Archive For 2022.12.28.

Varga György: Kopácsi Kettős János temetési beszéde, Kopács, 2022. december 22.

Ezt mondta: Szeretlek, Uram, erősségem! Az Úr az én kőszálam, váram és megmentőm, Istenem, kősziklám, nála keresek oltalmat, pajzsom, hatalmas szabadítóm, fellegváram!… Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott.“ (Zsolt. 18:2-3 és 7. v.)

Dávidé. Áldott az Úr, az én kősziklám, aki harcolni tanítja kezemet, hadakozni ujjaimat. Jótevőm és erősségem, váram és megmentőm ő, pajzsom, akihez menekülhetek, a ki népeket vet alám.“ (Zsolt. 144:1-2)

„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végezetre eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nemcsak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva várják az ő megjelenését.“ (II. Timótheus 4:7-8)

Kedves gyászoló család!

Kedves gyászoló testvérek!

A gyász, az elválás szomorú órájában az emberi vigasztalás kevés, s erőtelenül hangzik. Az igazi vigaszt és erőt a bibliai Ige segítségével keressük, Dávid király és Pál apostol bizonységtétele és testamentuma által. Az Ige visszatekint Dávid és Pál földi életére, és előre is, a halálon túlra is. Kérjük Istenünket, hogy e mostani szomorú alkalmon így tudjunk mi is visszatekinteni egy 68 éves földi életútra; az örök élet örömébe és boldogságába!

Az elhangzott Ige alapján az ember élete itt a földön egy harc, egy küzdelem. A kérdés az, hogy hogyan éljük ezt meg, mit hozunk ki belőle. Kopácsi Kettős János életében külünösen sok volt a küzdelem. Harcolt a jóért, küzdött az igazságért, a Krisztus ügyéért. Hitvallásunkat idézve (H.K.) „szabad és jó lelkiismerettel harcoljak ebben az életben a bűn és az ördög ellen.“

Kopácsi Kettős János életútja itt Kopácson kezdődőtt 1955-ben. A gyermekkori nevelés, a református vallás tanítása egész későbbi életét bizonyára meghatározta. Fiatalon esztergályosként dolgozik, és házasságot köt. A munkahelyén történt baleset következtében szánja életét Istennek. Az életének elmúlt 34 évében küzdelmeit, harcait személyésen is átéltem.

Küzdött és harcolt családjáért, a kopácsi emberekért, a baranyai-, szlavóniai magyarokért, reformátusokért. Bizony sokszor ezek a harcok elgyengítették és megfáradt, de a zsoltáríró királyhoz hasonlóan mindig bízott Isten segítségében: „Jótevőm és erősségem, váram és megmentőm Ő…“. A Mindenható segítségében bízva imádságban kérte ehhez az erőt. És Isten adott erőt neki a próbatételek, háborúságok elviselésére, s a harcok megküzdésére.

Mindig reménységgel tekintett a jövő felé, hiszen az örök élet reménysége túlmutat a földi életen afelé a boldog örök élet felé, amelyet Krisztus Urunk a kereszten való szenvedésével megszerzett minden benne hívő lélek számára. Ez a mi egyetlen vigasztalásunk.

A reménységét, bizakodását, örök optimizmusát másokkal is megosztotta, és sokszor a nehéz elethelyzetben lévőket, a bajba jutott embertársait éppen így tudta ő maga segíteni, erősíteni, vigasztalni…

Örök optimizmusának emlékére hangozzék egy híres költő verse

(Rabindranath Tagore: Ég áldjon titeket barátaim):

Ég áldjon titeket barátaim, ég áldjon

Mosolyogva köszönök el tőletek.

Nem, ne hullajtsatok könnyeket,

Mert nincs rájuk szükségem

Nekem csupán a mosolyotok kell.

Ha szomorúnak érzitek magatokat,

Akkor gondoljatok rám.

Mert ez az, amit én kedvelek.

Mikor azoknak a szívében élsz,

akik szeretnek, Emlékezz arra,

Hogy sohasem halhatsz meg.

