Imádság 55, 393. dícséret – Imádság 56, A legszegényebbekért – Imádság 59, Közös imádságunk 62, A kövek kiáltanak – Vecseri János (ref. lelkipásztor) verse 87, Békássy Zoltán igehirdetése – Mi a jobb? 67, A jó pásztor – igehirdetés (K.D.) 70, A böjt szerepe életünkben – Varga György igehirdetése 76, „Ha az Úr akarja és élünk…” – Reppmann Dékány Zsuzsanna írása Berta Imre lelkipásztorról 80, Egyházunk esemény naptára 85, Csúzai felújítás, 2021. 87. oldal, XVII. Zsinat – Szentlászló 88, Évforduló: Hercegszöllős – 1576. augusztus 17-18. 89. oldal, Konfirmáció Csúzán 91, Zsinati Tanácsülés Kopácson 92, Konfirmáció a kopácsi református templomban 94, Tanévnyitó Istentisztelet Kopácson 94, Sepse 95, Kálvini Egyház 96, Televízió 97, Sepse – Vizitáció 98, Zsinati Tanács, Kopács 99, Október 31. – Csúzai ünnepség 101, Karancs 102, Szentlászló – megemlékezés 104, Szentlászló – gyülekezeti élet 105, Horvátországi Magyar Közösségünk 108, Eszék – gyülekezeti élet 110, Sepse 111, A vörösmarti református templom 112, Dokumentumok – Mit jelent az idézett bírósági megállapítás? 114, Nyílt levél – minden reformátushoz 115, Esemény naptár 118, MRE Zsinati Elnöksége részére – nyílt levél 131, A kövek kiáltanak – Vecseri János lp. verse 133, Levél a Generális Konvent egyik püspökének – Paukovics Margit, Sepse 134, Jogerős ítélet a két horvátországi református egyház jogutódlással kapcsolatos vitájában 139, A közigazgatási vita: Egyház – Új egyház 142, Végső ítélet a jogutódlásról 145, „Új szintre lépett szeptemberben a horvátországi reformátusok körüli vita Magyarországon” – reflexiók Balog Zoltán nyilatkozatára 149, „Kérdések Balog Zoltán magyarországi református püspökhöz és az ő eddigi rövid regnálásához” 152, Sastanak S Predsjednicom Komisije Za Odnose S Vjerskim Zajednicama 157, Találkozás a Vallási Közösségekkel Fenntartott Kapcsolatok Bizottságának Hivatalának Elnökével 160, Fényképek 163-

A borítón és a kötetben Varga Szakáts Mária rajzai szerepelnek

Az emmausi vacsora (borítón)

A holt Krisztus (65. oldal)

Jézus siratása (Pietà) (103. o.)

Az üres sír (107. o.)

Az olajfák hegyén (148. o.) címmel

Az évkönyv postai kézbesítéssel Magyarországon is megrendelhető a ref.croatia@gmail.com címen

Támogatás nélkül támadásokkal

Hogyan éli túl a horvátországi reformátusság az elmúlt éveket állami támogatások nélkül?

Egyrész szervilizmus nélkül.

Másrészt nem érvényes a kérdésben foglalt általánosítás, ami a horvátországban élő reformátusságra vonatkozik an bloc, mert az itt élő reformátusok egy része komoly mennyiségben kapott stafírungot az államtól és egyházaktól az elmúlt évek során. A gyülekezetek egy másik részét azonban ezalatt hátrányosan megkülönböztetett módon tudatosan kizárták a kedvezményezettek köréből.

