„Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak. Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.” (Példabeszédek 4:18)
„Az igazak ösvénye”
A Példabeszédek könyve bölcsességi tanítása éles ellentéteket állít elénk. Az egyik oldalon azok állnak, akik bűnnel szerzett kenyeret esznek és erőszakkal szerzett bort isznak, a másikon pedig az igazak, akiknek útja a felragyogó világossághoz hasonló. Amit elénk tár bölcs Salamon a fenti rövid mondatokban, annak képe egyszerre erkölcsi és lelki természetű. Nem pusztán arról van szó, miként jut valaki anyagi javakhoz, hanem arról is, milyen forrásból táplálkozik az élete. Erkölcsi és lelki természetű megközelítés a bölcsesség eme formája.
A bűnnel szerzett kenyér és az erőszakkal szerzett bor az igazságtalanság rendszerét jelképezi. Aki ilyen úton jár, az nemcsak mások kárára él, hanem saját lelki sötétségét is mélyíti. A bűn rövid távon hasznot ígér, de hosszú távon rombol. Közösségeket tesz tönkre, bizalmat emészt fel, és elszakít Istentől.
Ezzel szemben az igazak ösvénye nem látványos diadalmenet. Inkább olyan, mint a hajnal első fénye, amely kezdetben talán alig észrevehető, mégis biztosan és rendíthetetlenül halad a nap felemelkedésével a teljes világosság felé. Az igaz élet nem a pillanatnyi előnyökről szól, hanem a kitartó hűségről. Isten világossága fokozatosan tárja fel az utat, és aki ebben jár, annak élete egyre átláthatóbbá, tisztábbá és áldottá lesz.
A mai napi ige, amely a 2026-os Református Kalendárium, a HMRKE évkönyve igei szakaszára mutat, arra hív, hogy vizsgáljuk meg: miből élünk? Milyen eszközökkel építjük életünket és közösségeinket? A világosság útja türelmet és bizalmat kíván, de célja a déli napfény: az Isten előtti nyilvánvaló, tiszta élet.
„Urunk, igazság Istene, óvj meg bennünket attól, hogy bűnnel szerzett javakból vagy igazságtalan eszközökkel építsük életünket. Vezess a világosság útján, hogy döntéseinkben, szavainkban és cselekedeteinkben a Te rendelt igazságod tükröződjék. Add, hogy életünk egyre inkább a Te fényedben ragyogjon a Krisztusban járva, és így mások számára is a reménység jelévé legyen. Ámen.”
________
Fotó: 2026. február 23-án a hercegszöllősi gyülekezet parókiájának kertjében kertrendezésre került sor. A munkálatok során az elöregedett és kiszáradt fákat kivágták. A törzsek és az ágak a gyülekezeti terem fűtését szolgálják majd. A megüresedett területre új csemetéket ültetnek a gondoskodó kezek: a presbiterek, valamint a helyben lakó Kres Erzsébet és Varga György püspök közreműködésével. Munkájuk gyümölcsét kísérje Isten áldása.
