„Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap.” (Jakab 5:7)
A mai üzenet, beszámoló kísérőjeként a fenti ige és lenti ima illeszkedik a gyülekezeteink megpróbáltatásaihoz, a hosszú várakozáshoz és az igazság reménységéhez.
________
Mindenható és irgalmas Urunk! Te látod gyülekezeted megpróbáltatásait, a hosszú ideje tartó bizonytalanságot, az igazság utáni vágyakozást és a bezárt templom kapui előtt érzett fájdalmat. Adj népünknek türelmet és hosszútűrést, hogy a nehézségek között se veszítsük el hitünket és reménységünket. Erősítsd meg azokat, akik fáradtak a várakozásban, akik emberi igazságtalanságokat és késedelmeket tapasztalnak, és akik mégis hűséggel hordozzák egyházad ügyét. Kérünk, őrizd meg gyülekezetünket a keserűségtől és az indulatoktól. Adj bölcsességet azoknak, akik döntéseket hoznak, hogy az igazság, a törvényesség és a békesség útján járjanak. Taníts bennünket arra, hogy a megpróbáltatások idején is Benned bízzunk, mert Te vagy az, aki látod a rejtett dolgokat, és aki idejében igazságot szolgáltatsz. Könyörgünk azért is, hogy templomaink újra a Te dicsőségedet szolgálják, és néped ismét békességben gyűlhessen össze imádságra és istentiszteletre. Urunk, adj nekünk állhatatos hitet, csendes türelmet és Krisztus szerinti szeretetet minden körülmények között. Ámen.
________
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház 2023. február 8-án hivatalos panaszt nyújtott be az eszéki rendőrkapitánysághoz a bellyei református templom és parókia ügyében történt események és rendőri intézkedések miatt. A beadvány szerint ismeretlen személyek az éjszaka folyamán lecserélték a templom és az egyházi ingatlan bejáratain lévő lakatokat és zárakat, majd a Kálvini Egyház bizonyos tagjai illetéktelenül birtokba vették az épületeket. A HMRKE képviselői állították: az ingatlan addig békés egyházunk használatában, birtokában az egyház állt, a kulcsok kizárólag az egyház megbízottainál voltak.
Az akkor helyszínre érkező egyházi képviselőink és gyülekezeti tagok szerint a rendőrség nemcsak megakadályozta őket abban, hogy a horvát jog által biztosított önhatalmú birtokvédelem („samopomoć”) eszközével visszaszerezzék az ingatlan birtokát, hanem azzal is fenyegette őket, hogy büntetőeljárás indul ellenük, amennyiben megpróbálnak bejutni az addig a napig használatukban volt épületbe. A panasz szerint a rendőrök kizárólag a tulajdonjog kérdésére hivatkoztak, miközben egyházunk képviselői hangsúlyozták, hogy a birtokvédelem és a tulajdonjog két külön jogi kategória, és az adott esetben a békés birtoklás ténye volt releváns, és változott meg.
A HMRKE azt is kifogásolta, hogy a rendőrség jelenlétében Igor Gamoš – a másik egyházi oldalhoz kötődő személy – levágta azokat a lakatokat, amelyeket az egyház gondnoka, Palizs István ideiglenesen helyezett fel a további behatolás megakadályozására. Az egyház szerint a rendőrség ezzel ténylegesen segédkezett a birtokháborítás fenntartásához. A beadvány külön sérelmezte, hogy az illetékes rendőrőrsön a szolgálatban lévő tisztviselő megtagadta a hivatalos feljelentés felvételét is.
A február 15-én küldött újabb nyilatkozatban egyházunk megbízottja hangsúlyozta – amit korábban már magunk is megírtunk részletesen, hogy az ingatlan birtokát néhány év adminisztratív okokból közbejött kitérő után 2022 májusában békés úton adták át a HMRKE részére, így egyházunk volt az utolsó jogszerű birtokos. A közlemény szerint a megszállást végrehajtó fél kizárólag a zárak és lakatok feltörésével tudott bejutni az épületbe. A HMRKE szerint a rendőrség jogkörét túllépve „bírói” szerepbe helyezkedett, amikor a helyszínen a tulajdonjog kérdésében foglalt állást, miközben figyelmen kívül hagyta az erőszakos birtokelvétel tényét. A Magyarországi Református Egyház és a Generális Konvent nevű egyházi képződmény akkor vezetője, Balog Zoltán vélhetőleg a politikai befolyását vetette latba, hogy bellyei gyülekezetünk és egyházi tagságunk több más helyszínnel együtt ingatlanjaiból kizárásra kerüljön a fenti módokon, mely például Sepse esetében is – fél évvel a bellyei cselekményeket követően történt.
Az ügy azóta is húzódik a horvát igazságszolgáltatásban. A történtek után több mint három évvel, 2026. május 8-án a bíróság – ismeretlen okból – elhalasztotta az ítélethirdetést. Az eljárás különösen lassan haladt, hiszen közel két éven keresztül érdemi előrelépés nem történt. Ezt követően az ügyben eljáró bíró kérte részvétele alól a felmentését és az ügy más bíróhoz történő áthelyezését arra hivatkozva, hogy bizonyos kapcsolatban áll azzal az alperessel, aki a templomot és a parókiát elfoglalta. A bíró kérelmét azonban a felsőbb bírósági szervek elutasították, így továbbra is ő maradt az ügyben eljáró vezető.
Az elmúlt időszakban végül sor került tanúk meghallgatására is. A tárgyaláson az immáron alperes egyház vezetője azt állította, hogy személyesen ő távolította el a bejárati lakatot. Ezt több jelenlévő tanú értetlenül fogadta, mivel állításuk szerint nem őt, hanem egy kopácsi személyt láttak a helyszínen. Az említett személy ugyanakkor tagadta, hogy részt vett volna a lakatok eltávolításában. Ez az ellentmondás pillanatnyi zavart is okozott a két személy vonatkozásában.
Mindezek után 2026. május 8-án – az eseményeket követő három év és három hónap elteltével – ugyanaz a bíró, aki korábban saját kizárását kérte, de ezt a bírósági vezetés elutasította, elhalasztotta az ítélethirdetést. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház mindmáig nem használhatja bellyei templomát és parókiáját egyházi célokra sem. A gyülekezet hívei értetlenül és csalódottan szemlélik a horvát igazságszolgáltatás újabb késlekedését és akadályait. Béketűréssel várjuk, hogy jogszolgáltatást és igazságszolgáltatást nyújtanak az állam hivatalos szervei végül…