Elalszunk, de nem örökre, lesz egy boldog reggelünk, amikor majd szerettinkkel új életre ébredünk. Kik alusznak tenger mélyén, kit zord puszta rejteget, ki pihennek völgyön-bércen, nyernek mind új életet. Elalszunk, de nem örökre, lesz egy boldog reggelünk, amikor majd szerettinkkel új életre ébredünk.
„Hálát adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek az Isten ama kegyelméért, mely néktek a Krisztus Jézusban adatott, mivelhogy mindenben meggazdagodtatok ő benne, minden beszédben és minden ismeretben, amint megerősíttetett ti bennetek a Krisztus felől való bizonyságtétel.“ (I. Kor. 1:4-6)
2024. NOVEMBER 23. – KARANCS
Református Fórum – Borkó Juliánna Református Nőszövetség – Presbiteri Szövetség
BIBLIA NAP ÉS TEADÉLUTÁN program
M e g h í v ó
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház 2024. NOVEMBER 23.-án
10.00 órai kezdettel Karancson a Kultúrotthonban „Biblia nap“ címmel konferenciát tart.
Program:
10.00 óra: Köszöntés, kezdő áhítat (Varga György püspök)
10.15 – „Régi családi bibliák“ kiállításnyitó, (imakönyvek, énekeskönyvek kiállítása egyházközségeink tagjainak és közegyházi gyűjtésekből)
10.25 – Igés percek (református lelkészek igeolvasása és magyarázata 5 perces epizódokban – közben magyarországi vendéggyülekezet képviselőinek bemutatkozása és köszöntése)
11.00 – Énekkari fellépés (a szentlászlói Rozmaring Énekkar műsora)
– „Mi a Református Egyház?“ (előadás, Erdős János zst.t.)
– „Indulj el, hogy megérkezhess“ Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor képes úti beszámolója
12.00 – Kopácsi harangszó – megemlékezés Kopácsi Kettős János püspökre, közös ének, közös imádság (Az úr csodásan működik…)
12.15 – Ebéd a helyi gyülekezet szervezésében
13.00 – Adventi versek (dr. Kis Boáz lelkipásztor)
13.15 – „Hol kell a Krisztusnak megszületnie?“ (Varga György püspök vetítettképes előadása)
13.30 – Beszélgetés, közös ének, imádság
14.30 – Befejezés, ima és záróének
Szeretettel várjuk híveinket és vendégeinket!
Megjelenésére számítunk, az alkalomra szeretettel várjuk híveinket és vendégeinket,
a H.M.R.K.E. vezetősége
Kettős Áron főgondnok
Varga György püspök
Észrevételeiket, hozzászólásaikat várjuk internetes felületeinken a www.reformatus.hr, illetve a facebook-on a „horvatorszagireformatusok” cím alatt. Istennek legyen hála és dicsőség!
„Drága, örökkévaló, és minden kegyelemnek az Istene!…
Ahogy meg van írva, hogy közeledjetek Istenhez és Isten is közeledni fog hozzátok… valóban, ezzel az alázatossággal közeledtünk hozzád, Urunk, Istenünk, hallva az igét, és majd magunkhoz véve ugyanakkor a látható igéket is egyaránt, a Te megtöretett szent testedet és a Te kiontott szent véredet, mely lemossa a mi bűneinket, s amely táplálja a mi lelkünket az örök életre. Te biztosítasz, Úr Jézus Krisztusunk, az örök életről bennünket is, mint ahogy a samáriai asszonynak is megbocsátottál, úgy nekünk is egyen-egyenként megbocsátasz…
Köszönjük neked, hogy oly sokszor, mint megfáradt vándor jövünk Tehozzád, de a Te asztalodtól eltávozva, valóban boldogan és ismételten örömteli szívvel tudunk tovább menni a mindennapjainkban, mert újbóli küzdelemre Te adsz erőt Urunk, Úr Jézus Krisztusunk, a mi számunkra.
Add, hogy a Te lelkületeddel tudjunk tovább menni, a Te áldásod legyen velünk, és kísérjen bennünket életünknek minden egyes napján az elkövetkezendőkben is. Ámen.”
