Résztvevők a 2026 február 7-i szentlászlói Református Fórumon
Veresmarti Illés püspök élete és szerepe a reformáció korában (Varga György püspök szentlászói Református Fórumon elmondott előadása nyomán.)
____
Veresmarti Illés püspöki működésének egyik legjelentősebb állomása az 1576. augusztus 16–17-én megtartott hercegszöllősi zsinat volt. A zsinaton elfogadták az úgynevezett Hercegszöllősi Kánonokat, amelyek a gyülekezeti élet rendjét szabályozták. A zsinat döntése nyomán megszilárdult a helvét irányzat a térségben, és létrejött az Alsódunamelléki Református Egyházkerület, élén Veresmarti Illéssel. Ez az intézményes keret hosszú távon biztosította a délvidéki reformátusság fennmaradását.
____
A 16. századi magyar reformáció délvidéki története mindenképp elválaszthatatlan Veresmarti Illés nevétől. A Baranya és Szlavónia területén kibontakozó egyházi megújulás egyik meghatározó alakja volt, aki nemcsak lelkipásztorként és szervezőként, hanem hitviták résztvevőjeként és egyházkormányzóként is maradandó nyomot hagyott, mai is példaként jár előttünk.
Veresmarti Illés születési helye a mai Alsó-Baranyában fekvő Vörösmart volt, amely a különböző korok fontos kereskedő városa volt a Duna partján, fontos átkelőhely. A négy égtáj irányába fontos útvonalak kereskedelmi és birodalmi útvonalak vezettek át rajta. Veresmarti Illés születésének idejét a források az 1520-1530 közötti évekre teszik, halála 1589-ben következett be. Tanulmányait 1557-ben a wittenbergi egyetemen folytatta, amely a reformáció egyik szellemi központja volt. Ez a tanulmányút meghatározó jelentőségűnek bizonyult teológiai irányultsága és későbbi szolgálata szempontjából.
Lelkipásztori működését Laskón kezdte az 1550-es években. 1566-ban Hercegszöllősön esperessé választották, majd 1572-ben szuperintendens, azaz püspök lett Szegedi Kis istván utódjaként. Ezzel a tisztséggel a dél-dunántúli reformátusság egyik legfontosabb vezetőjévé vált. Munkássága idején a térségben nemcsak a római katolikus egyházzal, hanem az unitárius irányzattal is éles teológiai viták zajlottak.
A 16. század második fele a hitviták kora volt. Az unitárius tanok – különösen az erdélyi vallásszabadságot kimondó, 1568-as tordai országgyűlés után – a Dél-Dunántúlon is terjedni kezdtek. A viták középpontjában Krisztus istenségének kérdése állt. A reformátusok a helvét irányzat tanítását követték, míg az unitáriusok tagadták a Szentháromság tanát.
Veresmarti Illés kulcsszerepet játszott az 1574-es nagyharsányi hitvitában, ahol református részről Kálmáncsehi Péterrel és Siklósi Miklóssal együtt vett részt a dispután. A vita rendkívül kiélezett légkörben zajlott; a kor szellemére jellemző módon még az a feltétel is elhangzott, hogy a legyőzött fél halállal lakoljon. A politikai és vallási feszültségek következtében Veresmartit később, a”Budai hitvita” után 1575-ben Budán elfogták, börtönbe vetették és halálra ítélték. Végül 800 tallér váltságdíj ellenében szabadult.
A budai pasa ítélete figyelemre méltó dokumentuma a korszak vallási viszonyainak. A döntés kimondta, hogy a világi hatalomnak nincs joga a hit kérdésében ítélkezni, és egyik felekezet sem üldözheti a másikat. Ez a gyakorlatban a reformátusok számára is védelmet jelentett a további megtorlásokkal szemben.
Veresmarti püspök nevéhez köthető a korszak több jelentős egyházi eseménye, köztük a budai hitvita (1575) és a pécsi disputa (1588) előkészítése és háttere is. Bár a pécsi esemény inkább teológiai eszmecserének tekinthető, jól mutatja, hogy a 16. század végére a viták hangneme bizonyos mértékben mérséklődött, és a felek között időnként személyes tisztelet is kialakulhatott.
Veresmarti Illés életét végigkísérte a hit melletti következetes kiállás. A fennmaradt források szerint kész volt a szenvedésre és akár a mártíromságra is. Személye a délvidéki reformáció első nemzedékének – Sztárai Mihály és Szegedi Kis István mellett – meghatározó alakjai közé tartozik. Püspök utódja Körtvélyesi János gyöngyösi lelkipásztor 1589-től foglalta el hivatalát.
A 16. századi délvidéki reformátorok tevékenysége nélkül aligha maradhatott volna fenn a térség reformátussága és magyarsága. Veresmarti Illés püspök szervezőmunkája, teológiai határozottsága és személyes bátorsága hozzájárult ahhoz, hogy a reformáció tanítása intézményes formában is meggyökerezhessen Baranyában és Szlavóniában. Életműve a hithez való ragaszkodás és az egyházépítő szolgálat példája a későbbi nemzedékek számára is.
____
Képünk: a 2026 február 7-i szentlászlói Református Fórum résztvevői