Zsinati Tanács ülésen, szeptember végén, Kopács református imatermében…
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke, ft. Varga György csúzai lelkipásztor nyitó áhítata vezette be a tanácskozást a református énekeskönyv 338. dicsérete (Itt van Isten köztünk…) eléneklését követően:
“Két bibliai verssel szeretném megnyitni a Zsinati Tanács ülését. Jakab levelének negyedik fejezetéből a hetedik és nyolcadik verset olvasom. „Engedelmeskedjetek azért Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveteket, ti kétlelkűek!” (Jakab 4:7-8)
Jakab levele inkább erkölcsi vagy etikai felhívásokat tartalmaz, és talán kevesebb szó van benne közvetlenül Istenről. Mégis úgy gondolhatunk rá, hogy ezek az írások is Istenre, Isten felé irányulnak. Itt is az engedelmességről van szó: arról a felhívásról, hogy engedelmeskedjetek Istennek.
Az ember számára sokszor nehéz engedelmeskedni, és ez nem is népszerű. Az ember nem akar senkinek a szolgája lenni; sokszor úgy érzi, hogy ha valakinek engedelmeskednie kell, akkor elveszíti szabadságát, függetlenségét. Már gyermekkorban kialakulhat bennünk az az érzés, hogy nehéz engedelmeskedni, nehéz megtenni azt, amit kérnek tőlünk.
Mindez megállja a helyét, de ez az engedelmesség Isten felé irányul. Sok mindennek engedelmeskedhetünk: a világnak, a saját elképzeléseinknek, az ördögi kísértéseknek, a divatnak vagy a korszellemnek. Mindez közrejátszik abban, hogy az ember egyre kevésbé engedelmeskedik Istennek.
Az evangéliumokból sok mindent megtudunk Jézusról: tanításait, csodatételeit, imádságait. Vannak azonban olyan mozzanatok is Jézus életében, amelyekről nem tudunk sokat, de sejthetünk valamit. Jézusnak is voltak nehéz órái, voltak küzdelmei: kinek engedelmeskedjék? Az Atya akarata legyen meg, vagy másnak – például a tanítványok elvárásának, Péter szavának – engedjen? Nem volt könnyű Jézusnak sem dönteni, de az evangéliumokból tudjuk, hogy az Atya akarata mellett döntött.
Mi is sokszor mondjuk imádságainkban: „Legyen meg a te akaratod.” Ez az imádság is segítséget jelenthet ahhoz, hogy Istennek tudjunk engedelmeskedni.
A bibliai vers ellenállásról, küzdelemről, harcról is beszél: „Álljatok ellene az ördögnek”, vagyis álljatok ellen az ördögi kísértéseknek. Két példát szeretnék említeni: az egyiket a Bibliából, a másikat az egyháztörténelemből.
A bibliai példa Jézus megkísértése. Tudjuk, hogy a pusztai negyven nap nem volt egyszerű Jézus számára. Háromszor kísértette meg az ördög, de Jézus mindig ellenállt, és Isten igéjével válaszolt. Az ószövetségi igeversek segítették abban, hogy nemet mondjon a Sátánnak. Már említettem azt a Jézusban végbemenő küzdelmet is, amely közvetlenül szenvedése előtt zajlott: fel kellett vállalnia a szenvedést és az elítélést. Tudjuk, hogy ezt értünk, miattunk tette meg.
Az egyháztörténelemből Luther Márton példáját említem. Sok történet, talán legenda is maradt fenn arról, milyen harcokat folytatott az ördögi kísértésekkel szemben. Ezek közé tartozik a wartburgi várban játszódó, tintatartóról szóló történet. A legenda részét nem tudjuk bizonyítani, de annak alapja igaz: Luther írásaiban arról beszél, hogy „tintával” győzte le az ördögi kísértéseket. Ugyanis Wartburgban, száműzetésének idején fordította le az Újszövetséget német nyelvre. Isten igéje segítette őt abban, hogy győzedelmeskedjen a kísértések fölött.
Luther más segítségeket is említ az ördöggel szembeni küzdelemben, pl. az imádságot, érdekes módon a humort, a közösséget és az éneklést is. Ezek mind segítségünkre lehetnek az ellenállásban.
Az ige tiszta kézről és osztatlan szívről is beszél. A tiszta kéz jelképe sokszor azt jelenti, hogy valaki becsületes, nem lopott, tiszta az élete. Isten ilyen életet kér tőlünk: hogy szívünk ne legyen több részre osztva. A boldogmondásokban is elhangzik: boldogok a tiszta szívűek. Ezt úgy is fordíthatjuk: boldogok, akiknek osztatlan a szívük; akiknek a szíve nincs több részre fölosztva, és Istennek vagy Jézus Krisztusnak nem csak egy kis hely jut benne.
Az újszövetségi igeszakasz tehát tiszta életre, osztatlan szívű életre biztat bennünket. Ámen.
Mennyei Atyánk, Teremtő Istenünk, hozzád fohászkodunk, és a te áldásodat kérjük összejövetelünkre, gyűlésünkre. Kérünk téged, áldd meg ezt a Zsinati Tanácsi ülést, teremts bennünk világosságot, adj mindannyiunk számára bölcsességet, hogy a Te vezetésed szerint tudjunk továbbhaladni. Urunk, légy velünk. Ámen.”