Nézzünk erre néhány példát, majd a következtetést:

A Határon túli Magyarok Hivatala, vagy a Bethlen Gábor Alap pályázatain a HMRKE gyülekezetei sosem nyertek egyházi célú működési támogatást. Tavaly, a Nemzeti Újrakezdés Program keretén belül az I. fordulóban az Egyház pályázatát forráshiányra hivatkozva elutasították. Ezen a pályázaton a 36 horvátországi pályázó között mintegy negyven millió forint támogatást osztottak szét, és a 36-ból csupán két jelentkezőt utasítottak el forráshiányra hivatkozva: egy sepsei cserkészcsapat pályázatát és az Egyházét. Az elutasítás nem lehet véletlen, a magyarázat pedig hevenyészett, ugyanis ha minden nyertes szervezet nyereményéből csupán 10 %-ot a forráshiánnyal elutasított szervezeteknek ítélnek meg, akkor a diszkrimináció könnyedén elkerülhető lett volna és minden szervezet megvalósíthatta volna a tervezetthez képest csupán kis mértékben szűkített programját. Ugyanakkor volt olyan szervezet is ebben a körben, amely egyszerre 12 programra kért külön-külön pályázatban segítséget, és meg is nyerte azt több millió forint értékben.

Az egyház horvátországi fennállása óta a kopácsi székhelyű HMRKE lelkészei közül senki nem kapott Magyarországról a határon-túli 5000 főnél nem nagyobb lélekszámú településeken szolgáló lelkipásztorok részére adható fizetés kiegészítést, amelyet egyházi berkekben széles körben határokon innen, vagy túl “Orbán fillér”-nek hívnak. Ezt az összeget a Magyarországi Református Egyházon keresztül folyósítja a magyar állam a határon-túli egyházi alkalmazottak részére, vagyis folyósíthatja, ha akarja. A HMRKE esetében még sosem volt ilyen szándéka.

Az Egyház elnevezésében szereplő “magyar” jelző a kilencvenes évek legvégétől számos támadás célpontja volt. Az 1999-ben alakult Kálvini Egyház vezetősége az “apartheid, soviniszta” jelzőkkel támadta a Horvátországi Magyar Református Egyházat számos fórumon. A horvát állam előtt is könnyű prédává válhatott az Egyház ezekkel a rágalmakkal. Mindeközben a magyar állam tartózkodott a kapcsolatok felvételétől, a magyarországi reformátusok nagy része pedig még emelt is a téten (lásd legutóbb Balog főpüspök tavaly szeptemberi nyilatkozatát, vagyis a HMRKE-t ott ütik-vágják, ahol érik…).

Meglepő módon azonban ezek a gáncsok nemhogy visszavetették volna a HMRKE gyülekezeteinek elkötelezettségét a Krisztus ügyének továbbvitelében, hanem még növelték is a szándékot, hogy megbecsüljék közösségeiket, lelkészeiket és örökségüket. Az elmúlt 20 évnyi hányattatást követően épületeink – beleértve a HMRKE gyülekezeteihez visszakerült templomok és gyülekezeti termek, lelkészlakásokat is – állapota egy-két kivétellel kifogástalan, csak a szokásos éves fenntartási és karbantartási munkálatokat kell a híveknek folyamatosan elvégezniük. Több idő marad a lelki életre. Ha már az építkezésekről esik szó, akkor a lelki ház építésére kell a jövőben a hangsúlyt fektetni, amelyhez nagyon sok megértésre, párbeszédre és szeretetre, vagyis krisztusi életre lesz szükség.

A magyar és horvát állam pedig továbbra is figyelheti a gyülekezetek építő munkáját a töltés túloldaláról.

Adomány Kárpátaljára

A Markócon 2022. március 12-én tartott kibővített elnökségi ülésen határozat született arról, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezetei Ukrajna részére, azon belül a Kárpátalján maradt magyar református közösségek megsegítésére anyagi és természetbeni támogatást gyűjtenek, azt a rászorulók részére eljuttatják.

Ezért felhívást teszünk közzé, amelyben tudatjuk, hogy az alábbiak szerint gyülekezetenként a presbitérium és gondnok irányítása mellett tartós élelmiszereket, ruhaneműt, takarókat, kötszert, vitaminokat és pénzbeli adományt fogadunk el a közösségek tagjaitól és mindenkitől, aki támogatásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a nehéz helyzetben, háborús körülmények között élő civil lakosságot segítsük. Az adományokat a határozat szerint kárpátaljai otthonmaradó közösségeknek, elsősorban egyházi, református intézményekhez juttatjuk el, akik a helyi rászorulókat ismerik, a szükséget látják.