(K.A. lp. Szentlászló, 2024. október 31.)
Kis Boáz lelkipásztor istentiszteleti köszöntője
a szentlászlói lelkészházaspár szolgálatának 20 éves évfordulóján
2024. október 26, Csúza
„Az ilyen ünnepi pillanatok azért jók, mert ezekből erőt lehet meríteni azokhoz a feladatokhoz, amik ezután jönnek. Hegedűs Loránt püspök azt mondta, hogy a szolgálat jutalma a még több szolgálat… Ehhez kívánok Istentől gazdag áldást mindkettőtök számára abban az elgondolásban, amit Vajda János így fogalmazott meg a szép versében: „…most a nap megáll az égen, csöndessége fönségében, dicsősége erejében, s minden olyan mozdulatlan, múlt, jövendő tán együtt van ebben az egy pillanatban…”
Hiszem, hogy a költő jól megfogalmazta, hogy tulajdonképpen az ilyen pillanatok a múltat is összekapcsolják a jelennel, és a jövőt is már magában hordozzák. Ez kell ahhoz, hogy mi meg tudjunk felelni azoknak az elvárásoknak, amelyet fentről a Főbíró, a mi gondviselő jó Atyánk, az Úr Jézus Krisztus, a Szentlélek erejével a mi számunkra megszab, és elrendez.
Babits Mihály ezzel kapcsolatban, a Zsoltár férfihangra című versében így ír: „Tudod hogy érted történnek mindenek – mit busulsz? A csillagok örök forgása néked forog és hozzád szól, rád tartozik, érted van minden dolog a te bűnös lelkedért. Ó hidd el nékem, benned a Cél és nálad a Kulcs. Madárka tolla se hull ki – ég se zeng – föld se remeg, hogy az Isten rád ne gondolna. Az Istent sem értheti meg, aki téged meg nem ért. Mert kedvedért alkotott mennyet és földet és tengereket, hogy benned teljesedjenek; – s korok történetét szerezte meséskönyvedül – s napba mártotta ecsetét, hogy kifesse lelkedet. Kinek színezte a hajnalt, az alkonyt, az emberek arcát? Mind teneked! És kinek kevert sorsokat és örömet és bánatot, hogy gazdag legyen a lelked? És kinek adott annyi bús szerelmeket szerelmek bűnét és gyászát? s hogy bűn és gyász egysúlyu legyen, eleve elosztott számodra szépen derüt és borút, sorsot és véletlent, világ nyomorát, ínséget, háborút, mindent a lelkedre mért öltöny gyanánt: – úgy van! eónok zúgtak, tengerek száradtak, hogy a lelked: legyen császárok vétkeztek, seregek törtek, hogy megkapd azt a bút, amit meg kellett kapnod, és világok vihara fútt a te bűnös lelkedért! Mert ne gondold hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak, mert mint látásodból kinőtt szemed és homlokod, úgy nagyobb részed énedből, s nem ismered föl sorsod és csillagod tükörében magadat, és nem sejted hogy véletleneid belőled fakadnak, és nem tudod hogy messze Napokban tennen erőd ráng és a planéták félrehajlítják pályád előtt az adamant rudakat.”
Ez a vers, a Zsoltár férfihangra azt foglalja össze, hogy az emberek életét érik próbatételek, de ezek a próbatételek megoldhatók, hogyha jó helyen, a Mennyei Atyánál keressük rájuk a megoldást. Éppen ezért a bibliai áldáskívánásom a 100. zsoltár 6. versével van megfogalmazva: „Szolgáljatok az örvendezéssel az Úrnak, menjetek eléje vígassággal, mert jó az Úr, örökkévaló az Ő kegyelme, és nemzedékről nemzedékre szolgál az Ő hűsége.”
Kedves Éva és Attila, így legyen a ti életetekben is Isten szeretete és ereje a szolgálat erősítője, és ehhez adom át most kettőtöknek Hegedűs Loránt püspök úrnak a könyvét: Jézus és Európa.”
Képünkön a csúzai református egyházközség presbitériuma püspök-lelkészükkel a csúzai református templomban 2024. november 10-én, istentisztelet után. Anyaegyházuk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.
