Archive For 2020.09.29.

V. Zsoltár

  1. Úr Isten az én imádságom Kérlek vegyed füleidbe És hallgass meg kérésembe’! Én Istenem és én királyom,
    Értsd meg mondásom.
  2. Tekintsed meg esedezésem És halld meg kiáltásomat! Midőn hívlak, királyomat, Meghallgatod én könyörgésem, Bizonnyal hiszem.
  3. Jó reggel meghallgatsz engemet, Uram, még virradta előtt, Idején a nap hogy feljött, Elődbe számlálom ügyemet, Várván kegyelmet.
  4. Mert te egyedül vagy oly Isten, Kinek a gonoszság nem kell, És aki gonosz bűnben él, Nem mehet hozzád semmiképpen, Míg él vétekben.
  5. A kábák és az esztelenek Nem állhatnak színed előtt. Gyűlölsz minden gonosztevőt, És tőled távol űzettetnek Az ilyetének.
  6. Akik csak hazugságot szólnak, Szörnyen elveszted azokat, És megátkoz gyilkosokat, Kik embert hamisan megcsalnak, Mind megrontanak.
  7. Én pedig nagy jó reménységgel Bémegyek szent templomodba, És imádlak szent házadban. Nagy jóvoltodért félelemmel Szolgállak híven.
  8. Vezérelj, Uram, igazságodban Ellenségeimnek láttokra, Kik igyekeznek káromra, Oktass, s hogy a te utaidban Járhassak jobban!
  9. Mert szájokban nincsen igaz szó, Szívök teljes nyavalyával, Ő nyelvök szól álnoksággal, Torkok oly, mint a nyílt koporsó, Hol nincs semmi jó.
  10. Büntesd meg, Uram Isten, őket, Tedd semmivé tanácsokat, Rontsd el ő találmányokat, Verd meg veled ellenkekzőket, A pártütőket!
  11. És hogy azok mind örüljenek, Akik bíznak csak tebenned, És szívből szeretik neved, Engedd, hogy vígan Fölségednek Énekeljenek.
  12. Mert az igazat te megáldod, Te nagy irgalmasságoddal Körülveszed mint pajzzsal, Minden gonosz ellen megtartod, És oltalmazod.

Ezt a zsoltárt a délvidéki gyülekezetekben ritkán énekeljük. Dallama és szövege bár rövid vers beosztású, mégis nehéz kotta nélkül követni. Üteme a siratóénekekre hasonlít, talán ezért istentiszteleti alkalmazása nem túl gyakori. A zsoltár kezdete egy reggeli könyörgés és panasz azok ellen, akik kérkedő, hazug módon viseltetnek, gonosztevők. A zsoltár második felében Isten gondviseléséről zeng az énekes. Hitvallását fogalmazza meg imádságos formában: Az igazat mert te megáldod; te nagy irgalmasságoddal körülveszed, mint paizzsal; a gonosz ellen őt megtartod és oltalmazod.

A szerző egy hamisan megvádolt, Istenhez forduló, imádságos lélek, aki szomorúságában és magányában is tudja, hogy ha őszintén, bizalommal Istenhez fordul, akkor „megállhat”. Menekülése, vagy vándorlása megszűnik, mert társakat talál az Úr előtt, aki figyel szavára és segítséget küld. Aki gonosz, az örökké jövevény marad az Istent előtt, mint a bűnösök, akik mások életét veszélyeztetik, és ezért elnyerik Isten ítéletét. Ezek a bűnösök hazugok és ravaszul beszélnek, veszélyesek. A fohászkodó zsoltáros azonban bizonyos benne, hogy hűsége és Isten iránti tisztelete, félelme miatt az Úr templomában van helye. Az odáig vezető úton is Isten vezeti őt. A végső ítéletet Isten mondja ki ellenségeire. A befejezés pozitív kicsengésű: „Az igazat mert te megáldod; te nagy irgalmasságoddal körülveszed”.

A zsoltáros templomhoz való eljutása és megnyugvása, biztonsága hasonló a bűnös lélek („Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem.” Róm. 3:9) Krisztushoz való eljutásához és megnyugvásához. Az út azonban nem könnyű, sok keserű tapasztaláson és nehézségen vezet, ahogy Krisztus életén és halálán keresztül is megtanulhattuk.

2010 – Kopács – Lángh, Kanalas, Szenn, Varga, Jakab és Kettős L. akciója a Református Egyházközség felszámolására.


Lángh Endre, Kanalas János és Szenn Péter esküjüket szegett presbiterek között a kopácsi parókia erőszakos elfoglalásának kísérletekor, 2010-ben.