Nagyon szerette a templomot, ahol sokszor imádkozott, és a zsoltár íróhoz hasonlóan mondhatjuk: „Meghallotta hangomat templomában“. Szívén viselte a templomok ügyét, egyik utolsó telefonbeszélgetésünk alkalmával is, gyenge hangon már, de mégis a templom felújításáról érdeklődőtt.

A templom falára felhelyezett márványtáblára majd felkerül a neve, és így is fogjuk őrizni emlékét.

Az istentiszteleteken, bibliaórákon, presbitergyűléseken nem lesz velünk többé, futását elvégezte, öt éven át küzdelmes harcott vívott a betegséggel, amely végül legyőzte. A hit nemes harcát megharcolva vár rá a mennyei templom:

„1Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk.“ (II. Korinth. 5:1)

Testvérünktől búcsút veszünk. Jegyezzük fel szívünkbe az ige parancsát: a végén nekünk is megadatik az igazság koronája, mindannyiunknak, akik várva várjuk az Ő megjelenését. Ámen!

Karácsonyi ima

Mennyei Atyánk, köszönjük neked ezt a mai, Szentestével végződő napot, és előtte ezt a délutáni órát, amikor gyülekezeteinkben és otthonainkban összegyűjtesz minket, és időjárásra és egyéb programokra és minden egyéb foglalatosságra való tekintet nélkül felkeltetted bennünk a vágyat, hogy Tehozzád kívánunk közeledni, a Fiadban való kijelentésed előtt csendesedjünk el. Imádsággal fordulunk Hozzád.

Köszönjük Neked, hogy hívogatsz bennünket, hogy eléd járuljunk csendes imánkban, és most itt vagyunk és érezzük, hogy Te erőt adsz ahhoz, hogy szívünket kitárjuk, és halljuk a Te szavadat, ne csak az eszünkkel és a szívünkkel, hanem a hitünkkel is. Ezt az indulatot tartsd ébren bennünk, hogy segítségeddel azt is megtapasztaljuk, hogy Te szólsz hozzánk és válaszolsz a fohászunkra. Köszönjük Neked, hogy üzenetedet az Igéből, a Te kijelentésedből megérthetjük. Köszönjük, hogy ezt másoknak is majd átadhatjuk, azoknak, akik a szeretteink, barátaink, hittársaink. Ezt a feladatot is adod a számunkra, mert azokhoz is szólsz, akik nincsenek jelen közöttünk családi köreinkben, vagy gyülekezeti otthonunkban, de találkozásunk lesz velük a Te házad falain, gyülekezeted keretein kívül ebben a következő pár napban. Tudjuk, hogy a Te szavad ereje, és a mi, Te erődből vett alázatos bizonyságtételünk lehetővé teszi, hogy az ő szívük és lelkük is meginduljon Feléd, a Krisztusban megmutatott szereteted felé. Ők a mi szeretteink, akik fontosak számunkra, a gyerekeink, a szüleink, a rokonaink.

Kérünk, hogy áldd meg az utazókat, akik keresik az útjukat a világban, a betegeket gyógyítsd, a gyászolókat a Te szavaddal simogasd és vígasztald.
Amikor már Krisztussal járhatunk alázatosan és szelíden, hívj minket a Veled való utazásra a ránk következő időszakban, amint a zsidókat hívtad a pusztában, hogy kövessük a jeleidet, parancsolataidat, szavadat, amit a te általad kiválasztottak és megbízottak tolmácsolnak a számunkra. Tarts meg bennünket a megpróbáltatásainkban. Tudjuk, hogy alkalmatlanok vagyunk saját erőből a jó cselekvésére, és hétköznap és ünnepnap is elbukunk, ha csak magunkra hagyatkozunk, és az első emberpár engedetlenségében járunk. De most kérünk Téged, hogy a Te kegyelmedet áraszd ki ránk ezen a karácsonyi napon, megpihenve az eddigi fáradságainkban. És nem csak magunkért kérünk, bár tudjuk Krisztustól, hogy közülünk a legkisebb, és legelesettebb, és legbűnösebb is ugyanolyan fontos számodra, mint a többi, sőt magunk is, legbűnösebbekként vallhatjuk, hogy érdemtelenül bár, de bűneink megbánása folytán Te felemelsz minket a legnagyobb mélységből is, a Te akaratod szerint. Ezért mi a Krisztusra apellálunk, és erre figyelünk magunk is, hogy Ő megszületett erre a világra, közénk emberek és a bolygó minden lakója számára, és váltságával megmentett bennünket az örök életre, kegyelemből, a benne való hit által.

