A Reformáció ünnepét megelőző napokban, 2024. október 26-án budapesti vendégeinkkel megemlékeztünk Faragó Ferenc egykori hercegszöllősi református lelkipásztor életéről és haláláról a hercegszöllősi templom mellett elhelyezett emléktáblához zarándokolva.
Varga György püspök, hercegszöllősi lelkipásztor ismertette egyházi és gyülekezeti lelkipásztor elődje életútját és a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház jelenlévő képviselői kegyeletüket rótták az ismeretlen sírhelyen nyugvó, de utódjai által számontartott áldozat lelkész emlékhelyén. Isten adjon számunkra minden időben helyükben hűségesen szolgáló lelkipásztorokat, de kívánjuk és reméljük, hogy helytállásukban nem kell mártírutat járniuk, és emlékük tanulságul és épülésére szolgál a mindenkori következő nemzedékek számára.
2024. december 2. reményt és megigazulást hordozó, mégis szomorú évforduló a horvátországi reformátusok számára, ezért is fontos, hogy megemlékezésünkkel kifejezzük, hogy életünkben és egyházunk, gyülekezeteink történetében voltak és vannak olyan bizonyságtevő hivatalosok, akik példát mutattak a helytállásban, szolgálatban. Ilyen lelkipásztora volt a délvidéki magyar reformátusságnak Faragó Ferenc, a mártírhalált halt hercegszöllősi református lelkipásztor, akinek születésére emlékezünk ezen a napon.
Nyolcvan évvel ezelőtt, a II. világháború végén számos, magyarok elleni bosszúhadjárat indult Bácskában és Baranyában is. Ezeknek az eseményeknek az egyik áldozata volt Faragó Ferenc református lelkipásztor.
Faragó Ferenc hercegszőlősi református lelkész Bácskossuthfalván született 1905. december 2-án iparos és földműves szülők gyermekeként. Gyermekkorában, családi tragédiákat követően Pacsérra került, ahol elemi iskoláit járta. Középiskolába Zomborban járt, jó tanuló lévén magáról fiatalabb diákok korrepetálásából keresett összegből gondoskodott. 15 évesen már az első világháború eseményeinek és következményeinek, a szerb megszállásnak tanúja, majd a történelem sodrában vétlenül és akaratlanul a trianoni határon túlra kerülve, érettségi után hagyta kis időre maga mögött szülőföldjét, és a pápai teológiára jelentkezett. 1927-ben fejezte be tanulmányait és a továbbiakról fia egy 2017-es visszaemlékezésben így ír: „Faragó Ferenc 1927-ben Pápáról Maradékra, a többségében magyarok által lakott településre került. a faluban a katolikus magyarság a XIX. század végén, 1898-ban kérte a gyakovói püspököt, hogy helyezzen magyar papot a faluba. Mivel a katolikus püspök ezt visszautasította, a reformátushoz folyamodtak, és az magyar lelkészt küldött nekik. Ennek következményeként a katolikusok többsége áttért a református hitre. Maradékon 1898 óta Faragó Ferenc lett a hatodik református lelkész. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulása után a Délvidéken megszervezték a református egyházat magyar, német és cseh hívőkkel, valamint később az ifjúsággal való foglalkozást is.”
1931-től Hercegszöllősön lelkipásztorkodott, időközben megházasodott és két fiúgyermeke született.
Tíz éves nyugodtabb, szellemiekben kiegyensúlyozott építkezést folytathatott a gyülekezetében, megalakult a Keresztyén Ifjúsági Egylet, lehetővé vált az időközben helyben felnövekvő ifjúság közötti és a szabad gyülekezeti munka. Hercegszöllős már abban az időben is vegyes nemzetiségű és vallású lakosságú település volt. A II. világháború időszaka azonban ismét a teljes bizonytalanságba és romlásba vezette a vidéket. Ez az élet minden területét érintette, közgazgatásilag, társadalmilag, az egészségügyet, vagy oktatásügyet és az egyházi életet is halálosan befolyásolva. A magyarországi visszacsatolás szűk esztendői nem minden nép- és társadalmi csoportnak kedveztek. Magyarságunk és református népünk számára azonban a feje tetejéről a talpára látszott állani a rend. Ebben a helyzetben is ember és szolgálatkész istenes ember tudott maradni a lelkészek többsége, így Faragó Ferenc is. Számos esetet jegyeztek fel, amelyben a lelkipásztor hű tudott maradni az isteni szent parancsolatokhoz és a szeretet mércéjével vizsgálta, és ha kellett, akkor segítette a rászorulókat.
Aztán 1944-ben a „felszabadító” csapatok megszállták a vidéket, a hercegszöllősi parókiát is feldúlták, hadiszállássá alakították. Előre összeállított lista alapján egy éjszaka folyamán összegyűjtötték a magyar és horvát férfiakat. Vallatást és kínzást követően brutális módon meggyilkolták többségüket, és hevenyészett, egy hátsó udvarban ásott gödörbe vetették a holt testeket.
2017. december 3-án az ősök és református lelkipásztorok Hercegszöllősön a mártírhalált halt Faragó Ferenc (1905- 1944) református lelkipásztor emlékére emléktáblát állítottak. Ennek felújítását 2024. októberében a Járás elvégezte és így most megemlékezhettünk a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egy volt lelkipásztorának és Isten egyetemes egyházának szolgájáról a hercegszöllősi református templom dombjának mellékén. Emléke legyen áldott!