Mint ismeretes, a 2010-11-es illetéktelen és törvénytelen fellépés ellen 2020. szeptemberében a Zágrábi II. fokú Bíróságon jogerős végzés született, melyben minden ingatlannal, tulajdonjoggal kapcsolatos jog megerősítést nyert a Kopácsi Református Egyházközség javára a kilépett, de az egyházközség vagyonára igényt tartó, Szenn Péter által vezetett Kálvini Egyházzal szemben.

Az elbukott törekvést a háttérből támogatta a Generális Konvent, az MRE elnöksége és egyéb magyarországi és amerikai egyházi körök.

A kopácsi templomot az első Orbán-Kormány idején a magyar és horvát adófizetők pénzéből újították fel a délszláv háborúban szerzett sérüléseiből. A HMDK által kezelt, Orbán kormánytól kapott felújítási anyagi támogatás elszámolásából keletkező hiányzó összeget a Horvát kormány Eszék-Baranya megye által fizette ki. A hiány abból az okból keletkezett, hogy az ÁFA visszatérítésből a Magyar Kormány által jóváhagyott összeget kizárólag a kórógyi gyülekezet használta fel (az adományozó ezt nem szankcionálta), így az időközben folytatott és az adományozó által jóváhagyott kopácsi felújítások (lelkészlak) anyagi fedezet nélkül maradtak. A kivitelező (Gabarit) által a Kopácsi Református Egyházközségre inkasszált összeget azután fizette ki a támogató, miután a magyar kisebbségi- és parlamenti, majd megyei képviselő ezt a HDZ-vel való együttműködés feltételéül szabta. A magyarországi egyházkerületek nem nyújtottak segítséget az újjáépítési munkálatokban, sőt a nehézségek között kiszolgáltatott gyülekezet egy része és vezetői között feszültséget szítottak, amely a gyülekezet számos tagjának a távozásához, majd erőszakos templom- és parókiafoglalás kísérletéhez vezetett.


Ebben a helyzetben kéri a Kopácsi Református Egyházközség vezetősége a széles nyilvánosságot arra, hogy akinek fontos a református hívek egysége, az imádságban hordozza gyülekezetüket, és annak minden, az egység és békesség irányába történő igyekezetét.

Csalás Karancson és Pélmonostoron?

Csalásra utalhat-e a bírósági végzés Karancson és Pélmonostoron?

Mielőtt némely olvasónk kegyes szerecsenmosdatásba kezd bejegyzéseinket és híreinket vizsgálva, kérjük, hogy csak erős idegzetűek olvassák tovább a most itt található dokumentumot és a hozzá fűzött alábbi magyarázatot.

A közzé tett levelet egy olvasónktól kaptuk gyülekezetének levéltárából annak illusztrálására, hogy lássuk, hogy milyen módszereket alkalmaztak a Kálvini Egyház vezetői annak elérése érdekében, hogy szervezetük elismeréshez, egyházi tulajdonokhoz és ezen keresztül anyagi bevételekhez jusson.

A napokban megjelent zágrábi jogerős végzéssel kapcsolatban ebben az alapdokumentumban arról van szó, hogy Hájek János, aki a Kálvini Egyház kopácsi közösségét gondozza, megbizatása elején egy levelet írt a Pélmonostori Földhivatalnak, melyben kéri, hogy névváltoztatás miatt az úgynevezett Kopácsi Egyházközség részére írják át a tulajdoni lapon a Kopácsi Református Egyházközség nevén nyilvántartott ingatlanokat.

A kérelem többek között a földeket, templomot, parókiát és templomkertet érintette. Az úgynevezett „Kopácsi Egyházközség” a Kálvini Egyház (illetve elődje, a Püspöki Hivatal) alapításakor a volt jugoszláviai reformátusok kopácsi egyházközségének azon tagjaiból alakult, akik a mandátumától megfosztott és 1993-1997 között tiszteletbeli püspökként szolgáló Lángh Endrét hivatalban tartották, majd egyház alapító zsinatot tartottak 1999 elején. Új egyházi közösség lévén az ezen megjelent református és pünkösdista képviselők és a vezetőség rádöbbent, hogy nem rendelkezhetnek jogfolytonosan az addigi református egyházszervezettel és egyházi vagyonnal, mert az a háború alatt, az 1993-ban bejegyzett jogutód református egyház kebelében maradhatott csak az egyházi törvények értelmében. A kilépőket ezek a jogok nem illethették automatikusan, az alkotmány ugyanis kimondja, hogy az egyház birtokából senki sem vihet magával semmi vagyont, ha elhagyja az egyházat, kihalás esetén pedig a felettes egyházi szervezet tulajdonába megy át a megmaradt ingatlan, ingóság. Az elszakadt egyháztagok azonban úgy gondolták, hogy igényt tartanak a vagyonra, abból kisemmizik az ott maradt reformátusokat, és átveszik a templomokat, parókiákat stb. Ennek a szándéknak és folyamatnak az egyik hivatali eljárását mutatja be a mellékelt fényképeken található levél.

