„Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz énbennem, ha meghal is, él.” (Jn. 11:25)
Húsvét másnapján az örök élet ígérete különös erővel szól azokhoz, akik gyászt hordoznak, vagy ez a szomorúság előtt járnak. Krisztus feltámadása nemcsak vigasztaló emlék valamennyiünk számára, hanem élő valóság, mert azt hirdeti, hogy a halál nem az utolsó szó. A benne hívők számára az élet nem ér véget, hanem átváltozik, és Isten közelségében folytatódik. A veszteség fájdalma valós és súlyos, mégis átöleli azt a reménység, hogy szeretteink nincsenek elveszve, hanem az örök élet részesei.
A Szentlélek ebben a fájdalomban vigasztalóként van jelen: erőt ad a napok elhordozásához, békességet a nyugtalan szívnek, és csendes bizonyosságot arról, hogy Isten szeretete a halálon is túl megtart. A feltámadott Krisztus ígérete ma is érvényes: aki benne hisz, annak élete van: örök élete.
Mindezekért hálából így imádkozzunk: Urunk Jézus Krisztus, te vagy a feltámadás és az élet, fordulj irgalommal a gyászolók felé. Szentlelkeddel vigasztald a megtört szíveket, és erősítsd bennük az örök élet reménységét. Add, hogy fájdalmunkban is megtapasztaljuk: nálad az élet nem ér véget, hanem beteljesedik. Ámen.
„Feltámadott az Úr, bizonnyal feltámadott!” (Lk. 24:34)
A húsvéti örömhír számunkra személyes üzenet: az élet győzelmet aratott a halál felett, és ez a győzelem a mi életünkre is érvényes. Amikor terheket hordozunk, amikor bizonytalanság vagy veszteség nehezedik ránk, a feltámadás emlékeztet bennünket arra, hogy nincs végérvényes kudarc, nincs olyan mélység, ahonnan ne lenne felemelés.
Hisszük, hogy Isten nem hagy magunkra a nehézségek között. A húsvéti üres sír számunkra annak jele, hogy van új kezdet, hogy a megtört szív is gyógyulhat, és a remény bennünk is újraéledhet. Ez ad erőt a mindennapokhoz: még a legsötétebb órákban is van jövőnk, mert az élet Ura él.
Húsvét így közös meghívássá válik, azt üzeni, hogy lehet és kell bízni akkor is, amikor nehéz, kitartani akkor is, amikor elfáradunk, és csendben hinni abban, hogy Isten szeretete a mi életünkben is erősebb minden elmúlásnál.
Reggeli imádságunk: Urunk Jézus Krisztus, hálát adunk érted, aki életeddel és feltámadásoddal megváltottál bennünket. Köszönjük szeretetedet, amely erősebb minden bűnnél és halálnál. Adj nekünk hitet és reményt, hogy benned élve járjunk minden napon. Ámen
Nagyheti, húsvéti istentiszteleti alkalmaink a hegyvidéken:
HERCEGSZÖLLŐS:
Nagypéntek – 11.00 órakor istentisztelet
Húsvét I. napja, vasárnap – 11.00 órakor istentisztelet és úrvacsora a templomban
Húsvét II. napja , hétfő 11.00 órakor istentisztelet
CSÚZA
Bibliaóra – Szerda, 14.00 óra
Nagypéntek – 10.00 óra – istentisztelet
Húsvét I. napja, vasárnap 10.00 óra, istentisztelet és úrvacsora a templomban
Húsvét II. napja , hétfő – 10.00 óra istentisztelet
VÖRÖSMART
Nagypéntek, 9.00 óra – istentisztelet
Húsvét I. Napja, vasárnap 9.00 órakor istentisztelet és úrvacsora
Húsvét II. napja , hétfő 9.00 órakor istentisztelet
________
Jézus ezt mondta: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él.”
________
A húsvéti ünnepkör mélységét csak akkor érthetjük meg igazán, ha együtt szemléljük nagypéntek komolyságát és húsvét örömét. Nagypénteken a kereszt alatt állunk meg: ott, ahol nyilvánvalóvá válik bűneink súlya és Isten végtelen szeretete. Jézus Krisztus szenvedése és halála emlékeztet arra, hogy a megváltás ára valóságos és súlyos volt.
Az Írás így szól: „Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.” (Ézsaiás 53:5) Nagypéntek tehát a bűnbánat ideje, amikor alázattal ismerjük fel: mindez értünk történt.