Ez a presbitérium a fő szervezője azoknak a szeretetvendégségeknek, amelyek nagy sikerű és kiemelt érdeklődésre adott lehetőséget Isten igéjének hirdetése céljából országos egyházi rendezvényeinken, melyeket Csúzán tartottunk az utóbbi években.
Köszönjük a résztvevők és egyházunk minden tagja nevében a segítségüket, bizonyságtételüket és hűségüket! Isten áldja meg további szolgálatukat is gazdagon!
Kettős Attila lelkipásztor szentlászlói bűnbánati imája 2024. október 31-én.
„Tehozzád jövünk, Urunk, Úr Jézus Krisztusunk ezen mai alkalommal, úrvacsora vétel előtt. Bizony megvalljuk mindazt Előtted, amelyet tettünk, amely bűnöket akár csak gondoltunk, vagy szerettünk volna elkövetni. Töredelmes szívvel valljuk meg Előtted, Urunk Istenünk, hogy bizony sokszor vétkezünk a mindennapokban. Szavakkal, gondolatokkal és tettekkel is. Te látod mindazokat, amelyek ott vannak lelkünkben, amelyet tulajdonképpen szeretnénk kivetni és megútálni, mint mindazokat a förtelmességeket, amelyeket elgondolunk. Így kérünk Téged, hogy valóban, ahogy énekeltük is: Uram, a töredelmes szívet Te szereted, és az engedelmes lelket pedig meg nem veted. Kérjük add, hogy a mi engedetlenségünk engedelmességre forduljon, hogy tudjuk a Te akaratodat cselekedni ezután, hogy ne azzal ellentétesen gondolkodjunk és cselekedjünk, hanem úgy, ahogyan azt Te rendelted a mi számunkra. Kérünk téged, hogy valóban ez a törekvésünk Teáltalad jöjjön, hogy a Te szent Lelkednek ereje bizony megváltoztassa gondolatainkat, érzéseinket, és tudjunk törekedni arra a jóra, Úr Jézus Krisztusunk, arra a szeretetre, amelyet Te mutattál meg a mi számunkra. Így állunk meg most bűnbánattal Teelőtted, és kérve azt, hogy Te bocsáss meg nekünk, Te légy irgalmas nékünk, szegény bűnösöknek. Légy velünk, kérünk Téged alázatos szívvel, hallgass meg bennünket. Ámen.”
Varga György püspök köszöntője Szentlászlón, 2024. október 31-én.
„Sok szeretettel köszöntöm a szentászlói református templomban Takács Ferenc testvérünket, aki a misszió területén tevékenykedik, és ma evangelizációval szolgál közöttünk a templomban. Elkísérte őt közénk Tóth József és Pógyor Lajos testvérünk, akik tegnap szintén bizonyságtételükkel szolgálatot végeztek közösségükben, Kopácson. Először járnak vendégeink köreinkben, és örülünk, hogy létrejött ez a találkozás. Reméljük, és ha az Úr is úgy akarja, folytatása is lesz. Köszöntöm úgyszintén Dr. Kiss Boáz lelkipásztort is, aki köszöntéssel és verssel is fog szolgálni ezen az alkalmon. A mai napon a Reformáció ünnepére is emlékeztünk igei szolgálattal, úrvacsora osztással, énekkari föllépéssel, de meg szeretnénk egy másik eseményről is emlékezni. Már 20 éve, hogy Kettős Attila lelkipásztor, az eszéki és szentlászlói gyülekezetben szolgál feleségével, kettős Csiffáry éva lelkipásztorral együtt. Olyan gyorsan elmúlt ez a húsz év, hogy észre se vettem…, és most egy igei köszöntéssel, egy áldással is szeretnék további, sok erőt kívánni ezt kérem, hogy hallgassák meg. A Reformációra is emlékezve, Sztárai Mihály reformátor elődünk egyik énekének a versével szólok: A felséges Isten szemei vannak az igazakon, kik csak Őbenne bíznak. Mindazok, akik Tőle oltalmat várnak, kérésükben mindig meghallgattatnak…. Hallgassuk meg az áldást is: Legyen kegyelmes hozzánk az Isten, áldjon meg bennünket, és ragyogtassa ránk orcáját. Ismerjék meg útadat a földön, szabadításodat a népek között, magasztaljanak a népek, ó Isten, magasztaljon minden nép, örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön. Magasztaljanak a népek, Úristen, magasztaljon minden nép… (a 67. zsoltár második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik verseiből…) Hogyha van rá lehetőségünk, meg tudunk is, akkor szerezzünk örömet, még ha jelképesen, szimbolikusan is egymásnak. Mivel évfordulói ünnepi alkalommal gyűltünk össze, kérem Kettős Áron főgondnok urat, hogy a lelkipásztor részére az elkészített ajándékot adja át valamennyiünk nevében…”
Isten áldja meg gyülekezeteinket és a közöttük szolgáló lelkipásztorokat, hivatalosakat erős hittel, kitartással, bölcsességgel és egészséggel. Szolgálatuk legyen az Isten dicsőségére és valamennyiünk javára!
