A Csúzai Református Egyházközség a templomingatlan jogszerű tulajdonosa – jogerős ítélet született 2026. június 2-án!
Közel tizenkét évig tartó bírósági eljárás után a Bjelovari Megyei Bíróság 2026. május 21-én meghozott, Gž-476/2026-4. számú jogerős ítélete megerősítette, hogy a Csúzai Református Egyházközség a templom-ingatlan jogszerű tulajdonosa. A másodfokú bíróság elutasította a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház és annak csúzai egyházközségének fellebbezését, és teljes egészében helybenhagyta az Eszéki Városi Bíróság ítéletét, amely elrendelte a jogellenes telekkönyvi bejegyzés törlését és a korábbi telekkönyvi állapot helyreállítását a Csúzai Református Egyházközség javára.
A bíróság végleges döntést hozott. Az ítélet lezárta a horvátországi református egyházak közötti egyik legjelentősebb vagyonjogi vitát, és megerősítette a korábbi, jogerős eljárásokban már megállapított tényállást.
Hogyan veszítette el vagyonát a Csúzai Református Egyházközség?
2014. (!) szeptember 4-én a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház kérelmet nyújtott be a pélmonostori földhivatalhoz, amelyben három református egyházközség „névváltoztatását” kezdeményezte:
• Hercegszöllősi Református Egyházközség,
• Református Egyházközség, Csúza,
• Református Egyházközség, Vörösmart.
A kérelem alapján a földhivatali bíróság engedélyezte a bejegyzést, amelynek eredményeként a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház egyházközségeit tüntették fel az ingatlanok új tulajdonosaiként.
A későbbi bírósági eljárások azonban megállapították, hogy nem a meglévő tulajdonosok nevének megváltoztatásáról volt szó, hanem teljesen más jogi személyek bejegyzéséről. A Csúzai Református Egyházközség – és ahogy a többi sem, – ugyanis soha nem változtatta meg nevét.
Az ügy központi kérdése egy egyszerű jogi tényben állt: a Csúzai Református Egyházközség önálló jogi személy volt, és az is maradt a vallási közösségek jogállásáról szóló NN 83/02. számú törvény 6. cikkének (3) bekezdése – korábban az NN 14/78. számú törvény 11. cikke – értelmében.
Az egyházközség saját identitással, székhellyel és OIB-számmal rendelkezett, és ilyen minőségében szerepelt az érintett ingatlanok tulajdonosaként a nyilvántartásban. Soha nem hozott döntést névváltoztatásról, és ilyen változást hivatalosan sem jegyeztek be. A mai napig ugyanazon néven és azonos jogi identitással működik.
A bíróságok ezért az eljárások során arra a következtetésre jutottak, hogy nem névváltoztatás, hanem tulajdonosváltás történt. Más szóval: az egyik tulajdonost törölték az ingatlan-nyilvántartásból, és egy másik jogi személyt jegyeztek be helyette, a kérelmező szándéka szerint, aki viszont az eljárás során nem igazolta a jogutódlást.
Különösen jelentős, hogy a „névváltoztatásra” hivatkozó kérelemhez egyetlen olyan dokumentumot sem csatoltak, amely bizonyította volna, hogy a Csúzai Református Egyházközség megváltoztatta nevét, vagy hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház szerves részévé vált volna.
A benyújtott dokumentumok csupán azt igazolták, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház szervezeti formáit 2004-ben vették nyilvántartásba. Ezek azonban nem bizonyították sem a jogfolytonosságot, sem a jogutódlást.
A bíróság szerint egyetlen történelmi református egyház létezett
A másodfokú bíróság részletesen elemezte a református egyház történeti fejlődését Horvátországban és a volt Jugoszlávia területén.
Megállapította, hogy a volt Jugoszlávia területén egyetlen református keresztény egyház működött, amely jogi személyiséggel rendelkező egyházközségein keresztül fejtette ki működését. A Csúzai Református Egyházközség ezen szervezeti egységek egyike volt, és ilyen minőségében jogszerűen szerezte meg és birtokolta vagyonát.
Ki a történelmi Református Egyház tényleges jogutódja?
Az eljárás egyik legfontosabb kérdése a jogutódlás megállapítása volt. A megyei bíróság hivatkozott az Eszéki Kereskedelmi Bíróság korábbi, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága által megerősített jogerős ítéletére, amely már korábban kimondta: a jugoszláviai Református Keresztény Egyház jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.