Ám a történet nem ér véget a sírnál. Húsvét hajnalán új üzenet hangzik: „Nincs itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24:6) A kereszten elszenvedett halált Isten feltámadással pecsételte meg. Ami nagypénteken sötétségnek látszott, húsvétkor világossággá lett.
Ezért a húsvét nemcsak a bűnbánat és a szenvedés ideje, hanem az örömé is. A feltámadott Krisztusban Isten kimondja az utolsó szót: az élet győzött a halál felett. Ez az öröm nem feledteti nagypéntek komolyságát, hanem éppen abból fakad. A kereszt és az üres sír együtt hirdetik: van bocsánat, van új kezdet, van élő reménység.
A hívő ember így élheti meg az ünnepet: bűnbánattal borul le a kereszt alatt, és örömmel emeli fel tekintetét a feltámadott Úrra. Mert aki Krisztusban hisz, az nem marad a sötétségben, hanem részesedik az Ő életének világosságában.
Urunk, Jézus Krisztus!Köszönjük Neked nagypéntek áldozatát és húsvét dicsőségét. Add, hogy meglássuk bűneink súlyát, és őszinte szívvel térjünk meg Hozzád. Ugyanakkor tölts el bennünket a feltámadás örömével, hogy reménységgel és bizalommal járjuk életünk útját. Ámen.
Szenn Péter a bellyei református egyházközség épületeinek átvételéről:
„Kicseréltem a kapun a zárakat”
A bellyei református egyházi ingatlannal kapcsolatos birtokháborítási eljárás főtárgyalásán a frissen megalakult Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház püspöke, Szenn Péter kijelentette, hogy 2023. február 7-én cserélte ki a bejárati kapu zárait. Ez a kijelentés az egyik kulcsfontosságú tény, amelyet a bíróság mérlegel egy három éve folyamatban lévő ügyben, amelyben a testület a birtokbavétel jogszerűségéről, valamint a békés birtoklás horvát jog szerinti védelméről dönt.
Három évvel a bellyei református egyházi ingatlanok használatával kapcsolatos vitához vezető események után lezárulni látszik a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház bellyei gyülekezete közötti vagyonsértési eljárás.
A felperes az eljárást azt követően indította meg, hogy a bellyei református templom és parókia zárait kicserélték, és megakadályozták az épületekhez való hozzáférést azoknak a gyülekezeti tagoknak a számára, akik a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházhoz – a volt jugoszláviai Keresztyén Református Egyház horvátországi jogutódjához (HMRKE) – tartoznak. Bár a horvát törvények szerint az ilyen ügy sürgős intézkedés alá kerül, az eljárás immár mintegy három éve tart.
A birtokbavétel körülményei
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház képviselője kijelentette, hogy korábban békésen vették birtokba a templomot és a parókiát, miután az akkori lelkész, Aranka Čati Sabo, (a Kálvini Egyház egykori lelkipásztora) 2022. május 10-én átadta a kulcsokat és a hozzáférést Kopácsi Kettős János püspöknek.
Időközben jogvita merült fel a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatban. Az Eszéki Városi Bíróság pélmonostori hivatala elfogadta az újonnan megalakult Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház kifogását az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel kapcsolatban, és a HMRKE gyülekezetével szemben ezt a vallási közösséget jegyezték be az érintett ingatlan tulajdonosaként. A rendelkezésre álló információk szerint az ezzel kapcsolatos fellebbezési eljárás jelenleg is folyamatban van.
A gyakorlatban birtokon belül tartózkodókat megkerülve 2023. február 7-én a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház – pontosabban az ahhoz tartozó bellyei egyházközség – képviselői ténylegesen beléptek az épületekbe. A vád szerint ekkor eltávolították a meglévő lakatokat és zárakat, majd újakat szereltek fel.
A fenti körülmények miatt a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház 2023. március 9-én birtokháborítás miatt pert indított, többek között arra hivatkozva, hogy megsértették az utolsó békés és tényleges birtoklást, az istentisztelet gyakorlását, valamint az épületekhez és az ott található ingóságokhoz való hozzáférést.
