Isaszegen, a helyi református gyülekezetben szolgált úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten Varga György püspök, csúzai lelkipásztor az augusztus 20-i ünnepségek alkalmával. A két gyülekezet testvérgyülekezeti kapcsolatban áll egymással. A 2006 óta hivatalosan is létező együttműködés a személyes ismeretségek által ma is aktív a gyülekezeti lelkészek, gondnokok hívek között. Ennek egyik példája az idén augusztusban a magyarországi állami ünnep egyéb eseményeire való meghívás is, melynek alkalmairól tanúk a látható fényképek.
A találkozók legközelebbi időpontja novemberben lesz Horvátországban, amelyre a magyarországi testvérek a csúzai reformátusok mellett az eszéki és környékbeli oktatási intézményektől is meghívást kaptak, hogy közös érdeklődésük, az oktatással kapcsolatban ismerkedjenek az együttműködés lehetőségeivel. Bíztató az együttműködés szép épülését látva. Közös ügyek kellenek és alapok ahhoz, hogy a terveket sikerüljön megvalósítani, és az isaszegi és csúzai reformátusok között van közös ügy: Istenre figyelni, Krisztus szeretetét megélni a Szentlélek igazgató közösségében.
Urunk, Istenünk, tartsd meg továbbra is a Te dicsőségedre épített, és szentelt hajlékot! Őrizd meg minden ártalmaktól, és töltsd be mindenkor a Te kegyelmes jelenléteddel! Irgalmasságnak Atyja, mindenható Isten! Egyedül Tőled várunk oltalmat és segedelmet. Figyelmezz hát kegyelmesen kéréseinkre, midőn Hozzád testi és lelki jókért esedezünk! Hallgasd meg most is alázatos kérésünket, mellyel kérünk, ne engedd soha a szent hajlékodban eloltani az örömhír világát, hanem inkább mindeneket, kik ebben tisztelni fognak erősítsd a hitben, reménységben és szeretetben, hogy így, Atyánk, szent istentiszteleti hajlékunkra, templomainkban, gyülekezeti termeinkben és otthonainkban is ránk áldás Tőled szálljon! „Míg Jézusunkra tekintünk, ez mindaddig fennálljon. Hogy ki buzgó elmével elfárad ide, úgy legyen kérésével, amint volt a hite. Aki megkeserítve házából távoza, szívén megkönnyebbülve térjen innét haza. Találjon a gazdag bőségben vétkek ellen valót, a szegény ínségben lelki vigasztalót. A kegyes hadd hallja itt Istennél jutalmát, a gonosz büntetését – s ha megtér – irgalmát. Mely ige ebben szól, ne essék kövekre, vagy pedig az útfélre, hanem lágy szívekre, hogy hozzon gyümölcsöket százszoros bőségben, melyeknek jutalmát Te add meg az égben.” Ámen.
Isten iránti hálával mondunk köszönetet azért, hogy megkezdődhetett a vörösmarti református imaterem belső falazatának helyreállítása. Reménységünk szerint hamarosan a megújult helyiségben folyhatnak tovább az istentiszteletek. Az időjárás ősziesre fordultával erre már szükség lehet, mert a templomban a téli időszakban csak ünnepi eseményekre jön össze a hívek vörösmarti és más gyülekezetekből érkező gyülekezete. Istennek legyen köszönet, hogy elkezdhettük, és reménység szerint be is fejezhetjük a felújítási munkálatokat időben.
A gyülekezet adományokat fogad a kivitelezés költségeinek fedezésére. Hozzájárulásukat és támogatásukat a lelkésznél a lelkészi hivatalban Csúzán, illetve a helyi gondnoknál lehet jelezni és befizetni.
Mennyei Édesatyánk, az Úr Jézus Krisztusban, olyan szép ez a mondat, amit ma a Szentírásból olvashatunk, ahogy Péter, a halász és apostol összefoglalja Krisztus előtt állva, hogy Uram, Te vagy a Krisztus, az Élő Istennek Fia… Annyira tömör megfogalmazás és mégis, mi keresztyének mindannyian azóta is elmondhatjuk, hogy ez hitünknek alapja és felépítménye, minden ebben van benne és erre épül, amit tenni kívánunk a Te tanításod szerint, és amit gondolunk.
