„Feltámadott az Úr, bizonnyal feltámadott!” (Lk. 24:34)
A húsvéti örömhír számunkra személyes üzenet: az élet győzelmet aratott a halál felett, és ez a győzelem a mi életünkre is érvényes. Amikor terheket hordozunk, amikor bizonytalanság vagy veszteség nehezedik ránk, a feltámadás emlékeztet bennünket arra, hogy nincs végérvényes kudarc, nincs olyan mélység, ahonnan ne lenne felemelés.
Hisszük, hogy Isten nem hagy magunkra a nehézségek között. A húsvéti üres sír számunkra annak jele, hogy van új kezdet, hogy a megtört szív is gyógyulhat, és a remény bennünk is újraéledhet. Ez ad erőt a mindennapokhoz: még a legsötétebb órákban is van jövőnk, mert az élet Ura él.
Húsvét így közös meghívássá válik, azt üzeni, hogy lehet és kell bízni akkor is, amikor nehéz, kitartani akkor is, amikor elfáradunk, és csendben hinni abban, hogy Isten szeretete a mi életünkben is erősebb minden elmúlásnál.
Reggeli imádságunk: Urunk Jézus Krisztus, hálát adunk érted, aki életeddel és feltámadásoddal megváltottál bennünket. Köszönjük szeretetedet, amely erősebb minden bűnnél és halálnál. Adj nekünk hitet és reményt, hogy benned élve járjunk minden napon. Ámen