A mai horvátországi területeken a reformáció korától kezdve már protestáns egyházak működtek. A történelmi és felekezeti értelemben vett protestáns egyházak azok, amelyek a reformációból jöttek létre az 1500-as évek elejétől fogva. Számos ma is élő egyház a reformációs mozgalmakból fejlődött ki. Bár ún. evangélikusok, vagy más szóval lutheránusok voltak a reformáció korában az első protestáns gyülekezetek területünkön is, ma már a helvét hitvallásokat, és köztük a Kálvin tanait követő egyházközségek azok, melyek a legnagyobb számban jelen lévő protestáns gyökerű egyházakat alkotják a mai Horvátország területén. Az evangélikus egyházközségek nem maradtak fenn folyamatos létükben napjainkig, mint a református közösségek.
Jelenleg három református egyház, illetve felekezet működik Horvátországban.
A református egyházközségek Baranyában és Szlavóniában a legszámosabbak és legnépesebbek. Ezeken a területeken modern államokhoz való tartozástól függetlenül a legtöbb egyházközség a 16. század óta gyakorolja történelmi folytonossággal vallását. Bár évszázadokon át egy szervezett anyaegyház kebelében, kerületi hovatartozás alapján működtek, ma már három református felekezet hívei élnek református hitben Horvátországban.
1. Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
Horvátország legősibb protestáns temploma, amely a 16. század óta működik Baranya és Szlavónia területén a hercegszöllősi református templom. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház helyi gyülekezetének otthona. Ezen a helyen 1576-ban tartották az első református zsinatot, melyen pontokba szedett alkotmányukat is megfogalmazták az alsó-, és felső baranyai, és távolabbi vidékekről is összegyűlt lelkipásztorok. A közeli Laskó település is arról nevezetes, hogy itt a híres baranyai reformátorok, többek között Sztárai Mihály és Szegedi Kis István működtek.
A mai nevén Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a Magyar Királyságban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, a Szerb, Horvát és Szlovén Királyságban, a Jugoszláv Királyságban és a Jugoszláviai Szövetségi Köztársaságban különböző neveken, de jogfolytonosan működött, mint Evangélikus Református Egyház, Helvét Evangélikus Egyház, Református Keresztyén Egyház, Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház. A volt Jugoszlávia felbomlása után a Horvátországi Református Keresztyén Egyház 1993. január 30-án Rétfalun mondta ki függetlenné válását. A Vallási Közösségek Nyilvántartása 2003-as bejegyzését követően az egyház Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház néven működik mindmáig.
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház hitvalló egyház. A Szentírás, mint legfőbb zsinórmértéke és az ókeresztény hitvallások, a Nicea-konstantinápolyi-, Apostoli-hitvallás mellett tanítását a Második Helvét Hitvallásra , ill. a Heidelbergi Kátéra alapozza.
Férfiak és nők egyaránt szolgálhatnak lelkipásztorként ebben az egyházban. Lelkipásztorai mindegyike a Kárpát-medence valamelyik református teológiai egyetemén (Komárom, Budapest) végezték tanulmányaikat, és nyertek oklevelet. A felekezet működése presbiteri-zsinat elvek szerint történik, lelkészi és világi paritásos vezetés alatt. A püspököt, főgondnokot és zsinati tagokat 6 évre választják, újraválasztási lehetőséggel.
