Adventi vers – kettő

Legyen áldott napunk, kérünk Isten, adj türelmet nekünk ma is, és nyugodalmat a készülődés fáradságában, a várakozás kapkodásában és türelmetlenségében. Csendességet reggeli és nappali és esti órákban és időkben, világosságot adj a sötétségben, ragyogd be az üzeneteddel a mi szívünket és lelkünket, melyet megnyitunk, és amelybe befogadhatunk Téged. Szentlelkedet küldd segítségül, mint gyógyítót, vigasztalót a téli magányban és aggodalmakban, fáradtságban. Krisztusban az örömüzenetedet várjuk, szeress bennünket, adj hűséget és hitet, reménységet elveszettségünkben, a Krisztus születése által mindnyájunknak!

Fejes Ádám: Adventi örvendezés

Útaidat vágyva kerestem,

S útaid megtaláltak engem.

Csodáidat látni akartam,

S ámulok rajtuk szakadatlan.

Titkaidat bogoztam egyre,

S most, mint gyermek az egyszeregyre,

úgy nézek rájuk, dicsekedvén,

ujjong szívem kegyelmed kedvén;

mert szereteted egyszerûség,

irgalmasságod csupa hüség,

s egy értelme van a keresztnek:

hogy megkerestek és szeretnek!

Hát hirdetem, hogy útja száz van

minden szívhez a nagyvilágban,

keresni kell és rátalálni ma,

akinek Ő a vágya álma;

kinek batyuja az a „nincsen”,

megtalálja a gazdag Isten.