A lakatok és zárszerkezetek eltávolításának vitatott körülményei
Az eljárás során eltérő nyilatkozatok hangzottak el arról, hogy ki és milyen módon távolította el a bejárati kapukon lévő lakatokat. A HMRKE kebelén belül működő Bellyei Református Egyházközség egyházgondnoka, Palizs István kijelentette, hogy jelen volt, amikor a rendőrség jelenlétében eltávolították a lakatokat és láncokat, és ekkor észlelt egy személyt, akit később Igor Gamošként azonosított. Igor Gamoš ugyanakkor a főtárgyaláson tett vallomásában azt állította, hogy nem ő vágta el a lakatot. Palizzsal szemben a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház püspöke, Szenn Péter úgy nyilatkozott, hogy 2023. február 7-én személyesen cserélte ki a kapu zárját, abban a meggyőződésben, hogy ezzel biztosította a békés bejutást az ingatlanba.
A jogvita jogi vonatkozásai
A kérdés, hogy a fenti körülmények között az ilyen magatartás a birtokbavétel, illetve a birtokvédelem jogszerű eszközének minősül-e egy igazolhatóan és jogszerűen birtokon belül lévő gyülekezettel szemben, a bíróság jogi értékelésének tárgyát képezi. Ebben az összefüggésben a horvát jog a békés birtoklás védelmét és az önkényes magatartás tilalmát szabályozó rendelkezései az irányadók.
Következtetés
Az eljárás során felmerült ténybeli és jogi kérdések összetettsége ellenére továbbra is elvárható, hogy a bíróság határozatának meghozatalakor teljes körűen mérlegelje az összes bemutatott bizonyítékot – különös tekintettel Szenn Péter vallomására -, és az alkalmazandó jogot pártatlanul, törvényesen alkalmazza. E tekintetben megállapítható, hogy az ítélet a jogbiztonság, a tulajdonvédelem és a törvény előtti egyenlőség elvein kell, hogy alapuljon, hozzájárulva ezzel a jogvita tisztázásához és a jogrend érvényesüléséhez.
(A cikk a HORIZONTI VJERE egyházi hírújság 2026. március 30-án kelt horvát nyelvű bejegyzése alapján készült.)
Alapige: A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: Mester, utasítsd rendre a tanítványaidat! „De ő így válaszolt: Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács 19:39–40)
Kiáltó kövek A bibliai történet Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulását írja le számunkra. A páska ünnepére több tízezer ember zarándokol Jeruzsálembe. A vallási szokások szerint megemlékeztek az egyiptomi rabszolgasorsból való szabadulásra. A legnagyobb ünnepük volt a zsidóknak, és mindenki igyekezett, aki csak tehette, hogy részt vegyen ezen a nagy ünnepen.
Jézus vezetésével egy galileai csoport is Jeruzsálembe tart… ________ Varga György püspök, református lelkipásztor igehirdetését olvashatják képeinken. Elhangzott Hercegszöllősön, 2026. március 29-én, virágvasárnap ünnepén a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja gyülekezetében, amely Isten dicsőségére ebben az évben ünnepli a 450 évvel ezelőtt, Veresmarti Illés püspök vezetésével ezen a helyen megtartott Zsinatot és az azon elfogadott, máig élő református törvénykönyvet, a „Hercegszöllősi Kánonok”-at.
„Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban!” (Máté 21:9)
Ma reggel virágvasárnapra, a keresztyén ünnepkör egyik fontos alkalmának ünnepére ébredtünk. (Tegnap az óraátállítás alkalmára figyelt, aki az időkhöz van kötve…) Sikeresen véve az akadályt, most az isteni üzenetre összpontosítsuk figyelmünket pár perc erejéig. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. Mi is történt ezen a napon mintegy kétezer évvel ezelőtt? Jeruzsálembe vonult Jézus és követői, és a sokaság lelkesedéssel fogadta Őt: ruháikat az útra terítik, pálmaágakat lengetnek, és királyként köszöntik. A hozsánna kiáltása egyszerre dicsőítés és segélykiáltás, amint hangzik a lelkek mélyéről: „ments meg most!” A kettősség ma is ott van az ember szívében. Dicsőítés és segélykiáltás a bizonytalan életekben, sorsokban. Újjongva várjuk a választ. Mi lesz velünk? Mi a sorsunk? Ki ment meg bennünket most és minden időben?
Jézus azonban nem földi hatalommal érkezik, hanem alázattal – szamáron ülve, békességet hozva. Nem a külső diadal az Ő útja, hanem az engedelmesség az Atya akaratának, amely a kereszt felé vezet. A virágvasárnapi öröm már előrevetíti a nagyhét komolyságát is.