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház jelenlegi püspöke Varga György csúzai lelkipásztor, akit ebbe a tisztségbe 2024. június 15-én iktattak be és szenteltek fel Hercegszöllősön. Szolgálatában Kopácsi Kettős János püspököt követte. Az egyház főgondnoka Kettős Áron, kopácsi presbiter. Az egyház székhelye a baranyai Kopácson van.
2. Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház
Az etnikailag nem magyar többségű egyházközségek egy része 2001. május 24-én önálló református felekezetté alakultak Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház néven. Ez a felekezet eredetileg a Református Keresztyén Egyházközség – Tordinci Espresség néven működött. 2002-ben a jelenlegire változtatta a nevét. Legrégebbi gyülekezete Tordinciban található, ahol 1551-ben tartották a legkorábbi protestáns területi zsinatot.
2011 óta a Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház teljes jogú tagként az USA-ban működő Református Episzkopális Egyház joghatósága alá tartozik, és így teljes jogú tagja az Észak-Amerikai Anglikán Egyháznak (GAFCON).
Ennek a felekezetnek a szervezeti a felépítése a püspöki, episzkopális rendet követi. A megválasztott püspököt a maguk is apostoli utódlás elve szerint beiktatott (canonica successio) püspökök szentelik fel. A püspök egy életen át hivatalában marad, és addig tevékenykedik, amíg egészsége ezt lehetővé teszi.
A Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház hitvalló egyház, és a Szentírást, mint végső tekintélyt vallja, és az ókeresztény hitvallások, a Nicea-konstantinápolyi-, Apostoli- és Athanasius féle hitvallások mellett tanítását 39 hittételre alapozza. A női lelkészség ebben a felekezetben nem bevett. A Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház testvéri kapcsolatban áll a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházzal, amely a genfi székhelyű Református Világszövetség képviselőinek közreműködésével áldását adta függetlenségére.
Az egyház székhelye Eszéken, az Óvárosban található, ahol kebelében a „Sztárai Mihály” Protestáns Teológiai Főiskola, a Reformáció Információs Központ, valamint a „Jó Pásztor” protestáns református gyülekezet is működik. A Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház jelenlegi püspöke Ph.D. Jasmin Milić, akit Anglia, Amerika és Németország anglikán püspökei szenteltek fel 2013. május 3-án, Tordinciben.
3. Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház
A Horvátországi Református Keresztyén Egyház II. Zsinatán Laskón Lángh Endrének, az akkor még egységes horvátországi református egyház tiszteletbeli püspökének jogköreit a Zsinat határozatban korlátozta. Ennek folytán Lángh Endre a zsinat határozatát elutasítva önálló szervezetet alakított kisebbségben maradt támogatóival 1999 elején „Püspöki Hivatal” néven. Ez az új vallási közösségként bejegyzett felekezet 2005-ben változtatta nevét a jelenlegire: Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyházra. Első püspökét, Lángh Endrét 2002. november 24-én szentelték fel a baranyai Karancs településen a Magyarországi Református Egyház válogatott református püspökei.
A felekezet kezdettől a Jugoszláviai Református Egyház horvátországi jogutódjának vallotta magát, és ezzel ellentétbe keveredett a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházzal. Számos adatokkal történő visszaélés és hamis képviselettel történt eljárást követően a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház önazonosságának tisztázása céljából pert kezdeményezett az illetékes bíróság előtt a jogutódlás megállapítására. Az eljárás eredményeként a bíróság jogerősen úgy döntött, hogy a Jugoszláviai Református Egyház jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, és a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház tagjai ettől függetlenül alapítottak új egyházat 1999-ben.
A felekezet zömében magyar nemzetiségű református vallású tagokból áll, akik az új egyház alapítását követően az újonnan alapított református felekezethez tartoznak. Az egyháznak van egy cseh gyülekezete is Bjeliševacon, amely történelmileg a huszitákhoz tartozik, és amely a Cseh Köztársaságban található Cseh Evangélikus Testvérek Egyházával van hitközösségben.