Hájek János hivatkozik a névváltozás szükségére.
Arra utal, hogy a cserére azért van szükség, mert „kihalás” miatt az új néven szereplő közösség „örökli” a tulajdonokat.
Használja az új név alatt a régi gyülekezet anyakönyvi (bejegyzési) számát, ami elidegeníthetetlen, változhatatlan, olyan, mint az adószám, vagy magánszemély esetén a személyi szám. Ezzel próbálja a jogfolytonosságot fenntartani.
A különbség a nevek között egyszerűsítve ennyi: Kopácsi Református Egyházközség – Kopácsi Egyházközség. A cím és azonosítók ugyanazok.
Kéri, hogy a változásról az értesítést (vagyis a tudomásvétel, ill. fellebbezés lehetőségét) az új néven már ne a régi tulajdonos címére, hanem az ő képviselői címére, Kopács helyett Karancsra küldje a Földhivatal. Ezért az eredeti tulajdonos nem szerezhetett tudomást a változásról hosszú időn keresztül!
A karancsi levelezési címre ezután megküldött új tulajdoni lap birtokában földbérleti szerződéseket kötöttek, a fizetéseket átvették, és bár a templomba és a parókiára nem tudtak befészkelődni, folyamatos zaklatásokkal és rágalmakkal izgatták és zavarták a református gyülekezet tagjait, presbitereit, gondnokait és támadták minden elképzelhető szinten lelkészét, Kopácsi Kettős Jánost. Megerősítette mindebben őket a földhivatal által bejegyzett változásról szóló hivatalos irat, aminek felhasználásával a 10 éven keresztül folyó per során számos kárt és bosszúságot okoztak a kopácsiaknak.

Megosztották egy magyar falu, közösség lakosságát, anyagi érdekeket sértettek, jogokat tiportak a sárba, mérhetetlen károkat okoztak minden korosztály számára. Durva hamisságuk folytán bevonták az anyaországiak és politikai szereplők befolyását is az ellenfél rombolásába egyházi és világi, valamint minden elképzelhető társadalmi fórumon – és azt mondta ki 2020 szeptemberi ítéletében a bíróság, hogy az elkövetők mindezt nem valós dokumentumok és állítások szerint tették, és visszaállította az eredeti helyzetet.


„A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház képviselői hálát adnak azért, hogy Isten a csalárdság, megtévesztés és hamisság embert és hitet próbáló útján végig velük volt, áldását és gondoskodását a velük szembenállók alkalmatlanságán keresztül sok esetben megmutatta. A képviselők bűnvallást tesznek, mert a perben a hívek előtt olyan dolgokra is fény derült, amely megbotránkoztatásra ad okot, de kérik a Teremtő úr megbocsátását az Anyaszentegyház javára. Ennek reménységében hívják és várják megtévesztett és félrevezetett, vagy csalódott egykor volt tagjaikat újra a Kopácsi Református Egyházközség közösségébe” – áll a HMRKE szuperintendense közleményében.

Kopácsi jogerős végzés 2020. szeptember…

Jogerős ítélet a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Kopácsi Református Egyházközsége javára!

A kétezres évek elején a Magyar Kormány támogatásával a háborús károkból teljes körűen felújított kopácsi református templom tulajdonjoga körüli vitában került pont egy hosszan húzódó peres eljárás végére 2020 szeptemberében. Másodfokú, jogerős és végrehajtható végzés keretében mondott ki a bíróság tényeket és szankciókat a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Kopácsi Református Egyházközsége javára.

A per egyik legsúlyosabb kellemetlensége a helyi református gyülekezet részére csupán (…) az, hogy az ítéletre – amely végül elmarasztalta a Szenn Péter képviselte Kálvini Egyház helyi közösségét – tíz évet kellett várni. Egyébiránt ez a helyi gyülekezet és Kettős szuperintendens második megnyert és jogerősen lezárt ügye a református értékekkel szembehelyezkedőkkel és egyházukat kizsákmányolókkal szemben.

