AZ IGAZSÁG UTAT TÖR MAGÁNAK – HÁROM GYÜLEKEZET, HÁROM JOGERŐS DÖNTÉS!
Hercegszöllősi Református Egyházközség
Harmadik közlésünkben a hegyvidéki református gyülekezetek elmúlt évtizedekben lefolyt peres eljárásainak összefoglalója, és Vörösmart és Csúza gyülekezeteinek útját bemutató írásaink és gyülekezeti ismertetői után most harmadik gyülekezetünk, a Hercegszöllősi Református Egyházközség peres küzdelméről írunk a nyilvánosságnak. Várjuk kérdéseiket, hozzászólásaikat!
„És megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket.” (János 8:32)
Hercegszöllős közössége és a jogerős döntés
Felelősség a ránk bízott gyülekezetért, templomért és igazságért
„A sáfároktól pedig azt kívánják, hogy mindegyik hűségesnek találtassék.” (1Korinthus 4:2)
Hercegszöllősön a templom és a gyülekezet története nem választható szét. A dombon álló református templom falaiban román kori és gótikus rétegek maradtak fenn; a műemlékvédelmi kutatás négy építészeti korszakot különített el benne. Ez nem pusztán építészettörténeti adat. Arra emlékeztet, hogy amit ma gyülekezeti háznak, templomnak vagy telekkönyvi tulajdonnak nevezünk, azt nem egyetlen nemzedék hozta létre. Elődeink imádsága, munkája, adománya és kitartása is benne van.
Ezért a tulajdon körüli per sem intézhető el azzal, hogy „csak papírokról” van szó. Egy közösségnek a saját otthonához, intézményeihez és emlékezetéhez való jogát érinti. A Hercegszöllősi Református Egyházközség ügyében hozott jogerős döntés ezt a kérdést a bizonyítékok, a zsinati jegyzőkönyvek és a földhivatali bejegyzés valós tartalma alapján rendezte. A döntés nem az indulat nyelvén beszél. Éppen ezért különösen súlyos és világos, amit kimond.
1. Miért különösen fontos Hercegszöllős
Hercegszöllős a református egyháztörténetben nem akármilyen hely. A történeti kutatás szerint 1576. augusztus 16-án és 17-én negyven prédikátor gyűlt össze itt, Vörösmarti Illés püspöksége idején. Ezen a zsinaton születtek meg a Hercegszöllősi Kánonok, amelyek nemcsak a helyi egyházkerület, hanem a magyar reformátusság későbbi egyházjogi gondolkodására is hatottak. A kánonok emléke nem díszcím: az egyházi rend, a felelősség és az elszámoltathatóság emléke.
Ezért különösen nehéz elfogadni, ha éppen egy ilyen gyülekezetben élők ellen indítanak tulajdonjogi vitát olyan jogutódlási állításra építve, amelyet a jogerős ítélet a per anyaga alapján nem fogadott el. A történelmi rang nem tesz senkit tévedhetetlenné, de nagyobb felelősséget ró mindazokra, akik egy közösség nevében járnak el. „Ne mozdítsd el a régi határt, amelyet őseid állítottak” – figyelmeztet a Példabeszédek könyve (Péld. 22:28). Ez nem arra való, hogy a múltat fegyverré tegyük, hanem arra, hogy megértsük: a ránk bízott örökség fölött nem rendelkezhetünk önkényesen.
2. Mit mondott a jogerős bíróság
A Spliti Megyei Bíróság Gž Zk-212/2024-3 számú, 2024. október 24-én meghozott jogerős döntése helyt adott a Hercegszöllősi Református Egyházközség – a per irataiban Reformatska crkvena općina Kneževi Vinogradi – keresetének. A bíróság elrendelte, hogy a 576., 578., 694. és 1194. helyrajzi számú, a 512. számú telekkönyvi betétben szereplő ingatlanoknál töröljék a Kálvini Egyház helyi szervezetének tulajdonjogi bejegyzését, és állítsák vissza a korábbi bejegyzést a Hercegszöllősi Református Egyházközség javára.
A döntés központi kérdése az volt, hogy a földhivatali átvezetés valóban csak a tulajdonos nevének módosítása volt-e, vagy valójában új tulajdonos bejegyzése történt. A bíróság végkövetkeztetése pontos és félreérthetetlen: „a konkrét esetben tulajdonosváltozásról, nem pedig a földhivatali bejegyzésben szereplő név megváltoztatásáról volt szó.” Ez a mondat nem mellékes technikai részlet. Azt jelenti, hogy a korábbi átvezetést nem lehet egyszerű névjavításként vagy névváltoztatásként fenntartani.
A bíróság azt is rögzítette, hogy egy egyház belső szervezetének, szervezeti egységei létrehozásának, módosításának és megszüntetésének kérdése a zsinat, illetve a zsinati tanács hatáskörébe tartozik. Ebből következik, hogy állami vagy közigazgatási nyilvántartások adatai önmagukban nem írhatják felül azt, amit az egyház illetékes testületei szabályosan eldöntöttek.