A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház magával hozta annak az egyháznak a hitvallásait, amelyből elszakadt, és a Szentírás, mint zsinórmértéke mellett az ókeresztény hitvallások, a Nicea-konstantinápolyi-, az Apostoli- és más közös hitvallásokra alapozza tanítását a Második Helvét Hitvallás és a Heidelbergi Káté szerint. A felekezet zsinat-presbiteri elvek szerint működik. A püspököt 6 évre választják újraválasztási lehetőséggel. Férfiak és nők egyaránt szolgálhatnak lelkészként ebben az egyházban. Református teológiai végzettség nem szükséges az egyházi tisztségek ellátásához, lelkészei, püspöke az eszéki pünkösdi teológiai főiskolán szerezték képesítésüket. Az egyház jelenlegi, 1999-es megalakulása óta harmadik püspöke Szenn Péter, aki Csáti-Szabó Lajos lelkipásztor utódja. Főgondnok: Kel József. Székhelye Laskó.
Vörösmart, az egykori híres város református gyülekezetének megpróbáltatása napjainkban
A Vörösmarti Református Egyházközség 2017-ben azt kérte az illetékes bíróságtól, hogy törölje a jelenlegi tulajdonjogi földhivatali bejegyzést, amely a „Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház, Vörösmarti Egyházközség” néven tünteti fel a gyülekezet nevét, és a 2017-ben bejegyzett változás előtti nevet és tulajdonost helyezze jogaiba vissza. Ugyanis időközben fény derült arra, hogy ezzel, az eredeti tulajdonos által sosem kért 2017-es változással, amit a Pélmonostori Telekkönyvi Osztály a határozatában máig tisztázatlan körülmények között engedélyezett, nem név, hanem tulajdonosváltás történt, ahogy a bíróság határozatában megállapította. Az eljárás máig folyamatban van az Eszéki Törvényszék előtt.
Mi történt valójában, és hogyan történt a kísérlet a Vörösmarti Református Egyházközség kifosztására?
A történet az 1993. január 30-án megalakult Horvátországi Református Keresztény Egyház idején kezdődött, amikor ez az egyháztest Horvátországban független egyházként határozta meg magát a Jugoszláviai Református Keresztény Egyháztól. Mivel akkoriban az Állami Statisztikai Hivatal volt az egyetlen olyan szerv, amely a vallási közösségeket és azok szervezeti formáit (pl. gyülekezetek stb.) nyilvántartotta, 1993. február 24-én a horvátországi református keresztény egyházat is nyilvántartásba vették.
Az 1998. november 7-i Laskói Zsinat után az addig az egyházat jegyző Langh Endrét eltávolították a megbízott püspöki tisztségből. Lángh törvénytelen módon megkísérelte megsemmisíteni a zsinat határozatait, de miután ezzel felsült, lekötelezettjei támogatásával Református Keresztény Egyház néven jogi személyt jegyzett be. Az ebben viselt hivatala segítségével egy új egyházi közösségben próbálta önálló vallási közösségként megkezdeni párhuzamos működését, és új egyháza a 2005-ben eszközölt névváltoztatását követően még ma is Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház néven működik.
A Horvátországi Református Keresztyén Egyház törvényesen folytatta működését ez alatt az időszak alatt is, és nevét első névváltoztatási kísérleteként „Magyar Református Egyház”-ra szerette volna változtatni, de 2003-ban, az újonnan alakult Vallási Közösségek Nyilvántartásába való bejegyzés korlátai miatt az állami hatóságok nyomására a nevét végül Horvátországi Magyar(ok) Református Keresztyén Egyházára kellett kiigazítani. Általánosan elfogadott köreiben ma a bevezetett „Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház” elnevezés.