Információink szerint sokan költöznek a napokban ideiglenes jelleggel magyarok lakta településekre belső Ukrajnából, a harcok által sújtott vidékekről. Vannak, akik a helyi őslakosság tagjai közül az elmúlt évtizedekben kialakított, felújított és megalakult egyházi intézményekben most az ő kiszolgálásukat is vállalják, ellátják őket élelemmel, takarókkal, ruhaneművel, mert menekülésük közben csak a legfontosabb és kis csomagban szállítható személyes holmikat hozhatták magukkal, vagy még azt sem.

Az otthonmaradó magyar kisebbség tagjai is támogatásra szorulnak a megváltozott körülmények miatt. Ők azok, akik úgy döntöttek, hogy családtagjaiknak a biztonságos anyaországba és egyéb külföldre menekülését követően nem hagyják hátra házaikat, szülőföldjüket. Többségük az idősebb generáció tagja, sokan egyedül élők.
Javarészükről a református egyházon keresztül gondoskodhatunk a távolból azokkal az adományokkal, melyek alapvetően a túlélést jelentheti számunkra az élelmiszer ellátási gondok és a beszerzési akadályok, valamint a pénzhiány miatt.
A kárpátaljai református gyülekezetek tagjai, gondokai és lelkipásztorai nehéz körülmények között elismerésre méltó módon vállalják a segítő tevékenységek feladatait. Maguk is ismét szorult helyzetbe kerültek. A történelem során, az elmúlt száz esztendőben különösen is, Kárpátalja megpróbáltatásokat és üldöztetéseket tartogatott a keresztyének, köztük a reformátusok számára, de Isten megengedte, hogy ebben az időszakban a közösségek a hitben erősebbek legyenek.
Most a hitnek és az együvé tartozásnak ezt az erejét kell mozgósítani horvátországi gyülekezeteinkben is a kárpátaljaiak irányába, hogy egy testvérháborúban mi a szeretet testvérei legyünk az ott élők számára, akikre számíthatnak a bajban.

A Hercegszöllősi Református egyház adományokat gyüjt Kárpátaljára. Az adományokat a Hercegszöllősi Lelkészi Hivatalban veszik át, kedden és csütörtökön 17.00 – 19.00 óráig. Jelentkezni lehet ebben az ügyben a 098 295 703-as telefonszámon Sója Bálint főgondnoknál.

Természetbeni adományaikat Szentlászlón, Kopácson, Vörösmarton és Csúzán a helyi lelkészi hivatalban, vagy a gondnok elérhetőségén adhatják le.

Pénzbeli adományokat “Kárpátalja” megjegyzéssel a gyülekezeti pénztárba, illetve az alábbi horvátországi, illetve magyarországi egyházi számlára fizethetnek be átutalással:

Horvátországban:
Számlatulajdonos: Reformatska kršćanska crkva Mađara u Hrvatskoj
Broj Vašeg transakcijskog računa – IBAN (IBAN Számlaszám): HR65 2500 0091 1015 1973 5
SWIFT adresa / BIC Addiko Bank d.d. Zagreb (Számlavezető Bank Swift kódja): HAABHR22
Számlavezető Bank neve: Addiko Bank d.d.

Magyarországon:
Számlatulajdonos: (HMRKE) Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
Számlaszám: 16200230-10032031
IBAN Számlaszám: HU48162002301003203100000000
Számlavezető Bank Swift kódja: HBWEHUHB
Számlavezető Bank neve: Magnet Magyar Közösségi Bank Zrt.

(Fényképeinken: Kárpátaljai Református Egyházkerület – címer, Sója Bálint főgondok, HMRKE, Kopácsi Kettős János püspök, HMRKE)

Go Top