Ma délután a Vörösmarti Temetőben emlékkoszorúzásra gyűlik a népünk.

„nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.” (Zsoltárok 78:4)

Ma délután a Vörösmarti Temetőben emlékkoszorúzásra gyűlik a népünk.

Béni Izsák Ferencz (1848–1906) vörösmarti református gazdálkodó és kereskedő volt. Felesége Gyurka Julianna; leányuk, Julianna Novák Gyulához ment férjhez. Unokáik Novák Olga és Novák Blanka. A családi síremléknek a felirata rögzíti az életszámokat. A „Ferencz” a név történeti írásmódja, a mai szakirodalom „Ferenc” alakban is említi.
Gazdaságuk az épületfa-kereskedelem révén gyarapodott; ebbe veje kapcsolta be. Olvasni szerető, a közügyek iránt érdeklődő emberként a vörösmarti Polgári Olvasóegylet alapítói közé tartozott. A társaság 1868. június 1-jén alakult meg.
Kossuth Lajost 1885. március 9-én kereste fel Torinóban. A találkozásról Kossuth 1885. március 10-i, Zeyk Saroltához intézett levele is beszámol. A látogatás március 9-i dátumát egy dedikált névjegy támasztja alá. Dedikált fényképpel tért haza Béni Izsák Ferencz.
Református hite a családban is hatott. Novák Olga saját vallási és magyar öntudatának kialakulását nagyapja nevelésének tulajdonította. Olga a magyar református teológiai képzés egyik női úttörője lett. Ő 1917-ben Katona Viktóriával együtt kezdte meg tanulmányait Budapesten, 1923-ban abszolvált, 1927-ben vallástanári vizsgát tett. Vörösmarton vasárnapi iskolát és ifjúsági egyesületet szervezett, majd később a Baár-Madasban tanított és szeretetszolgálati munkát végzett. Blanka, a testvére a vörösmarti női bibliakört vezette.
A vörösmarti templom 1886-os harangján a Béni Izsák Ferencz név az elöljárók között szerepel. Nem tudjuk pontosan, hogy az azonos nevű apa vagy fia értendő rajta. Presbiteri tisztségét ezért nem állítjuk teljes bizonyossággal.
Kereskedőcégével kapcsolatban bizonyos, hogy a Központi Értesítő 1897-es évfolyamának 1192. oldalán szereplő vállalkozás neve „Béni Izsák Ferencz és lánya”. A pécsi törvényszék cégbejegyzési közleménye szerint vörösmarti közkereseti társaság volt. Keletkezésének napja 1896. december 26., és az eljáró törvényszék bejegyzést elrendelő végzésének kelte 1897. szeptember 24., száma 13341. A közlemény két tagot nevez meg: Béni Izsák Ferenczet és Izsák Juliannát, özvegy Novák Gyulánét. Mindketten vörösmarti vegyeskereskedők voltak, és külön-külön jegyezték a céget.
Ez tehát apa és leánya közös, bejegyzett kereskedelmi vállalkozása volt. A leány önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező tagként szerepelt benne. A családtörténeti források épületfa- és deszkakereskedésről írnak, a cégközlemény azonban a tágabb „vegyeskereskedők” megjelölést használja. A két adat összefér, de a bejegyzésből nem következik, hogy a társaság kizárólag fával kereskedett. A kereskedés korábbi családi előzményeit sem szabad összetéveszteni az 1896-ban létrejött társaság alapításával. A korabeli közlemény szövege:
„Ezen közkereseti társaság 1896. évi deczember hó 26. napján keletkezett; telepe: Vörösmart: tagjai: Béni Izsák Ferencz és Izsák Julianna özv. Novák Gyuláné, vörösmarti lakos vegyeskereskedők, kik a czéget külön-külön jegyzik.”

