Hitünk és hűségünk olyan, amilyenek vagyunk minden porcikánkban is, Isten, aki elhívsz bennünket kicsinységünk, tehetetlenségünk és megbukottságunk ellenére a Te szent egyházadba, ahol kijelented magad a te szent Fiadban a Krisztusban. Ma is ezt az evangéliumot vágyjuk hallani, látni és átélni foglalatosságaink közepette.
Áldj meg bennünket kegyelmeddel és légy irgalmas a mi mivoltunk ellenére is. Tégy bennünket arra alkalmassá, hogy megértsük is, amit szívbéli bizalommal érzünk, még ha nehéz is reményeinket megfogalmazni és parancsaidnak megfelelni. Megértésünk és szívbéli bizalmunk hitet szül, hogy lássuk a Krisztust, a benne való szeretetedet, mindezt, amit tettél és még ezután is tenni fogsz értünk.
Áldd meg adventünk végső napjait a Krisztus-várás igaz fényében!
Amit ígérsz, azt be is teljesíted, ez erővel és minden jóval ellát bennünket a mai napon is.
Bácsi Sándor: Adventi ének
Meggyújtom a gyertyákat.
Apró fények lobognak.
adventi koszorúmon:
Várlak Uram!
És körülöttem mindenütt
akár a csillagok az éjsötétben –
égnek, égnek a Krisztus-váró mécsek.
Testvérszívek szeretet-lángjai
fényt, meleget sugárzón.
Krisztus-kereső lámpák,
harmóniát kutatva.
Tétova bolyongóknak
pásztor nélküli nyája.
Bús megkötözöttek,
szabadulást keresve.
Kiúttalan hínárnak
zavaros káoszából
kiáltanak sóvárgón:
Jöjj, ő jöjj már, Messiásunk!
Tétova, pisla fények
mögött, túl szemhatáron,
tündöklő fény sugárzik.