Légy itt velünk a továbbiakban is, áldj meg bennünket, igehirdetésünket istentiszteleteinken és szeretetvendégségeinken, és igehallgatásunkat és olvasásunkat egyaránt, a Szentlélek keresztyéni, Krisztushoz tartozó közösségében. Ámen.

Ima a mai napra

Köszönjük neked Istenünk, hogy a Te igédben mindig van vigasz és vigasztalás.

Köszönjük, hogy lelkünk rezdülését is érzed, hatsz, hogy kérdéseinkre a megoldást, békességet, szeretetet felmutasd előttünk. Ennek az útmutatásnak az egyik helye számunkra a Te házad, templomod, gyülekezeti termed, vagy otthoni szobánk és családi közösségünk csendes helyszíne, forrása a Biblia. A világban ma elhangzó kevés jó szó mellett Tőled csak jó szavakat kapunk a Te igédből, amelyek ha meg is próbálnak bennünket, de a megoldás, békesség és szeretet irányába mutatnak mindig. Teremtsd meg ezeket a célokat és valósítsd is meg a háborúktól szenvedő világban elsősorban keresztyén testvéreink köreiben, de minden embertársunk környezetében is, mert Te egyetlen és hatalmas Úr vagy, aki ezt meg tudja és meg is akarja cselekedni. Tedd könnyebbé az életünket, ami ne váljon soha könnyelművé. Krisztus megszületése erre a világra és szörnyű kereszthalála, amit értünk szenvedett el a Golgotán, a legnehezebb gondolat és cselekedet volt, amit csak el tudunk képzelni, de Te mégis ezzel tetted könnyebbé a mi életünket. Bevalljuk, hogy könnyelművé tenni ezt közöttünk nagy kísértéseink egyike, mellyel szemben megállnunk a Tőled kapott erővel lehetséges. A Krisztusban tett ígéreted a bűnök bocsánatára és az örök életre hisszük, hogy ránk is vonatkozik. Ebben a hitben meginogni ne hagyj bennünket.

Áldd meg szeretteinket, gyógyítsd betegeinket, vigasztald a vigasztalanokat és építs bennünket közösséggé a kereszt üzenete alatt. Ámen.

Megemlékezés Sepséről

A halál a békesség órája – elvégeztetett.

A halál csak egy állomás, átmenet egy másik világba, az örökkévalóságba.

Míg élünk, Istennek élünk, ha meghalunk, Istennek halunk meg. Ahol már elfogy az orvostudomány ereje, belép Isten a még meglévő életünkbe. Ilyenkor mondhatjuk, hogy megharcoltuk a földi életünk keserves útját és keressük helyünket egy másik világban, Isten országában. Ott pedig a mi Urunk már helyet készített számunkra, és vár bennünket. Ez az az állomás, amit halálnak nevezünk. Ez, végülis, a békesség órája. Ekkor már nincs szenvedés, nincs fájdalom, nincs gond és szomorúság, mert Jézus Krisztus mindettől megszabadított és mindent magára vett. Ezért neki legyen hála örökkön örökké, mert megajándékozott eddig a vele való eltöltött, áldott idővel, és munkájával, amit a szívén hordozott az utolsó lehelletéig. És ekkor bekövetkezik egy fájó üresség. És rajta van egy kő, amit mi nem tudunk elmozdítani. Amit tehetünk, az a néma, együttérző hallgatás. Ilyenkor elgondolkodunk szerettünk földi küzdelmein, fájdalmain és mérhetetlen, odaadó munkáján is, amit Isten rábízott, és amit ő eddig megtartott.

Isten szerint elég volt. Nekünk most nagyon nagy a bánatunk, tele vagyunk szomorúsággal és fájdalommal, de felvillan bennünk a sok szép emlék is, amivel szerettünk minket megörvendeztetett, mert soha nem adta fel közös ügyeinkben a harcot és a reményt. Ezért örökös hála legyen neki.