Az 1905-ös alapítólevél és a föld sorsa

Az 1905. december 20-án Vörösmarton, Rohonczky Mihály és Kocsis Sándor tanúk jelenlétében kelt alapítólevélből Fábián Zoltán 1911-es munkája közölt részletet. Ezt idézi Lábadiné Kedves Klára tanulmánya a Honismeret 2023/6. számának 107. oldalán. A rendelkezés érdemi szövege:
„Kijelentem és elrendelem, hogy a vörösmarti ref. egyház község jelenlegi temetőjének keleti tőszomszédságában elterülő 600 négyszögölet kitevő földem, amelyen családi sirboltom áll, s a mely földterület egyéb része jelenleg szőllővel van beültetve, leányom özv. Novák Gyuláné, Béni Izsák Julianna vörösmarti lakos halála után a vörösmarti református egyházközségre tulajdonjoggal átruháztassék s mint alapitvány Béni Izsák Ferencz egyházi alapitványa nevet viselje.”
A részlet alapján az adomány tárgya egy 600 négyszögöles földterület volt az akkori református temető keleti szomszédságában. Rajta állt a családi sírbolt, többi részét szőlő borította. A kedvezményezett a vörösmarti református egyházközség lett volna, az alapítvány pedig az alapító nevét viselte volna. A tulajdonjog átadását leánya halálához kötötte: nem az okirat 1905-ös keltéhez, és nem saját, 1906-ban bekövetkezett halálához.
Fábián közlése szerint az alapítólevél a jövedelem rendeltetését is megszabta: az „kizárólag, tisztán egyházi jellegű szükségletek fedezésére” fordítható. A rendelkezés így a sírhelynek otthont adó birtokot a gyülekezet anyagi fenntartásával kapcsolta össze. Nem általános községi vagy nemzeti célú adományról szólt.
A tervet és megvalósulását külön kell választanunk. A 2023-as tanulmány kifejezetten azt közli, hogy a sírboltot magában foglaló terület alapítványként történő egyházi tulajdonba adása nem valósult meg. Béni Izsák Ferencz egyháztámogató szándéka dokumentált, de ebből nem következik, hogy a földet a gyülekezet ténylegesen megkapta vagy ma is birtokolja.
Másik forrás az obeliszk 1897-re keltezett felirata. Ez a sírbolt családi használatát száz évre, 1995-ig rendelte el; azután a táblák sírboltba helyezését, az ajtó befalazását és a felszíni emlékek eltávolítását írta elő, a 600 négyszögöles földet pedig az egyháznak szánta. Ez nem azonos az 1905-ös alapítólevéllel: más keltezésű szöveg, eltérően meghatározott időfeltétellel.
Béni Izsák Ferencz jelentőségét a vörösmarti gyülekezet számára az adja, hogy családi nevelésében és vagyonáról való rendelkezésében egyaránt helyet kapott az egyház jövője. A Kárpát-medence reformátussága számára életének legjobban követhető hatása unokái szolgálatán keresztül látható. Novák Olga munkásságával a vörösmarti családi örökség az országos református oktatás és belmisszió történetébe is bekerült. Nem tulajdonítunk a nagyapának országos egyházvezetői szerepet; egy gyülekezeti ember nemzedékeken át ható munkáját ismerjük fel benne.
Az október 6-i emléknaphoz a szabadság eszméjéhez és Kossuthhoz való ragaszkodása kapcsolja. Születési éve kizárja, hogy 1848–49-ben honvédként harcolt volna. A megemlékezés a vereséget követő évtizedek emlékezetőrzőjét idézheti fel.
A HMRKE számára ez saját vörösmarti református örökségének megismerését és továbbadását jelenti. A történeti kapcsolatot Béni Izsák egyházhoz való kötődése és alapítványi rendelkezése teszi kézzelfoghatóvá. A HMRKE mai feladata lehet, hogy ezt az örökséget a gyülekezeti oktatásban, a családi emlékezetben és a síremlék megbecsülésében továbbvigye.

Magyarország Eszéki Főkonzulátusa, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a vörösmarti Baranyai Júlia Magyar Kultúregyesület 2026. október 8-án, 16 órára hívja az emlékezőket a felújított családi sírhely átadására és megkoszorúzására. A találkozási hely a ravatalozó mögött van. A rendezvényt az egyházi örökséghez kapcsolódó közösségi megemlékezésként tartjuk egyházunkban, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházban is nyilván és várjuk a tiszteletet adókat egy közös beszélgetésre.