A bíróság megállapította, hogy ez az egyház 1993 óta megszakítás nélkül ugyanazzal a nyilvántartási számmal és jogfolytonossággal működött tovább, míg a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház 1999-ben új jogi személyként jött létre. Mivel a Csúzai Református Egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik szervezeti formája, a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez a gyülekezet a korábban bejegyzett tulajdonos jogutódját képviseli.
Langh Endre új egyházat alapított
A bíróság megállapította, hogy az 1998. november 7-én Lugban megtartott zsinaton történt elmozdítását követően Langh Endre akkori püspök nem fogadta el a legitim egyházi testületek döntéseit. Ehelyett új zsinatot hívott össze, majd 1999-ben megalapította a „Horvát Köztársaság Református Keresztény Egyháza – Püspöki Hivatal” nevű új vallási közösséget. Ezt új jogi személyként, új nyilvántartási szám alatt jegyezték be. A bíróság álláspontja szerint ez a közösség nem a korábbi egyház jogfolytonos folytatása, hanem újonnan létrejött jogi személy.
A Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház 1999-ben alakult
A jogerős ítélet egyik legfontosabb megállapítása szerint a Langh Endre által 1999-ben alapított közösség újonnan létrehozott egyház, amely jelenleg Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház néven működik. A bíróság hivatkozott a Horvát Köztársaság Alkotmánybíróságának U-III-3626/2023. számú határozatára is, amely rögzíti, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház 1999-ben alakult meg Horvátországban.
Ez azt jelenti, hogy nem ugyanazon egyház más néven történő továbbműködéséről, hanem egy új vallási közösség létrejöttéről van szó, amely a korábbi egyházból való kiválás útján jött létre.
A bíróság elutasította a „névváltoztatás” érvelését
A másodfokú bíróság 2026. június 2-án jogerőre emelkedett ítéletében egyértelműen elutasította azt az állítást, miszerint ugyanazon egyház pusztán nevet változtatott volna.
A bíróság megállapította, hogy az 1993-ban alapított egyház – amely később a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház nevet vette fel – folyamatosan ugyanazon nyilvántartási szám alatt működött tovább. Ezzel szemben a Langh Endre által alapított közösséget új nyilvántartási szám alatt, új jogi személyként jegyezték be, amelyből később a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház alakult ki.
A bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy nem volt jogalap a történelmi református egyházközségek ingatlanjainak átjegyzésére az új vallási közösség javára.
A kiválással létrejövő közösség új közösségnek minősül
Az ítélet indokolásának egyik hangsúlyos megállapítása szerint: „Minden olyan egyházat és vallási közösséget, amely egy egyháztól vagy vallási közösségtől elkülönül vagy kiválik, új egyháznak vagy vallási közösségnek kell tekinteni.” Erre tekintettel a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház nem tekintheti magát a történelmi Református Egyház jogfolytonos örökösének, és nem formálhat igényt annak tulajdonára pusztán a hasonló vallási hagyomány vagy elnevezés alapján.
Jogellenes volt a telekkönyvi bejegyzés
A bizonyítékok részletes elemzését követően a megyei bíróság megállapította, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház csúzai egyházközsége javára történt tulajdonjog-bejegyzés érvénytelen kérelem alapján valósult meg, ezért az ingatlan-nyilvántartási állapotot a vitatott bejegyzést megelőző állapotra kellett visszaállítani. Ez jogilag megerősítette, hogy a Csúzai Református Egyházközség mindvégig az ingatlan jogszerű tulajdonosa maradt, és tulajdonosi jogát a földhivatali eljárás során jogellenesen törölték.
Egy régóta fennálló igazságtalanság orvoslása
A jogerős ítélet helyreállította a Csúzai Református Egyházközséget ért, hosszú ideje fennálló jogsérelmet. Egyúttal ismét megerősítette mindazt, amit korábban az Eszéki Kereskedelmi Bíróság, a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága és a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága már megállapított: a történelmi Református Egyház jogfolytonossága a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyháznál és annak szervezeti formáinál maradt fenn, míg a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház új vallási közösségként 1999-ben jött létre a korábbi egyházból való kiválással. Ezt most a Bjelovari Megyei Bíróság jogerős ítélete is megerősítette a csúzai egyházi vagyon ügyében.
A Hercegszöllősi Református Egyházközség ügyében szintén jogerős ítélet született, míg a Vörösmarti Református Egyházközség ügyében – az elsőfokú, nem jogerős döntést követően – az illetékes bíróság jelenleg az alperesek fellebbezéséről dönt, mely eljárás folyamatban van.