Az eljárás még Csáti-Szabó Lajos egykori püspök és elődje, Lángh Endre a helyi gyülekezet életébe való erőszakos beavatkozása és támadása idején kezdődött. 2010. márciusában egy szedett-vedett társasággal és rendőri segédlettel megerősítve Lángh és emberei megszállták a parókia udvarát, hogy a helyi lelkészt távozásra kényszerítsék. A hatóságot egy, a Vallásügyi Bizottság titkáraként fellépő minisztériumi alkalmazott „vélemény levelével”, Jakab Sándor HMDK politikus fellépésével és a Magyarországi Református Egyház, illetve „Generális Konvent” segítségével győzték meg. Az akció sikertelen volt, de a tulajdonjogi per ezzel kezdetét vette. A támadók a gyülekezet tagjai közül – álláslehetőségek és anyagi támogatás kecsegtetésével – sokakat meggyőztek.
Eljárásukat arra a püspöki nyilatkozatra alapozták, amely azt állította, hogy a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja az általuk 1998-ban bejegyzett Püspöki Hivatal (azóta „Kálvini Egyház”). Időközben a kopácsi egyházközség anyakönyvi számát a földhivatali és nyilvántartási hivatali eljárásokban szereplő okmányokon Hájek János karancsi lelkész útmutatása szerint (azt állítva, hogy névcsere történt) megváltoztatták és az eredeti tulajdonos levelezési címét is a sajátjukra íratták át. A Kopácsi Református Egyházközség lelkésze és gondnoka 2010 végén, egy másik ügyben egy ügyvédi elszólásból tudta meg, hogy a nyilvántartásokban a Kopácsi Református Egyházközség tulajdona „öröklés” címén az ellenérdekelt csoporthoz került. A per során tárgyalások és tanúmeghallgatások után megállapítást nyert, hogy 2010 márciusától 2011 decemberéig az állami nyilvántartásokban „téves” (hamis) módon szerepelt a tulajdonos. A perben a felperes Kálvini Egyház számos fellebbezést nyújtott be, azonban az ügyet részletekbe menően feltárva a Bíróság meghozta jogerős ítéletét a Kopácsi Kettős János lelkipásztor-szuperintendens vezette Kopácsi Református Egyházközség javára.

A gyülekezet közössége mostantól ismét tovább épülhet. Ingatlanjai és földjei, parókiája a 2010-ben gyülekezetből kiszakadt helyi csoport minden csalárd próbálkozása ellenére is az eredeti tulajdonos, a Horvátországi Magyar Református Anyaszentegyház hűséges, kitartó és elkötelezett kopácsi tagjainak gondozásában maradhat.

„A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház képviselői hálát adnak azért, hogy Isten a csalárdság, megtévesztés és hamisság embert és hitet próbáló útján végig velük volt, áldását és gondoskodását a velük szembenállók alkalmatlanságán keresztül sok esetben megmutatta. A képviselők bűnvallást tesznek, mert a perben a hívek előtt olyan dolgokra is fény derült, amely megbotránkoztatásra ad okot, de kérik a Teremtő úr megbocsátását az Anyaszentegyház javára. Ennek reménységében hívják és várják megtévesztett és félrevezetett, vagy csalódott egykor volt tagjaikat újra a Kopácsi Református Egyházközség közösségébe” – áll a HMRKE szuperintendense közleményében.

Kopács – jogerős ítélet a HMRKE javára!

A zágrábi megyei bíróság jogerős ítélete véget vetett a kopacsevói református egyházközség tulajdonjogával kapcsolatos régóta fennálló vitának.

(A cikk letöltésekor feltétlenül adjon meg a linket: https://ipaprkc.org/2020/09/11/pravomocna-presuda-u-korist-reformatske-crkvene-opcine-kopacevo/?fbclid=IwAR3WpyWNm16KZ5mtHF5lMa-Tc93Fb_5M3fwxFihTjtQ1vqwIuU8akeW_iro)

Pravomoćnom presudom Županijskoga suda u Zagrebu okončan je višegodišnji spor oko vlasništva Reformatske župe u Kopačevu.

Godine 2010. jedna se grupa vjernika odvojila iz Reformatske crkvene općine Kopačevo (župa Reformatske kršćanske crkve Mađara u RH) te je pristupila Reformiranoj kršćanskoj kalvinskoj crkvi. Od tada ova grupa vjernika pokušava doći i do imovine Reformatske crkvene općine Kopačevo, tvrdeći da su oni pravni sljednici Reformatske župe Kopačevo. Nakon neuspjelog pokušaja da uđu u crkvu i crkvene prostorije, 21.03.2010. godine (priloženi video dolje) sastaju se u Domu kulture u Kopačevu a bogoslužja za njih predvodi župnik Reformirane kršćanske kalvinske crkve iz Karanca Janoš Hajek.

U tom smislu je Reformirana kršćanska kalvinska crkva u Hrvatskoj podnijela brisovnu tužbu kako bi se brisao naziv zakonitog vlasnika i upisao naziv Reformirane kršćanske kalvinske crkve u Hrvatskoj, Crkvene općine Kopačevo. No, uvažavanjem takvog tužbenog zahtjeva, nedvojbeno bi došlo ne do promjene naziva već do promjene vlasništva.