Most pedig egyedüli vigasztalásunk Istenben van a Jézus Krisztus által, aki átölel bennünket és megnyugtat, mert minden az Ő akarata szerint végeztetett el, és szeretett lelkészünk, püspökünk és pásztorunk már az Ő dicsőségében van.

Isten velünk, viszontlátásra!
Béke hamvaira!

Utóirat: “Annyira akartam élni, a betegséget legyőzni. Búcsúztam volna tőletek, de erőm nem engedett. Így búcsúzom, hogy a szívetekben tovább élhetek…”

Paukovics Margit (Sepse) emlékezése, 2022. december 17.

Gyászjelentés Kopácsról

„Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.“ Jób 19:25

Szomorú szívvel jelentjük a hírt.


Kopácsi Kettős János lelkipásztor, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke hosszú betegség után nagy fájdalmak közt, de csendesen, családja körében december 14-én hajnalban elaludt. Az Úristen őrzi álmát.

Földi maradványait a feltámadás reményében
a Kopácsi Református Templomban helyezzük nyugalomra
2022. december 22.-én csütörtökön, 14.00 órakor.

Gyászolják: felesége, leányai, fiai, vejei, menye, unokái,
édesanyja, testvérei, közeli és távoli rokonai.

Gyászjelentés

Szomorú szívvel jelentjük a hírt.

Kopácsi Kettős János lelkipásztor, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke hosszú betegség után nagy fájdalmak közt, de csendesen, családja körében ma hajnalban elaludt. Az Úristen őrzi álmát.

Imádság

Atyánk, Urunk a Jézus Krisztusban, köszönjük neked az Te üzenetedet, adventi időszakunkban áldott jelenlétedet. Köszönjük neked, hogy Te eligazítasz bennünket a mi keresztyén hivatásunkban, életünkben, annak minden területén. Igédben pontosan fogalmazol. A Bibliában írt szavad ma már országunkban minden kézbe eljuthat és mindenki ovashatja azt. És minél gyakrabban vesszük kézbe, annál világosabban látunk Téged, megismerhetünk, tudhatjuk, hogy ki vagy és mit vársz el, vagy szeretnél tőlünk. Tudjuk, hogy milyen hatalmas Úr vagy mindenek felett, Krisztuson keresztül milyen hatalmas dolgot cselekedtél velünk és érettünk, és felismerhetjük, hogy miként áldasz meg minket Szentlelked által nap mint nap, minden területén az életünknek. Áldásodat kérjük nem csupán magunkra, hanem szeretteinkre, rokonainkra, felebarátainkra, felmenőinkre és leszármazottainkra a családban, és beosztottainkra és feljebbvalóinkra a munkánk területén is. Kérjük, hogy áldd meg munkánkat és igyekezetünket, falubeli és egyházi közösségünket, sőt, áldd meg még a mi ellenségeinket is. Hallgasd meg a mi imádságainkat, ne hagyd szó és válasz nélkül a kéréseinket, és szavunk találjon meghallgatásra Nálad. Nyisd meg a füleinket és szemeinket is hallásra és látásra, hogy keresztyén gyülekezeteinkben a kérőket és nélkülözőket meghalljuk és lássuk, és a Te segítségeddel had legyünk mi a Te eszközeid az értük való szolgálatban. Terjeszd ki ennek hatósugarát falvaink mellett azokra az országokra is, amelyek messze vannak, sőt háborúban állnak népeik, mint olyan sokszor előfordult ez a történelemben. Áldd meg őket Ukrajnában és Oroszországban is, mert tudjuk, hogy az ott élő keresztyének is hasonlóan gondolkodnak, mint mi, és ez a Te jelenlétedért kiált. Mi ismerjük és tudjuk itt Horvátországban, hogy a háborúságok mit jelentenek, milyen töréseket és megpróbáltatásokat okoznak népek és tagjaik számára, és ezt nem felejthetjük el, amikor értük is imádkozunk. Légy ezekkel, a nélkülöző és hozzánk mindenben hasonlókkal együtt is úgy, ahogy velünk is a Te Szentlelked közösségében itt vagy, ebben az órában és a következő időkben. Krisztusért kérünk, hogy hallgasd meg az imáinkat, ámen.

Go Top