Vajon csak a lelkes tömeg részei vagyunk-e, akik könnyen lelkesednek, majd elhallgatnak, világi életünket éljük mindeközben, vagy valóban felismerjük Jézusban a Megváltót, és követjük Őt az alázat útján is? Virágvasárnap arra hív, hogy szívünk királyaként fogadjuk Őt. Nemcsak szavakkal, hanem életünkkel.
________
Urunk Jézus Krisztus, hálát adunk Neked, hogy eljöttél közénk alázatban és szeretetben. Köszönjük, hogy nem a földi dicsőséget kerested, hanem értünk vállaltad a szenvedés útját. Add, hogy ne csak ajkunkkal dicsérjünk Téged, hanem szívből kövessünk is. Taníts bennünket alázatra, hűségre és engedelmességre. Légy életünk Királya, aki békességet hoz, és vezess minket a Te utadon. Ámen.
Mert példázatra nyitom számat, ősrégi titkokat akarok hirdetni. Amiket hallottunk és tudunk, mert őseink elbeszélték nekünk, nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt. (78. Zsoltár 2-4)
2026. március 21-én ünnepélyes keretek között helyezték el a Kehidakustányba tervezett Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum nyomdaépületének alapkövét. A rendezvényen egyházi és szakmai szereplők mellett részt vettek a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) képviselői is; az alkalmon áldást mondott Varga György püspök, a csúzai gyülekezet lelkipásztora. A program házigazdája Daruka Mihály múzeumigazgató, püspöki tanácsos volt. Az alapkőletételt követően fogadásra került sor a kehidakustányi Deák Ferenc-kúriában, ahol a résztvevők a helyi múzeum szakmai vezetésével megismerkedhettek Deák Ferenc életútjával és máig ható törekvéseivel, amelyek meghatározó szerepet játszottak a magyar nemzet felemelkedésében.
Az alapkőletételen egyházunk részéről jelen volt Kettős Áron főgondnok és Erdős János, a zsinati tanács titkára, továbbá a szerbiai Református Keresztyén Egyház képviseletében nagytiszteletű Császár Bíró Zoltán lelkipásztor is.
A beruházás a hazai nyomdászati örökség átfogó bemutatását célozza: a tervek szerint a 16. századtól a 20. századig ívelő időszak technológiáit és műhelytitkait interaktív formában ismerhetik majd meg a látogatók. A létesítmény átadását 2027-re tervezik.
A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a Káldi Biblia megjelenésének 400. évfordulójához. A jubileum tiszteletére korhű technológiával készül el a mű fakszimile kiadása: összesen 400, névre szóló és sorszámozott példányban. Ezeket azok a támogatók kapják meg, akik hozzájárulnak az élménymúzeum megvalósításához.
A HMRKE különleges módon is kapcsolódik a kezdeményezéshez: egyházunk őrzője a Vizsolyi Biblia egy facsimile példányának, amely a püspöki tanácsos műhelyében az elsők között készült el. Ez a kulturális és egyháztörténeti érték tovább erősíti a kapcsolatot a nyomdászati örökség ápolására irányuló törekvésekkel.
A kiadó korábbi tájékoztatása szerint a különleges vállalkozás célja nem csupán egy történeti dokumentum újranyomása, hanem a magyar keresztény és kulturális örökség továbbörökítése. A Káldi György által fordított Biblia a katolikus liturgia egyik kiemelkedő emléke, amelynek újranyomása az eredeti eszközök és technikák alkalmazásával történik. A papírkészítéstől a nyomtatáson át egészen a könyvkötésig minden munkafázis a korabeli eljárásokat követi.
A projekt előzményei több évre nyúlnak vissza: 2024 augusztusában megkezdődött a Káldi Biblia nyomtatásának előkészítése, az első ívet pedig ünnepélyesen, korhű Gutenberg-nyomdagépen nyomtatták ki Budapesten. A kezdeményezés mögött álló szakmai közösség korábban már jelentős tapasztalatot szerzett a Vizsolyi Biblia fakszimile kiadásának elkészítésével, amelyet a reformáció 500. évfordulójára fejeztek be.