Dana 8. ožujka 2018. godine Općinski sud u Osijeku je nepravomoćnom presudom odbio tužitelja s tužbenim zahtjevom, tako da je i ovom, istina nepravomoćnom sudskom presudom potvrđeno vlasništvo Reformatske crkvene općine Kopačevo. Sud je ustvrdio da se u ovome slučaju radi o brisovnoj tužbi a ne o tužbi za utvrđenje pravnog sljedništva Reformatske crkvene općine Kopačevo.

Ova je presuda potvrđena presudom Županijskoga suda u Zagrebu, kao drugoga stupnja, pod brojem 42 Gž-1619/2020-2 16. lipnja 2020. te je ovih dana dostavljena stankama. Ista je presuda nedvojbeno zaključila kako je upisani vlasnik spornih nekretnina i ranije bio Reformatska crkvena općina Kopačevo te da su naknadni upisi tužitelja bili temeljeni na pogrešno izdanim ispravama.

Presuda je pravomoćna!

U Kopačevu se nalazi i sjedište (Biskupski ured) Reformatske kršćanske crkve Mađara u Hrvatskoj. Biskup János Kopácsi Kettős, koji je ujedno i upravitelj župe u Kopačevu navodi da je crkva otvorena svim dobronamjernim vjernicima, te da, bez obzira na sudske sporove i neprijatnosti koje je doživljavao od određenih pojedinaca, nikome neće biti zabranjeno da dođu na redovita bogoslužja ove župe.

Reformatska crkvena općina Kopačevo djeluje od samoga vremena reformacije (16. stoljeće). Tada postojeća drvena crkva je izgorila u požaru 1666. godine te je izgrađena nova koja je dograđivana u više navrata. Temelji za sadašnju crkvu postavljeni su 1804. godine a 14. kolovoza 1808. crkva je posvećena. Godine 1848. dograđena je tzv. Mala crkva okrenuta prema zapadu i tada je ona postala i glavni ulaz u crkvu. Propovjedaonica je premještena na istočnu stranu gdje je do tada bio ulaz u crkvu. Tada je župa brojala 1350 vjernika. Reformatska crkva u Kopačevu je najveća reformatska crkva u Baranji po broju sjedećih mjesta, ukupno 890. Župa danas broji oko 400 vjernika. Nakon Domovinskoga rata crkva je obnovljena donacijama Republike Mađarske.

Kod preuzimanja ovoga članka obavezno navesti link.

Konfirmációk Horvátországban – 2020

A „hit titkainak tanítása” lehet a mottója annak az örömteli alkalomnak, amelynek a csúzai református templom adott otthont augusztus 23-án. Az ünneplő családok szűk körben a gyülekezet képviselőitől kísérve ünnepelték a helyi gyülekezet konfirmációs ifjúságának bizonyságtételét. A hitben való felnövekedés egyik legszebb és legmagasztosabb alkalma ez gyülekezeteink életében. Istennek adunk hálát, hogy a nehéz körülmények, a megszorítások és szigorú szabályok mellett lehetőséget adott arra, hogy együtt ünnepeljünk…

A hit titkainak tanítása

Konfirmáció Csúzán

A Református Egyház hitvallása, a „II. Helvét Hitvallás” már fontosnak tartotta a gyemekek vallásra tanítását. A XXV. fejezet a következők szerint ír:

„Az ifjakat oktatni kell a hitben. Az Úr lelkére kötötte az ő ószövetségi népének, hogy az ifjúságnak kisgyermekkortól való jó nevelésére nagy gondot fordítson, sőt világosan meghagyta törvényében azt is, hogy az ifjakat tanítsák és a sákramentumok titkát nekik magyarázzák meg. Az evangéliumi és apostoli iratokból kitűnik, hogy Isten nem kevésbé törődik az ő újszövetségi népe ifjaival, midőn világosan kijelenti: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Istennek országa (Márk 10,14). Ezért nagyon jól teszik a gyülekezetek lelkipásztorai, ha az ifjúságnak már korán és szorgalmasan tanítják és megmagyarázzák a Tízparancsolatot, az Apostoli Hitvallást, az úri imádságot és a sákramentumok értelmét, vallásunk más ilyenféle alapelveivel és fő fejezeteivel együtt, lerakva ezzel a hit alapjait, és hűségesen tanítva vallásunk alapelemeit. A gyülekezet pedig a maga hűségét és buzgóságát mutassa meg a gyermekeknek a vallástanításra való járatásában, kívánva azt és örülve annak, hogy gyermekeit helyesen oktatják.” Augusztus 23.-án a csúzai református templomban konfirmációs fogadalmat tettek: Camai Mia, Mészáros Martin, Morák Leonard és Nagy Alexandra. A konfirmációra általában a pünkösd előtti vasárnapon kerül sor, de idén a Korona vírusos járvány miatt az ünnep a Szent István napi vasárnapon lett megszervezve.