Kérünk Téged, hogy amellett, hogy megáldottad a mi szándékunkat, áldd meg a mi gondolatainkat is, amelyekben, megvalljuk Előtted, nem vagyunk közel sem tökéletesek. De áldásodat kérjük, hogy ez a mondat, ami a szívünkig hatol, nekünk is a szívünkből jövő mondat tudjon lenni.
Kérjük annak ismeretét, hogy tudjuk, hogy minden időben számíthatunk Rád. Mert Te vagy a Krisztus a Megváltó. És tudjuk, hogy nem csak voltál és nemcsak vagy most itt számunkra is ebben a „péteri” történetben, amit mi is látunk és amit megélünk a magunk valóságában, hanem Te mindörökkön örökké voltál és mindörökkön örökké leszel is. Isten vagy Te, az egyetlen és legnagyobb Úr. Teremtő és végrehajtó, és megáldó, és Szentlelkeddel igazgató. Áldj meg bennünket! Ámen.
Édes Atyánk, köszönjük neked a Te biztatásodat, a Te nyilvánvaló jelenlétedet ebben a világban, a mi világunkban, a mi életünkben, amiképpen a zsoltáríró életében is, akit nem ismerünk, akinek nem tudjuk a nevét, nem tudjuk, hogy honnan jött, éppen hova ment, de itt található az ő imádsága és az ő bizonyságtétele a mi Bibliánknak a lapjain is, és ezt olvassuk, és ebből merítünk mi is, hogy a Te szereteted örökké tart. Ebből épültek az apostolok, ebből épültek a mi atyáink, ősatyáink, tanítóink, mestereink, a mi elődeink, apáink, anyáink, és most így épülünk ebből mi is.
Hasonlóképpen, mint ahogy Igéd mellett, parancsolataid után más jó hagyományokat és más jeleket is hagytál ránk, amelyekkel élünk és amelyek a rólunk való gondoskodásodnak a jelei. Kérünk azért Téged, hogy ebben az örök szeretetedben és véghetetlen szeretetedben tarts meg bennünket. Olyannyira, hogy ebből mi is ne csak részesüljünk, hanem mi is az adakozáson keresztül, a szeretet továbbadásán keresztül másokat is részeltethessünk, és hogyha valamiről fölismernek bennünket ebben a világban, akkor az ez legyen, hogy a mi szeretetünk az könnyen elérhető és könnyen másokkal is megoszthatóvá válik. És így aztán látván, hogy mi is keresztények vagyunk, egyre többen lesznek azok, akik hálát adnak a tőlünk kapott szeretetért és segítségért Neked. Mert ha nekünk adnak, akkor rajtunk keresztül hálát adnak Teneked is, aki a mindenséget teremtetted, teremtetted, fenntartod és igazgatod.
Kérünk Téged így ennek a gyülekezetnek a gyermekeiért, fiataljaiért, akik most a nyári szünidei vakációnak az utolsó hetébe lépnek, és bizonnyal örülnek ennek, hogy ilyen jó idő van, mégis otthon lehetnek és pihenhetnek és készülhetnek az új tanévre. Áldd meg őket, és áldd meg az ő nagymamáikat, nagypapáikat, szüleiket, édesanyjaikat, édesapjukat, hogy tudjanak velük eleget foglalkozni, kellőképpen fölkészíthessék őket arra a feladatra, ami következik most ebben az évben.