Az újonnan, Lángh által bejegyzett felekezetnek csupán néhány tagja értette meg annak következményeit, hogy 1999-ben, az 1993-ban bejegyzett egyházban tisztségeiből felmentett volt püspök új vallási közösséget jegyzett be, amely bár azóta is azt állítja, hogy a volt jugoszláviai reformátusok horvátországi jogutódja szervezetileg, de nem ez a valós helyzet. A tévedés melletti kitartásukban az állami, Vallási Közösségekkel való Kapcsolatok Bizottsága is támogatta az új egyház képviselőit, és a jogutódlás általuk vitatott voltával kapcsolatos bizottsági „véleményét” az illetékes hatóságokkal való eljárásaiban széles körben terjesztette. Ezt a jogilag és tartalmilag üres „véleményt” és a „véleményt” tartalmazó leveleket aztán az állami hatóságok olyan dokumentumokként értékelték, amelyben mintha az illetékes állami szervek megállapították volna, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház a Jugoszláviai Református Egyház jogutódja.
A hibát felismerve a félrevezetett állami szervek a felelősségüket elhárítva hatalmi eszközeikkel még súlyosabbá tették a kialakult helyzetet. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház mindeközben folyamatosan tiltakozott az állami hivatalok és a Kálvini Egyház megtévesztő eljárása ellen. Tájékoztatta a Horvát Köztársaság Kormányát és más illetékes szerveket a történésekről, közokiratokat juttatott el hozzájuk arról, hogy a Jugoszláviai Református Egyház egyedüli jogutódja. A Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház iránti bizalom azonban általunk nem ismert okok miatt részükről megkérdőjelezhetetlen maradt.
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház végül pert kezdeményezett az illetékes bíróság előtt a jogutódlás megállapítása érdekében. Az eljárás több mint 6 évig tartott, és végül részletesen feltárta mindazt, amit a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház több mint 20 éve állított: a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A jogerős ítélet indoklásában megállapították, hogy a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház egy olyan vallási közösség, amely a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházból 1999-ben kiválva jött létre.
Hogyan kapcsolódik ez a Vörösmarti-, Hercegszöllősi-, Sepsei- és a többi Református Egyházközség életéhez és a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház mai működéséhez?
Úgy, hogy az említett jogerős ítélet előtt, és még jelenleg is folyó bírósági eljárások során is a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház, azaz az 1993. január 30-án függetlenné vált Horvátországi Református Keresztyén Egyház jogutódjaként mutatkozott és mutatkozik be. Emellett a mai napig is hivatkozik a Vallási Közösségekkel való Kapcsolatok Bizottságának immáron bizonyítottan valótlan tartalmú „véleményé”-re a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházhoz tartozó egyházközségek elleni névváltoztatási indítványaiban. A telekkönyvi osztályok pedig hitelt adnak az új hitközségeknek, de az ún. névváltoztatással olyan módon változtatták meg a nyilvántartást, hogy a meglévő református egyházközségek tulajdonjogát törölték, a látszólagos névváltoztatással pedig bejegyezték az új tulajdonost. Ez történt többek között a Vörösmarti Református Egyházközség esetében is.
________
A Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház (Kálvini Egyház), azaz egy új, 1999-ben alakult vallási közösség, 2014-ben az állami nyilvántartásokban kérelmezte a Hercegszöllősi-, Csúzai- és Vörösmarti Református Egyházközség-ek nevének megváltoztatását:
Mi vitatható ebben az eljárásban?
Az indítványozó személye és a felhasznált, hitelességet igazoló pecsét.
Bár az indítványt az egyház fejlécével nyújtották be, a Sepsei Egyházközség (a Református Keresztény Református Egyház szervezeti formája) pecsétjével pecsételték le. Tekintettel arra, hogy Sepse Egyházközsége jogi személyiséggel rendelkezik, nyilvánvaló, hogy az indítvány egyrészt egy jogi személy, a Kálvini Egyház nevét tartalmazza, másrészt pedig a bélyegző egy másik jogi személyt jelez. Emellett három olyan jogi személy (a Hercegszöllősi-, Csúzai- és Vörösmarti Református Egyházközségek) esetében kérik a névváltoztatást, amelyeknek nincs kapcsolódása sem a Kálvini Egyházzal, sem a Sepsei Egyházközséggel szervezeti formában.