Az igehirdetés a I. Sámuel 17:45 verse alapján hangzott el:

„Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.”

Szőr Frenki halálára

PORBÓL LETTÜNK, PORRÁ LESZÜNK (II.)
Csúza, 2020. július 20.
Szőr Frenki temetése.
Élt 47 évet.
Temetési beszéd.

ELTŰNÉS ÉS MEGMARADÁS
Egy hang szól: Kiálts! Én kérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az ÚR szele. – Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. (Ezsaiás, 40.6-8)

Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe. (János 5.24)

A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké. (I. János 2.17)

Kedves gyászoló rokonok!
Kedves gyászoló közösség!

Tőlünk eltávozó Szőr Frenki testvérünk fiatalon, 47 évesen távozik el tőlünk. A betegség legyőzte, erősebb volt. A felolvasott biblia versek az emberi élet múlandóságáról, eltűnéséről szólnak nekünk, a bibla ige igazságával: „Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé”.

A Biblia írói sokszor használnak képeket, szimbólumokat, Ézsaiás próféta a természetből vett képekkel, az elhervadt virág, a kiégett fű segítségével mutatja nekünk e földi életünket, emberi létünk végességét, határát, mulandóságát, eltűnését. Ezt az igazságot kiáltja bele Isten igéje a mi világunkba. Az ember oly sokszor elbízza magát, és büszke tudására, erejére, gazdgságára, szépségére, hatalmára, de valójában csak a fűhöz hasonlítunk: mindnyájan hamar elszáradunk. Íme, itt, e mai szomorú temetési szertartásunk is ezt mutatja.

Isten kijelentése szerint mindnyájunk élete hasonlítható a mező virágához, virágok vagyunk a nagy-nagy virágmezőn, az élet virágmezején. Mindannyiunkat megperzsel a szenvedések tüze, betegségek, veszteségek, tragédiák az elmúlás szele. Ez az igazság nem csupán a ravatalon nyugvó, mindössze 47 évet élt testvérünkre vonatkozik, hanem mindnyájunkra nézve érvényes. Tőlünk eltávozó testvérünk életében is látható ez az igazság. Elveszítette édasanyját, nagyanyját, de különösen megviselte, a három évvel ezelőtt elhunyt édesapja hiánya. Eltűntek mellőle a szülők, hozzátartozók, végül egyedül maradt, és most ő is eltűnik közösségünkból. Sajnos olyan időket élünk, amikor egyre többen tünnek el, és egyre kevesebben maradunk. Az üresen maradt házak, a félig üres utcák mind-mind erre mutatnak. Jönnek a szárazságok, szél-fuvallatok és sorra száradtak el a virágok.

Testvéreim, így nevel rá bennünket Isten arra, hogy úgy tekintsük életünket és világunkat, hogy nincs nekünk itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. Ami testtől született, mondja a mi Urunk Jézus Krisztus, test az, és ezért nincs örökkévalósága. Test és vér nem örökölheti Isten országát. Egész földi életünk nem más, mint vándorút egy magasabb végcél felé; átmenet a földi, múlandó létből az örök életbe.

E földi vándorutunk egykor végetér, eltűnünk. Egy ideig még az ismerősök emlékei között tovább élünk, egy ideig a temetőben a kőbe vésett neveket még el lehet olvasni, meg lehet találni, idővel azonban eltűnnek az emlékek, megkopnak a kőbe vésett betűk. A Szentírás reménységet ad valami örökre, soha el nem múlóra ami mindig megmarad.
A halállal mindenki szembe találja magát, lehet ez betegség által, mint hazatért testvérünk esetében, vagy baleset útján, vagy egyszerűen az öregség elérkezésével. Mikor elkap bennünket az ÚR szele, megszárad, ellankad az életünk. Az egyiket egyszerre teríti le a vad, fergeteges szélroham, a másikat hónapokig, évekig tartó állandó szélfúvás hamvasztja el. Azonban ezt senki ember el nem kerülheti. Bűneink miatt mindannyiunkra ránk fuvall a halál szele, az ÚR szele. Elszárítja az életünket, annak minden szépségét. Ennek mindenkor mindnyájan tudatában kell hogy legyünk. És készülnünk is kell rá. A véges létünkkel, életünkkel szemben, az ÚR beszéde örökre megmarad. Ez a beszéd pedig nem valamit, hanem valakit hirdet: Jézus Krisztust. Ez a beszéd tehet minket igazán élőkké, aki hallja az én igémet… annak örök élete van… Van lehetőségünk meghallani Isten igéjét, és hinni Jézus Krisztusnak, a hit hallás által van… A mai napon is szólt hozzánk az Ige, és vannak még igehirdetési és igehallgatási alkalmak. Testvérek, élünk-e a lehetőséggel minden adódó alkalommal? Készülünk-e a földin túl az örök életre?

