Hercegszöllősön találkozhat a közös református örökség és a közös jövő
„Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.”
(Efézus 4:3)
Négyszázötven évvel ezelőtt, 1576. augusztus 16–17-én negyven prédikátor gyűlt össze Hercegszöllősön, hogy elfogadja a magyar reformátusság egyik legkorábbi és legjelentősebb egyházi rendtartását, a Hercegszöllősi Kánonokat. A jubileum alkalmából 2026. augusztus 16-án, az egykori zsinat helyszínén, a hercegszöllősi református templomban ünnepi hálaadó istentiszteletet tartanak.
Az évforduló jelentőségére a vajdasági Református Keresztyén Egyház honlapján július 15-én megjelent, 450 éve született a Hercegszöllősi Kánonok című írás is felhívja a figyelmet. A közlemény szerzőjeként a portálon használt „reformator” szerkesztőségi név szerepel. A honlap a szerbiai, vajdasági Református Keresztyén Egyház – RKE – egyházi felülete; az oldal saját tájékoztatása az újvidéki püspöki hivatalt adja meg elérhetőségként. Az eredeti írás az egyház honlapján (rkevajdasag.com) olvasható.
Egy hely, amely több mai egyház közös öröksége
A zsinatot nem csupán egy régi egyháztörténeti eseményként tarthatjuk számon. A Hercegszöllősi Kánonok hitvallási és egyházkormányzati rendet adtak a török hódoltság bizonytalan viszonyai között élő református közösségeknek. Az elfogadott artikulusok szerkesztője Szegedi Kis István volt, elfogadásukat Skaricza Máté vezette. A rendtartás később más magyar református területek egyházi szabályozására is hatást gyakorolt. A Magyarországi Református Egyházban ezért az 1576-os zsinatot a magyar reformátusság egyik meghatározó alapítóeseményének nevezi a Dunamelléki Református Egyházkerület jubileumi ismertetője.
A történelem során az egykori alsó-baranyai református közösségek több ország és egyházszervezet keretei közé kerültek. E közös örökség három tagú mai hordozói között találjuk a magyarországi Dunamelléki Református Egyházkerületet, amely saját megalakulásának 450. évfordulójaként is ünnepli a hercegszöllősi zsinatot, és a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházat, vagyis a HMRKE-t, amelynek része a hercegszöllősi gyülekezet, és amely a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódjaként határozza meg magát, valamint a szerbiai Református Keresztyén Egyházat, az RKE-t, amely vajdasági gyülekezeteivel ugyancsak részese ennek a délvidéki, alsó-baranyai és magyar református örökségnek.
A három mai egyházi közösség részvétele más-más történelmi és szervezeti keretek között valósul meg. Dunamellék jubileumi emlékévet rendez, a HMRKE és a hercegszöllősi gyülekezet a történelmi helyszín őrzője és az augusztusi ünnepség házigazdája, a szerbiai RKE pedig az évfordulóról hírt adva kapcsolja be a vajdasági reformátusságot a közös megemlékezésbe. A horvátországi ünnepségsorozat korábbi megnyitóján már elhangzott: a jubileum az együttműködés és az összefogás új kereteinek kialakítására is ösztönözhet.
Az ünnep valódi helyszíne: Hercegszöllős
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy az augusztusi megemlékezés helyszíne maga Hercegszöllős, horvát nevén Kneževi Vinogradi. Itt tartották az 1576-os zsinatot, és itt áll az a református templom, amely – a századok során történt átépítések ellenére – az egykori esemény helyének közvetlen történelmi örököse.
A szervezők által a napokban szétküldött meghívó szerint a Hercegszöllősi Református Egyházközség 2026. augusztus 16-án 16 órától tartja meg az ünnepi hálaadó istentiszteletet. Igét hirdet nt. Bán Béla, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye esperese, horvát nyelven pedig Jasmin Milić protestáns-anglikán püspök szolgál. Az ünneplő gyülekezet úrvacsorai közösségben is részesül, nt. Kettős Attila szentlkászlói lelkipásztor szolgálatával, az alkalmat pedig szeretetvendégség zárja. A meghívót Kettős Áron főgondnok (Kopács) és ft. Varga György püspök (Csúza) jegyzi.
Az augusztus 16-i találkozás ezért több lehet egyszerű évfordulós megemlékezésnél. Lehetőséget kínál arra, hogy Dunamellék, a horvátországi HMRKE és a szerbiai újvidéki RKE képviselői ft. Botos Elemér püspök részvételével ne csupán egymás mellett emlékezzenek, hanem közösen gondolkodjanak a jövőről. A határok által szétszakított történelmi egyházi térből újra kapcsolatokkal átszőtt lelki tér lehet: közös istentiszteletekkel, lelkész- és presbitertalálkozókkal, ifjúsági programokkal, történeti kutatással, kiadványokkal és rendszeres gyülekezeti együttműködéssel. A Hercegszöllősi Kánonok öröksége és történelmi tapasztala szerint az egyházi egység sohasem pusztán magától értetődő adottság. Közös hitvallásból, felelősségvállalásból és egymás szolgálatának elfogadásából születik. A 450. évforduló akkor válhat igazán jelentőssé, ha a közös múlt felidézése közös lépésekhez is vezet. Ebben lehet iránymutató az apostoli felszólítás: „Igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.”
