Archive For 2022.03.21.

Református Kalendárium, 2022 – Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Naptár és igefonál 7. oldal, A meghallgatott imádság 37, Esti Imádság 39, Ima Isten védelméért 40, Mikusa Róbert verse Kopácsra 42, Adventben 43, Novemberi Fohász 46, Cövek Sándor: Fohász 46, Múló Idő – Csányi Sándor sepsei presbiter imádsága a családért  47, Négy Hercegnő – Csányi Sándor verse 48, Hogyan olvassuk a Bibliát? 50, Az én imádságaim 51, Kempis Tamás: Krisztus követése 53, Cövek Ilona: Élsz-e még Sztárai népe? 54, Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz… Imádság 55, 393. dícséret – Imádság 56, A legszegényebbekért – Imádság 59, Közös imádságunk 62, A kövek kiáltanak – Vecseri János (ref. lelkipásztor) verse 87, Békássy Zoltán igehirdetése – Mi a jobb? 67, A jó pásztor – igehirdetés (K.D.) 70, A böjt szerepe életünkben – Varga György igehirdetése 76, „Ha az Úr akarja és élünk…” – Reppmann Dékány Zsuzsanna írása Berta Imre lelkipásztorról 80, Egyházunk esemény naptára 85, Csúzai felújítás, 2021. 87. oldal, XVII. Zsinat – Szentlászló 88, Évforduló: Hercegszöllős – 1576. augusztus 17-18. 89. oldal, Konfirmáció Csúzán 91, Zsinati Tanácsülés Kopácson 92, Konfirmáció a kopácsi református templomban 94, Tanévnyitó Istentisztelet Kopácson 94, Sepse 95, Kálvini Egyház 96, Televízió 97, Sepse – Vizitáció 98, Zsinati Tanács, Kopács 99, Október 31. – Csúzai ünnepség 101, Karancs 102, Szentlászló – megemlékezés 104, Szentlászló – gyülekezeti élet 105, Horvátországi Magyar Közösségünk 108, Eszék – gyülekezeti élet 110, Sepse 111, A vörösmarti református templom 112, Dokumentumok – Mit jelent az idézett bírósági megállapítás? 114, Nyílt levél – minden reformátushoz 115, Esemény naptár 118, MRE Zsinati Elnöksége részére – nyílt levél 131, A kövek kiáltanak – Vecseri János lp. verse 133, Levél a Generális Konvent egyik püspökének – Paukovics Margit, Sepse 134, Jogerős ítélet a két horvátországi református egyház jogutódlással kapcsolatos vitájában 139, A közigazgatási vita: Egyház – Új egyház 142, Végső ítélet a jogutódlásról 145, „Új szintre lépett szeptemberben a horvátországi reformátusok körüli vita Magyarországon” – reflexiók Balog Zoltán nyilatkozatára 149, „Kérdések Balog Zoltán magyarországi református püspökhöz és az ő eddigi rövid regnálásához” 152, Sastanak S Predsjednicom Komisije Za Odnose S Vjerskim Zajednicama 157, Találkozás a Vallási Közösségekkel Fenntartott Kapcsolatok Bizottságának Hivatalának Elnökével 160, Fényképek 163-

A borítón és a kötetben Varga Szakáts Mária rajzai szerepelnek

Az emmausi vacsora (borítón)

A holt Krisztus (65. oldal)

Jézus siratása (Pietà) (103. o.)

Az üres sír (107. o.)

Az olajfák hegyén (148. o.) címmel

Az évkönyv postai kézbesítéssel Magyarországon is megrendelhető a ref.croatia@gmail.com címen

Támogatás nélkül támadásokkal

Hogyan éli túl a horvátországi reformátusság az elmúlt éveket állami támogatások nélkül?

Egyrész szervilizmus nélkül.