A bibliai Ige nekünk szól, bíztat, bíztat benünket, hogy Istennek engedelmeskedjünk: „aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké”. Lehetsz fű, lehetsz virág Isten kertjében: öncélúan nem élheted az életet. Illatoznod kell, szolgálnod kell, másoknak a javára. A virág ugyan rövid életű: de amíg virul, de amíg virul, általa szebbé lesz a világ. A mi rövid emberi életünk is alkalom arra, hogy mások életét szebbé, boldogabbá tegyük, ne magunknak éljünk. Arra hív fel az ige itt, a koporsó mellett, hogy az élet bármely rövid élet is, alkalom a szeretetre, a jó cselekvésére. Így éljük hát azt.

Ezt mi Jézus Krisztustól tanuljuk meg igazán. Ő meghalt, de a halálból érettünk föltámadott, hogy elszáradt, a bűn halálában lévő életünket megelevenítse. Ezt az igazi életet hirdetteti most is az ige. Ezt az életet keressétek, gyászoló Testvéreim! Ebben bízzatok, ebben reménykedjetek. Isten élő beszéde maga Jézus Krisztus. Őt keressük, Őt hallgassuk, amíg időnk van. Benne megtaláljuk a teljes, az üdvösséges, igazi emberi életet. Az örök életet. Ámen!

Búcsúztató (Farkas Andrea)
Búcsúzom barátomtól „Frenkitől”.
Fájó szívvel búcsúzom szeretett falunk legbecsületesebb, legtisztaszívűbb lakosától, a mindig udvarias, kedves és segítőkész Frenkitől. Bár nehéz élete volt és csak kevesektől kapott szeretetet, törődést, Ő mégis mindenkihez intézett néhány kedves szót. Bár nélkülözött, sosem volt tolakodó vagy tisztességtelen, és nem panaszkodott. Ha kölcsönkért, abból gyakran mást ajándékozott meg névnapja vagy születésnapja alkalmából. Ilyen ember volt Ő. Sokan példát vehetnénk róla.
Sajnos kevesen voltunk, akik tudtodra adtuk, hogy milyen szeretetreméltó, értékes ember vagy, de mi örökké őrizzük emlékedet.
Furcsa lesz úgy pillantani ki az ablakon vagy sétálni a faluban, hogy már nem ülsz a padon, hogy nem vagy ott. Nagyon fogsz hiányozni. Számomra mindig Te maradsz a legkedvesebb és legszerényebb ember, akit valaha ismertem.
Nyugodj békében!

Sepsei templomfelújítás 2020. szept.

A Sepsei református Egyházközség és a templom felújítását végző építőipari vállalat között 2020. július 30-án megkötött szerződés értelmében a sepsei református templom teljes külső rekonstrukciója megvalósulhat. A munkálatokat már elkezdte a vállalat az állványozás a templom épülete körül áll.

Ismeretes, hogy a templom tornyának süllyedése miatt az előző évben egy speciális műgyantás talajfeltöltés segítségével sikerült megállítani a pusztulás folyamatát. Idén megállapították a mérnökök, hogy a javítás sikeres volt, a torony alapja ismét stabil és erős, ezért a külső vakolás és festés felújításának ideje jött el. Az egyéb repedéseket és szerkezeti hibákat is sikerült kijavítani.

A teljes külső rekonstrukció megbízási díja mintegy 380 ezer HRK értékű állami támogatásból talált fedezetet.

Istennek legyen hála, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egy újabb temploma épülhet újjá, épülhet lelki otthonává a hely kis létszámú gyülekezetnek. A gyülekezet lelkipásztora Varga György tiszteletes, aki a parókia foglaltsága miatt a szomszédos Csúzáról látja el a szolgálatot.

