Varga György bibliakiállítás – bevezető beszéd, részlet – 2024. november 23. Karancs

Varga György püspök szólt a bibliakiállítás bevezetőjeként Karancson a Református Fórum 2024. november 23-i alkalmán. Részlet.

„Kedves Testvéreim, a Református Egyház naptárában van egy „Bibliavasárnap”-nak nevezett nap, amely május hónap környékére van ütemezve. De a gyakorlatban mégis a Reformáció ünnepét megelőzően, vagy a Reformáció idején jön elő inkább a Szentírás ismertetése, az arról való beszéd és tudomány. Ez itt, az egyházunkban most kapott hangsúlyt, mert egy ötlet nyomán, amely a helyi, karancsi gyülekezetünk egy tagja által született meg, vált lehetővé, hogy nagyon szépen előkészítsük ezt a Református Fórumot és Biblia kiállítást. Örömmel tölt el bennünket, hogy a terv meg is valósult. Nemrég volt a Magyar Nyelv Napja, és sokszor a Magyar Nyelv napja alkalmain is előjön a Károli Bibliáról való tanítás.

Ez, az előttünk lévő Vizsolyi Biblia egy hasonmás kiadás, amit 1917-ben nyomtattak Vizsolyban az eredetihez mindenben hasonló technikával. Többen is ismerjük a jelenlévők közül személyesen Daruka Mihályt igazgatót, aki már többször járt is közöttünk és mi is meglátogattuk őt vizsolyi műhelyében számos alkalommal. Ő vezette ennek a Bibliának az újra nyomtatását, amely hatalmas és jelentős munka, minden elismerésünk érte.

Annak idején a mi vidékünkön éltek az első Biblia fordítók, mint Újlaki Bálint és Pécsi Dániel, akik az Újszövetségnek egy részét már a Vizsolyi Biblia nyomtatása előtt lefordították magyar nyelvre. Önálló Bibliaként ezek a fordítások nem jelentek meg nyomtatásban, de egyes fejezeteik a Müncheni Kódexben megtalálhatók. Az itt kiállított bibliák között is vannak nagyon régi példányok, és nagy lépés számunkra, hogy ezeket most közösen megismerhetjük, kézbe vehetjük. Gyakorlatilag szinte minden családnak volt már száz évvel ezelőtt családi Bibliája, amelyet nagy becsben tartottak. Volt a háznál énekeskönyv, zsoltáros könyv, ahogy nevezték, és sok családban használták és őrizték Borkó Juliánna Énekeskönyvét, a Buzgóságot is. Később még hittankönyvek is rendszeres otthoni használatban voltak híveinknél. Pár helyen itt Baranyában – Szlavóniában talán kevésbé, – de találkozhatunk a Szikszai György-féle imádságos könyvvel is, amely meglátásom szerint a református egyházban semmihez nem hasonlítható népszerűségű imádságos könyv. Ezek a könyvek azok, amelyekből, ha nem is mind, de legalább kettő-három megtalálható volt a családoknál, ezeket olvasták, illetve az istentiszteletek alkalmával énekelték a zsoltárokat, meg a dicséreteket. Itt most az egyik legrégebbi Biblia 1803-ból származik. Varga Szakáts Mária adományából hoztam el ide a kiállításra. Sok karancsi név található ebben a Bibliában, mert neki személyesen is volt családi kötődése az idevalósiakhoz. Nagyon szép dolgokat jegyeztek fel az itt látható családi bibliákban. Az egyikben szerepel egy egész családfa is, moravicai, mert Moravicáról is származtak egykor ősök, ez az egyik ág… A régi énekeskönyvek is tartalmaznak bejegyzéseket. Nézegessük meg, lapozzunk bele, mert sokszor az első oldalon és a hátsó oldalon is találhatók értesítések. Például az egyik karácsonyi diákkörről egy feljegyzés, vagy arról, hogy egy évben május 7-én az egész szőlőhegy elfagyott és minden tönkrement… máshol 1893 körül még más fontosabb események is benne vannak…”