Másrészt nem érvényes a kérdésben foglalt általánosítás, ami a horvátországban élő reformátusságra vonatkozik an bloc, mert az itt élő reformátusok egy része komoly mennyiségben kapott stafírungot az államtól és egyházaktól az elmúlt évek során. A gyülekezetek egy másik részét azonban ezalatt hátrányosan megkülönböztetett módon tudatosan kizárták a kedvezményezettek köréből.

Nézzünk erre néhány példát, majd a következtetést:

A Határon túli Magyarok Hivatala, vagy a Bethlen Gábor Alap pályázatain a HMRKE gyülekezetei sosem nyertek egyházi célú működési támogatást. Tavaly, a Nemzeti Újrakezdés Program keretén belül az I. fordulóban az Egyház pályázatát forráshiányra hivatkozva elutasították. Ezen a pályázaton a 36 horvátországi pályázó között mintegy negyven millió forint támogatást osztottak szét, és a 36-ból csupán két jelentkezőt utasítottak el forráshiányra hivatkozva: egy sepsei cserkészcsapat pályázatát és az Egyházét. Az elutasítás nem lehet véletlen, a magyarázat pedig hevenyészett, ugyanis ha minden nyertes szervezet nyereményéből csupán 10 %-ot a forráshiánnyal elutasított szervezeteknek ítélnek meg, akkor a diszkrimináció könnyedén elkerülhető lett volna és minden szervezet megvalósíthatta volna a tervezetthez képest csupán kis mértékben szűkített programját. Ugyanakkor volt olyan szervezet is ebben a körben, amely egyszerre 12 programra kért külön-külön pályázatban segítséget, és meg is nyerte azt több millió forint értékben.

Az egyház horvátországi fennállása óta a kopácsi székhelyű HMRKE lelkészei közül senki nem kapott Magyarországról a határon-túli 5000 főnél nem nagyobb lélekszámú településeken szolgáló lelkipásztorok részére adható fizetés kiegészítést, amelyet egyházi berkekben széles körben határokon innen, vagy túl “Orbán fillér”-nek hívnak. Ezt az összeget a Magyarországi Református Egyházon keresztül folyósítja a magyar állam a határon-túli egyházi alkalmazottak részére, vagyis folyósíthatja, ha akarja. A HMRKE esetében még sosem volt ilyen szándéka.

Az Egyház elnevezésében szereplő “magyar” jelző a kilencvenes évek legvégétől számos támadás célpontja volt. Az 1999-ben alakult Kálvini Egyház vezetősége az “apartheid, soviniszta” jelzőkkel támadta a Horvátországi Magyar Református Egyházat számos fórumon. A horvát állam előtt is könnyű prédává válhatott az Egyház ezekkel a rágalmakkal. Mindeközben a magyar állam tartózkodott a kapcsolatok felvételétől, a magyarországi reformátusok nagy része pedig még emelt is a téten (lásd legutóbb Balog főpüspök tavaly szeptemberi nyilatkozatát, vagyis a HMRKE-t ott ütik-vágják, ahol érik…).

Meglepő módon azonban ezek a gáncsok nemhogy visszavetették volna a HMRKE gyülekezeteinek elkötelezettségét a Krisztus ügyének továbbvitelében, hanem még növelték is a szándékot, hogy megbecsüljék közösségeiket, lelkészeiket és örökségüket. Az elmúlt 20 évnyi hányattatást követően épületeink – beleértve a HMRKE gyülekezeteihez visszakerült templomok és gyülekezeti termek, lelkészlakásokat is – állapota egy-két kivétellel kifogástalan, csak a szokásos éves fenntartási és karbantartási munkálatokat kell a híveknek folyamatosan elvégezniük. Több idő marad a lelki életre. Ha már az építkezésekről esik szó, akkor a lelki ház építésére kell a jövőben a hangsúlyt fektetni, amelyhez nagyon sok megértésre, párbeszédre és szeretetre, vagyis krisztusi életre lesz szükség.

A magyar és horvát állam pedig továbbra is figyelheti a gyülekezetek építő munkáját a töltés túloldaláról.

Go Top