A korábban bejegyzett tulajdonosok jogi személyiséggel rendelkeznek. Magában a kérelemben pedig az szerepel, hogy névváltoztatást kérnek a Hercegszöllősi-, Csúzai- és Vörösmarti Református Egyházközségekre nézve. Ezek a nevek azonban valójában azoknak a bejegyzett egyházközségeknek a nevei, amelyek a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház részeként, és a vallási jogállásról szóló törvény értelmében jogi személyként működnek, és amelyek saját tulajdonnal rendelkező és bejegyzett egyházi szervezetei a Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyháznak. Mindezek következtében minden bizonyossággal kijelenthető, hogy ingatlanának 2014-ig a Vörösmarti Református Egyházközség, illetve a sajátjának az említett másik kettő gyülekezet volt a bejegyzett tulajdonosa. Ezek a gyülekezetek több másikhoz hasonlóképp a történelmi Horvátországi Magyar Református Keresztény Egyház történelmi gyülekezetei.
Tehát 2014-ben a Kálvini Egyház, mint új, 1999-ben létrejött vallási közösség, a egy névváltoztatási indítvány alapján ténylegesen eléri, hogy a meglévő, jogi személyiséggel rendelkező egyházközségek saját tulajdonjogát a maga egyházközségei tulajdonává változtassa.
Csak idő kérdése, hogy a további eljárások során az illetékes bíróság megérti azt a döntő tényt, hogy a Pélmonostori Telekkönyvi Osztály az újonnan alapított egyház névváltoztatási javaslatára ténylegesen tulajdonost változást hajtott végre, és a bíróság az eljárást felülvizsgálva majd egy évtized elteltével visszahelyezi jogaiba a tulajdonuktól megfosztott és működésükben ezáltal minden további napon is korlátozott gyülekezeteket.
A kopácsi és bellyei, valamint a szentlászlói gyülekezeti honlap híradása a reformáció ünnepi istentiszteletről Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor tollából:
„Gyülekezeti tagokkal október 31-én Csúzán jártunk, ahol Reformáció ünnepe alkalmából megálltunk Isten színe előtt. Igét hirdetett dr. Kis Boáz. Elmondta, hogy nem véletlenül volt a Reformáció 507 évvel ezelőtt. Félrevezető tanításokok voltak. Pál apostol korában és életében is voltak nehézségek, problémák, félrevezetések. Ott voltak a sztoikusok, filozófusok és más gondolkodók. Pál mégis hirdette Krisztust.
Ha Pál és kortársai elviselték, nekünk is fel kell tudnunk vállalni.
Magunknak kell megtenni azokat a dolgokat, amelyek előre viszik a személyes és közösségi dolgainkat.
Együtt lehet menni az úton, melyen Jézus Krisztusi szeretet vezet, mert Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. Megtapasztalni Isten szeretetét.
Kegyelemre van szükségünk, így lesz értelme a mi életünknek. Türelemmel vagyunk-e azokkal szembe, akiket ránk bízott az Isten, odafigyelünk-e, biztatjuk-e Őket? Hangzott el a kérdés felénk az igehirdetés végén?
Az igehirdetés után megállhatunk a megterített asztalnál és élhettünk a jóval, majd Varga György püspök hívta az egybegyűlteket a csúzaiak által előkészített szeretetvendégségre.
A templomból kilépve már az alkonyat fogadott bennünket csodálatos színeivel. Az a pillanat, amikor a nap már lement, de még nem sötétedett el teljesen. Egy pillanat, melyben ott volt az igehirdetés által elültetett Ige magja, a bizonyosság, hogy Isten gondoskodik, hogy az szárba szökjön még akkor is, ha az alkonyat, a lenyugvás és a lassan elérkező este szakaszában élünk.
A szeretetvendégség jó hangulatban telt és ahogy lassan ránk köszöntött az este Isten áldásával mindannyian útra keltünk és hazatértünk otthonainkba.”
Isten áldja meg az igehirdetőt, a sákramentumokban szolgáló lelkészeket és a közösségeik iránt elkötelezett gondnokokat és gyülekezeti tagokat, akik szolgálatukkal és jelenlétükkel Isten áldása folytán megszentelték a csúzai alkalmakat.
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház tagjai már készülnek a következő találkozónkra, amely évfordulós programunk lesz Karancson, november végén. Mindenkit szeretettel várunk!
