Áldozócsütörtöki ünnepnapunkon ma gyülekezeteinkben istentiszteletet tartunk. Ma éljük meg a húsvét utáni 40. napot, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli.
Igehelyeink az alábbi liturgikus imádság után olvashatók. Áldást kívánunk eme napunkra imádságunkkal!
________
Urunk Jézus Krisztus,
aki feltámadásod dicsősége után felmentél a mennybe,
hogy az Atya jobbján uralkodj örökké,
hálát adunk Neked,
mert nem hagytad magára népedet, gyülekezeteidet
és egyházadat ezen a földön.
Köszönjük, hogy mennybemeneteled nem távolságot,
hanem reménységet jelent számunkra.
Te vagy egyházad élő Feje,
aki ma is vezetsz minket Igéd és Szentlelked által.
Taníts bennünket úgy élni ebben a világban,
hogy tekintetünk ne csak a mulandókra szegeződjék,
hanem az örökkévaló országra is.
Erősítsd gyülekezeteinket,
vigasztald a megfáradtakat,
bátorítsd a kételkedőket,
és őrizd meg népedet hitben és szeretetben.
Add, hogy áldozócsütörtök ünnepén
ne csupán a mennybe emelt Krisztust lássuk,
hanem a visszatérő Urat is várjuk reménységgel.
Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen.
________
„Az első könyvet arról írtam, Teofilusom, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott. Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól. Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: „Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg.” Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” Így válaszolt: „Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.” (Ap. Csel 1:1-11)
________
„Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe. Azok pedig leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe; mindig a templomban voltak, és áldották Istent.” (Lk. 24:50-53)
________
„A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, a ki mindeneket betölt mindenekkel.” (Ef 1:20-23)