Én vagyok, ne féljetek! – igehirdetés

Én vagyok, ne féljetek!

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanács Kopácson tartotta meg ezévi első ülését, 2026. január 17-én. A beszámolók, és napirendi pontok tárgyalása előtt áhítatra került sor a megjelentek előtt, melyet ft. Varga György püspök, lelkipásztor tartott. A énekléssel és imádkozással keretezett igehirdetést rövidített formában most közöljük. Akinek van pár perce az ige mondanivalójában elmerülni és az evangélium üzenetére figyelni, kérjük, hogy olvassa el az alábbi sorokat.

Az igehirdetés alapjául szolgáló szakasz Jézus egyik csodatételét beszéli el. A jézusi csodák között ez abba a körbe sorolható, amelyben Krisztus hatalmát a természet erői fölött mutatja meg. Az evangéliumi elbeszélés párhuzamba állítható az Ószövetség több ismert eseményével. Gondolhatunk a Vörös-tengeren való átkelésre, amikor a tenger vize kettéválik, és Izráel népe megmenekül az egyiptomi hadsereg elől, vagy a Jordán vizének megállására, amely a zsidó honfoglalás kezdetének meghatározó mozzanata volt.

________

Jézus földi szolgálata során több olyan csodát tett, amely a természet fölötti hatalmát igazolja. Járt a vízen, lecsendesítette a tengert, és ezzel tanítványai előtt is nyilvánvalóvá tette isteni erejét.

A felolvasott szakasz János evangéliuma szerint így hangzik:

„Amikor beesteledett, lementek a tanítványai a tengerhez, és beszálltak a hajóba, és elindultak a tengeren át Kapernaumba. Már sötét volt, és Jézus még nem ment oda hozzájuk. A tenger pedig háborgott, mert nagy szél fújt. Amikor tehát mintegy huszonöt-harminc futamnyira eveztek, meglátták Jézust, amint a tengeren jár, és közeledik a hajóhoz, és megrémültek. Ő pedig így szólt hozzájuk: Én vagyok, ne féljetek! Be akarták őt venni a hajóba, és a hajó azonnal partot ért ott, ahová tartottak.” (Jn. 6:16-21)

A tanítványok számára a hajózás nem volt ismeretlen. A Galileai-tó – vagy Genezáret tava – mindennapi munkájuk színtere volt, hiszen többen közülük halászok voltak. Átélték már a vihar erejét, ismerték a tó kiszámíthatatlanságát. Mégis, ezen az éjszakán a széllel és a hullámokkal vívott küzdelem különösen megterhelő volt. Teljes erejüket megfeszítve próbáltak előrehaladni, miközben a természet erői szinte legyőzhetetlen akadályként tornyosultak előttük.

Az emberi életben sem ismeretlen ez a tapasztalat. Vannak időszakok, amikor minden erőfeszítés ellenére alig tapasztalható előrelépés. Amikor a körülmények szembe fordulnak velünk, és hiábavalónak tűnik a fáradozás. Bár a modern ember sok tekintetben uralma alá hajtotta a természetet – folyókat szabályoz, gátakat épít -, még ma is kiszolgáltatott a viharoknak, földrengéseknek, lavináknak vagy vulkánkitöréseknek. A Titanic tragédiája is arra emlékeztet, hogy az emberi elbizakodottság könnyen összeomlik a természet erejével szemben.

A történetben azonban nem csupán a természet hatalma jelenik meg, hanem az emberi félelem is. A tanítványok megrémülnek, amikor meglátják a vízen közeledő alakot. Első gondolatuk az volt, hogy kísértetet látnak. A félelem sokszor akkor erősödik fel, amikor már eleve kimerültek vagyunk. Jézus szavai ezért különös hangsúlyt kapnak: „Én vagyok, ne féljetek!”

Ez a kijelentés egyszerre bátorítás és kinyilatkoztatás. Jézus nemcsak a betegségek és a halál fölött mutatja meg hatalmát, hanem a természet erői fölött is. Ugyanakkor nem pusztán csodát tesz, hanem segítséget nyújt. Jézus jelenléte megoldást hoz, a hajó pedig célba ér.

A bibliai, újszövetségi elbeszélés ezúttal is így nem csupán a nehézségeket tárja elénk, hanem a megoldás forrására is rámutat. A tanítványok közössége a hajóban a mai hívő közösség képe is lehet: időnként elfáradunk, megrettenünk, bizonytalanná válunk. Mégis, a krisztusi vezetés és segítség valóságos. Ahogyan énekeljük: „Vezess, Jézusunk, és veled indulunk.”

A történet üzenete ma is időszerű: a félelem és a kiszolgáltatottság közepette is számíthatunk arra, aki ura a természetnek és az emberi sorsnak egyaránt. Ámen.

________

Ha kedves olvasóink megosztják írásainkat és követik is oldalunkat, a „horvátországireformátusok” oldalt, köszönjük. Hálát adunk Istennek, hogy minél több helyen, módon szólíthat meg némelyeket Isten az igéjén keresztül és hívhat bennünket szeretett gyermekeiként közösségbe, gyülekezetbe. Akárhol is éljünk, lakjunk, utazzunk, pihenjünk, hála Neki, pár perc időnk lehet az olvasásra, imádkozásra akár közösen e sorok segítségével, akár egyénileg. Mindkettőben szeretnénk segítséget nyújtani tudva azt, hogy a legjobb esetben is csak eszközei lehetünk Krisztus csodálatos szándékának. Az Ő szeretetében a Szentléleknek való engedelmesség által ajánlva magunkat…

Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház – a reformátusok Reformáció kora óta jogfolytonos utódszervezete Horvátországban.