Ezt írtuk a templomról egy évvel ezelőtt:

„EZ AZ ISTEN HÁZA
A református templom felújítása Sepsén
A sepsei református templom torony oldali karzatán a következő felirat olvasható: „EZ AZ ISTEN HÁZA, felépíttetett 1086. évben, megújítatott 1882. évben”. A felirat mára már megkopott, és nagyon kevés sepsei református látja és olvassa. A karzat felirat azonban sok mindent elmond a múltról; a 213 évvel (vagy 137 évvel) ezelőtt élő templomépítő sepsei hívek lelkületéről és gondolkozásáról. A templom számukra Isten háza volt, az imádság háza, a hitük megélésének ünnepélyes színhelye.
Az utóbbi évek során a templom elhanyagolttá vált és veszélybe került. Kezdett megrepedezni a torony és a torony közeli falak, és a torony megcsúszása is már várható volt. Több éves kutatás és tervezés után július 16.-án kezdődtek el a templom torony körüli talaj megszilárdításának és a falak megerősítésének munkálatai.
A munkálatokat Danko Seletkovic mérnök vezeti, és egy különleges építészeti technologiával fogják megerősíteni a torony falait. A „urotek” nevű külünleges habot finn és olasz szakemberek dolgozták ki 30-40 ével ezelőtt. Több épület, vasúti töltés megerősíténél már bevált a módszere. A különleges anyagot Hollandiából hozták, és az alapok mellé több mint 2 métert lefúrva csövek segítségével fújják a talajba. A falak mellett betömi a réseket, megszilárdítja az alap közelében lévő talajt, sőt még a falakat is megemelheti, ha szükséges, habár az emelkedés csupán millimétereket jelenthet.
Az elvégzett munkák 600 ezer kunába kerülnek, és a Horvátországi Kulturális Minisztérium támogatásával sikerül a templom falainak további felújítása is. Reménység szerint jövőre a teljes felújítás befejeződik a sepseiek és minden református testvérünk nagy örömére.
A sepsei református gyülekezet lelkipásztora Varga György nagytiszteletű úr és egyházunk, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendense, ft. Kopácsi kettős János püspök a gondnokokkal együtt naponta figyelemmel kísérik a munkálatokat a helyszínen is.
Ha a helyi parókiáról hamarosan távozik a lakó, akinek tevékenysége folytán az épület állapota erősen leromlott és a gyülekezet is megosztottá vált, akkor kezdődhet a lelkészlak felújítása is, mely szintén nagy lehetőséget adna arra, hogy Isten házának sorsa és szolgáinak élete Sepsén a háborús romokból áldott fordulatot vehessen.”

Konfirmáció Csúzán – 2020

A „hit titkainak tanítása” lehet a mottója annak az örömteli alkalomnak, amelynek a csúzai református templom adott otthont augusztus 23-án. Az ünneplő családok szűk körben a gyülekezet képviselőitől kísérve ünnepelték a helyi gyülekezet konfirmációs ifjúságának bizonyságtételét. A hitben való felnövekedés egyik legszebb és legmagasztosabb alkalma ez gyülekezeteink életében. Istennek adunk hálát, hogy a nehéz körülmények, a megszorítások és szigorú szabályok mellett lehetőséget adott arra, hogy együtt ünnepeljünk…

A hit titkainak tanítása

Konfirmáció Csúzán

A Református Egyház hitvallása, a „II. Helvét Hitvallás” már fontosnak tartotta a gyemekek vallásra tanítását. A XXV. fejezet a következők szerint ír:

„1. Az ifjakat oktatni kell a hitben. Az Úr lelkére kötötte az ő ószövetségi népének, hogy az ifjúságnak kisgyermekkortól való jó nevelésére nagy gondot fordítson, sőt világosan meghagyta törvényében azt is, hogy az ifjakat tanítsák és a sákramentumok titkát nekik magyarázzák meg. Az evangéliumi és apostoli iratokból kitűnik, hogy Isten nem kevésbé törődik az ő újszövetségi népe ifjaival, midőn világosan kijelenti: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket, mert ilyeneké az Istennek országa (Márk 10,14). Ezért nagyon jól teszik a gyülekezetek lelkipásztorai, ha az ifjúságnak már korán és szorgalmasan tanítják és megmagyarázzák a Tízparancsolatot, az Apostoli Hitvallást, az úri imádságot és a sákramentumok értelmét, vallásunk más ilyenféle alapelveivel és fő fejezeteivel együtt, lerakva ezzel a hit alapjait, és hűségesen tanítva vallásunk alapelemeit. A gyülekezet pedig a maga hűségét és buzgóságát mutassa meg a gyermekeknek a vallástanításra való járatásában, kívánva azt és örülve annak, hogy gyermekeit helyesen oktatják.”

Augusztus 23.-án a csúzai református templomban konfirmációs fogadalmat tettek: Camai Mia, Mészáros Martin, Morák Leonard és Nagy Alexandra. A konfirmációra általában a pünkösd előtti vasárnapon kerül sor, de idén a Korona vírusos járvány miatt az ünnep a Szent István napi vasárnapon lett megszervezve.

Az igehirdetés a I. Sámuel 17:45 verse alapján hangzott el:

„Dávid így felelt a filiszteusnak: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izráel csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál.”

Varga György lelkipásztor, Csúza – Hercegszöllős, Vörösmart

Go Top