A kehidakustányi élménymúzeum ennek a felhalmozott tudásnak és eszközállománynak ad majd állandó otthont. A tervek szerint a látogatók nemcsak megismerhetik, hanem ki is próbálhatják a történeti nyomdászati technikákat, betekintést nyerve a könyvkészítés egykori folyamataiba. A beruházás egyben közösségi és kulturális térként is szolgál, ahol előadások, kézműves foglalkozások és kiállítások várják az érdeklődőket.
A kezdeményezők a közeljövőben további együttműködésekben is gondolkodnak: a Hercegszöllősi Kánonok megszületésének 450 éves évfordulója alkalmából még szorosabb kapcsolat kiépítését tervezik a múzeummal és munkatársaival. A tervek szerint ez újabb közös kiadványok megjelenésével is együtt járhat, tovább erősítve a történelmi és egyházi örökség közös ápolását.
A kezdeményezők szándéka szerint a projekt egyszerre tiszteleg a múlt előtt és erősíti a jövőbe vetett bizalmat: a Káldi Biblia újranyomásával és az élménymúzeum létrehozásával a magyar nyomdászat és a keresztyén hit örökségét kívánják megőrizni a következő nemzedékek számára.
A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár. (Péld. 13:22)
„Nem azért írtam néktek, mivel nem ismeritek az igazságot, hanem mivel ismeritek azt, és mivel semmi sincsen az igazságból, a mi hazugság. (1. János 2:21)
Tévtanítókkal teljes világunkban különösen aktuális a mai idézett igehely, a János első levele 2. fejezetének 21. verse, amely az igazság és a hazugság éles szembeállítását hangsúlyozza.
Az apostol és az igaz tanítók az alapige szerint nem új ismeretet kívánnak közölni a címzettekkel, hanem megerősítik őket abban, amit már ismernek. De mi is az igazság a Biblia versei alapján, amelyet üzen számunkra a Szentírás? Az „igazság” itt a keresztény tanítás lényegére, az Isten kijelentett igazságára utal, amelyet a hívők már elfogadtak és birtokolnak.
A kijelentés második fele, miszerint „semmi sincs az igazságból, ami hazugság” kategorikus állítás, amely Jézusra és munkájára, lényegére utal számunkra, hogy ugyanis Jézus, az igazság, és a tévtanítások hamissága között nincs átmenet vagy keveredés. A levél megszületésének környezetében és ma, a mi számunkra is, a kontextusban ez a figyelmeztetés különösen fontos, mert János apostol itt kétség kívül a hamis tanítók fellépésére reagál. Az igaz tanítás felismerhető és következetes, míg a hazugság még ha részben igaznak tűnik is, nem származhat az isteni igazságból.
Mindez a megkülönböztetés képességére hívja fel a figyelmet: a hívők felelőssége, hogy ragaszkodjanak az általuk már megismert igazsághoz, és elutasítsák mindazt, ami azzal ellentétes.
Személyes imádságunk vasárnapra és a hét tövábbi alkalmaira:
Mindenható Szentháromság Isten, Atya, Fiú és Szentlélek, hálát adok Neked az igazságért, amelyet kijelentettél, és amelyben megtartasz engem. Köszönöm, hogy nem hagysz a bizonytalanságban, hanem világosságoddal vezetsz, hogy felismerjem azt, ami Tőled való, és elutasítsam mindazt, ami nem az igazságból fakad. Erősíts meg abban, hogy hűségesen ragaszkodjam a megismert igazsághoz. Őrizz meg a tévelygéstől, a hamis beszédtől és minden megtévesztéstől. Add, hogy szívem tiszta legyen, értelmem világos, és életem tanúságtétel legyen a Te igazságod mellett. Urunk Jézus Krisztus, Te vagy az igazság – vezess engem a Te utadon. Szentlélek Isten, taníts és emlékeztess mindarra, amit az Atya kijelentett. Maradj velem, hogy életem minden napján az igazságban járjak, és ne legyen bennem semmi a hazugságból. Ámen.
________
Mai igénk a 2026. évi Református Kalendárium napi ige szakasza szerinti idézet. A Kalendárium 22 éves múltra tekint vissza; 2004 óta minden évben megjelentette a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (kopácsi székhellyel püspöke volt ft. Kopácsi Kettős János püspök, jelenlegi püspöke ft. Varga György püspök, csúzai lelkipásztor), a volt jugoszláviai Református Keresztyén Egyház (jelenlegi püspöke ft. Botos Elemér újvidéki püspök) horvátországi jogutódja.