Kérünk Téged a gyülekezetnek a betegeiért, a gyászban járókért, keresztyén testvéreinkért, akik eltemették az elmúlt héten a szerettüket. Kérünk, hogy róluk is emlékezzél meg, küldj vigasztalást és gyógyulást az ő szívüknek és lelküknek. Kérünk Téged, hogy áldd meg ennek a gyülekezetnek a vezetőit, presbitereit, gondnokát, minden egyes gyülekezeti tagját, a lelkipásztorát, lelkész házaspárját, minden szolgálattevőt, aki ezeknek a kapuknak és ezeknek a falaknak a belterületén jár-kel, elmond egy jó igét, énekel, közösen imádkozik velünk, akár messziről jött, akár távolról, akár közelről. Akár jó ismerős, akár idegen, legyen erőnk, tehetségünk és szeretetünk őt is befogadni közénk kellő mértékben és a Te tanításod szerint. Áldj meg bennünket, így taníts minket imádkozni a Te szavaiddal: „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben…” Ámen
Istentisztelet után, Szentlászló, ref. templom, 2024. szept. 1.
„A mennyiben e szolgálatnak próbája által dicsőítik az Istent a ti Krisztus evangyéliomát valló engedelmességtekért, és a ti hozzájuk és mindenekhez való adakozó jószívűségtekért. Mikor érettetek könyörögve ők is vágyakoznak utánatok az Istennek rajtatok való bőséges kegyelme miatt. Az Istennek pedig legyen hála az ő kimondhatatlan ajándékáért…” (II. Kor. 9:13-15)
„Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme. Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme. Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.” (136. Zsoltár 1-3.)
Mennyei Édesatyánk, az Úr Jézus Krisztus által, köszönjük Neked a vasárnap délutánt, hogy adtál erőt nekünk, egészséget, és buzdítottad a mi elhatározásunkat, hogy megjelenjünk itt a templomban a Te színed előtt, hallgassuk a Te igédet, a Te prédikációdat, ismerkedjünk, találkozzunk, beszélgessünk egymással. Olyan jó itt a Te közösségedben, annak ellenére, hogy nehéz a mai napot is viselnünk. Ki-ki a maga betegségében, a maga vigasztalanságában, gyászában, bajában, kisebb-nagyobb gondjában él hétköznap, mégis itt vagyunk előtted és kérünk Téged, hogy úgy tekints reánk, mint a Te gyermekeidre.
Megvalljuk Neked áldozatos szívvel, hogy annyi ízben vétettünk a Te parancsolataid ellen is, és bár hiába próbálunk meg jók lenni, mégis el- és elbukunk a próbán. Kérünk Téged, hogy ne erre tekints, hogy mi hibázunk, és mi rosszak vagyunk és nem tudjuk megtartani a Te egyértelmű parancsaidat, hanem arra tekints, hogy mi a Krisztuson keresztül a Te gyermekeid vagyunk, akik itt megállunk előtted őszinte bűnbánattal, és a bűnöknek a bocsánatát kérjük Te tőled és tudjuk, hogy Te ezt meg is adod nekünk egyedül Fiad érdeméért.
Kérünk Téged azokért is, akik nem tudnak ebben az órában itt lenni közöttünk, akik a szeretteink, akik valamilyen módon akadályoztatva vannak rajtuk kívülálló esetek miatt, hogy közöttünk és itt legyenek a mi közösségünkben. Kérünk Téged, hogy őket is áldd meg valamiképpen, a Te vigasztalásodat, a Te bíztatásodat, a Te jó szavadat, a Te gondviselésedet ismertesd meg ővelük is. Ha úgy tetszik Neked, hogy rajtunk keresztül, akkor úgy, ha úgy tetszik Neked, hogy máson keresztül, akár még nagyobb megpróbáltatáson keresztül, vagy a mi megpróbáltatásainkon keresztül, kérünk Téged, hogy mindenképpen legyen nyilvánvaló előttük a Te becsületed, a Te nagyságod, örökkévaló szereteted. Így kérünk Téged most ebben az órában, áldj meg bennünket, kicsinyeket, nagyokat, tapasztaltabbakat, tapasztalatlanokat, légy itt velünk, küldj nekünk üzenetet, amit elvihetünk a mi otthonainkba. Jézus nevében és a Szentlélek közösségében szólunk Tehozzád. Ámen.