3. A jogutódlási állítás mérlege
A jogerős végzés külön vizsgálta az 1998-1999-es eseményeket. A peranyag alapján arra jutott, hogy Endre Langh püspök a zsinati tisztségéből történt leváltását követően nem fogadta el a zsinat és a végrehajtó bizottság döntéseit, azokat saját hatáskörben érvénytelennek nyilvánította, majd 1999-ben új közösséget hozott létre. A bíróság azt is figyelembe vette, hogy az 1999. február 19-i statisztikai bejegyzési kérelem a „megalapítás” megjelölést tartalmazta.
A bíróság megfogalmazása szerint Langh a zsinati leváltása után is a korábbi egyház képviselőjeként tüntette fel magát, az újonnan alapított egyházát pedig a korábbi egyház jogutódjaként, később csak nevet változtató egyházként mutatta be. A végzés ugyanakkor kimondja: ez „a per iratainak állása szerint nem következik”, következtetésképpen újonnan alapított egyházról van szó. A Horvát Alkotmánybíróság hivatkozott döntése is arra utalt, hogy a Kálvini Egyház Horvátországban csak 1999-ben jött létre.
Fontos a fogalmazás fegyelme. A polgári bíróság itt nem büntetőjogi ítéletet hozott, és nem alkalmazott erkölcsi jelzőket személyekre. De a jogutódlásra és a tulajdon bejegyzésére vonatkozó állítást megvizsgálta, és nem fogadta el. A döntésből ezért azt kell kiolvasni, amit valóban mond, először is, hogy az átvezetés nem névváltozás volt, másodszor, hogy az ellenérdekű egyház újonnan alapított közösség, harmadrészben pedig, hogy a tulajdonosi bejegyzést vissza kell állítani.
4. A hűség nem hallgatás
A helyi presbitérium, lelkészeink és a Zsinati Tanács tagjai számára ez az ügy nem diadaljelentés, az örömbe szomorúság is vegyül. Nem azért fontos a nyerés, mert bárki örülhet a másik fél vereségének, hanem mert a keresztyén gyülekezet fennmaradásának feltétele itt Horvátországban az, hogy az igazat igaznak, a valótlan állítást valótlan állításnak lehessen nevezni. Egyházunk, úgy látszik, hogy Hercegszöllős üzenetén keresztül a magyarországi református egyház számos rétegével szemben megérett erre a megállapításra. A békesség nem az, amikor a sérülést elhallgatjuk; a békesség akkor tartós, ha igazságra épül.
„Ne fáradjunk meg a jó cselekvésében, mert a maga idejében aratunk, ha el nem csüggedünk.” (Galata 6:9)
A hamis állításnak következménye van. Ennek egyik következményét a jogerős döntés már megmutatta, kimondta, hogy a téves alapra került tulajdoni helyzetet rendezni kell. A másik következmény erkölcsi. Akik egyházi tisztségben, egy közösség vagy annak javai nevében szólnak és cselekszenek, nem bújhatnak tartósan a tekintély, a nyilvántartási adat vagy a megszokott szóhasználat mögé. Felelősek azért, hogy igaz-e, amit állítanak, és van-e felhatalmazásuk arra, amit tesznek.
A keresztyén válasz az, hogy aki a döntést örökségként kapja, annak dolga a rend helyreállítása, az iratok megőrzése, a templom és a gyülekezeti élet gondozása, valamint az, hogy a következő nemzedékeknek tisztán adja tovább a történetet, ezt a hercegszöllősi – csúzai, kórógyi, vörösmarti és a többi gyülekezeti – történetet is. A zsinat gyülekezetének ma éppen abban lehet példája, hogy ne hallgatással fedje el a hamisságot, és ne is gyűlölettel válaszoljon rá. A felelősség, az igazmondás és a hűséges szolgálat erősebb alap, mint bármely rövid távú érdekszövetség, amelyben a Kálvini Egyház és hívei tartják kötelékeiket.
5. A közösség jövője
Hercegszöllős temploma sok átalakulást, háborús pusztítást és újjáépítést hordoz a falaiban. A feltárások tanúsága szerint az egyes rétegeket megérteni és gondosan megőrizni kell. A gyülekezet története is ilyen. Benne is, mint krisztusi testben vannak a sebek, a viták és a tévedések, de benne van a helyreállítás lehetősége is. A jogerős végzés nem zár le minden lelki kérdést, és nem helyettesíti a megbékéléshez szükséges őszinte beszédet. Mégis világos határt húz: a gyülekezet javai felett nem lehet tartósan olyan történetre építve rendelkezni, amelyet a bíróság a bizonyítékok alapján nem talált igazoltnak, mégha ennek ellenkezőjét püspökök, tanácsosok és kicsorbult pengék állítják is…. A helyreállított bejegyzés ezért nemcsak jogi siker, hanem feladat is számunkra a jövőben. Ez pedig nem más, mint őrizni a templomot, szolgálni a gyülekezetet, és úgy élni ezzel az örökséggel, hogy a ránk bízottak valóban hűséges sáfároknak találjanak bennünket…
6.Források
A Spliti Megyei Bíróság Gž Zk-212/2024-3 számú jogerős ítélete és végzése; a Hercegszöllősi Református Egyházközség ügyének kapcsolódó földhivatali iratai; Balázs Kovács Sándor: Zsinatok Baranyában a reformáció századában (16. század), Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 55, 2022, 213-234.; a Hercegszöllősi Református Templom műemlékvédelmi kutatásainak magyar fordítása.
