Megszületett a végső ítélet a hercegszöllősi református egyházi ingatlanok ügyében!
Újabb pert nyert 2025. január 22-én a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház és annak Hercegszöllősi Egyházközsége – amely közegyházi és gyülekezeti értelemben is jogutódja a volt Jugoszlávia idejében működött egyházi közösségeknek Horvátországban – az egyházi ingatlanok vonatkozásában a Kálvini Egyház ellen, mely közösség 2017-ben névváltoztatás ürügyén tulajdonváltoztatást kezdeményezett a saját javára egy nem hozzá tartozó gyülekezet ingatlanjai tekintetében.
Egy 2017 óta húzódó, hosszú és bonyolult peres ügy végére kerülhet így pont nem csupán Hercegszöllős, hanem hamarosan az összes többi, a Kálvini Egyház által a törvényeket megkerülő módon javukra átírt helység és gyülekezet vonatkozásában. Hosszú lesz a sora az ítéleteknek, amiként hosszú idő is telt el azóta, hogy a jogos tulajdonosok észrevették a folyamatokat és lépni tudtak az elbitorlás kísérlete ellen.
A hercegszöllősi ügyben folyt eljárás több bíróságot is megjárt. Kezdetben a pélmonostori bírósági hivatal járt el az ügyben, majd Splitbe került az eljárás, ami után a fellebbezések után a Legfelsőbb Bíróság is megvizsgálta – a HMRKE részére kedvező eredménnyel – az állítások és ellenvetések sorozatát.
A felülvizsgálati határozat indoklásában egyértelműen szerepelt, hogy meg kell határozni, hogy a vitában érintett két egyház közül melyik a Jugoszláviai Református Egyház jogutódja. Ezt a kérdést már 2019-ben eldöntötte a jogutódlás megállapításáról szóló jogerős cégbírósági ítélet, nevezetesen a Horvátországi Magyarok Református Keresztyén Egyháza a jogutód, amelyhez gyülekezetként a Hercegszöllősi Református Egyházközség is tartozik. Ennek ellenére a tavalyi évben megismételt eljárásban az Eszéki Városi Bíróság bírája, a pélmonostori bíróságon eljáró Robert Gojević, az első, elutasító eljárással megegyező határozatot hozott, és ismét elutasította a felperes HMRKE gyülekezetének keresetét. Ezután, az ítélet ellen beadott fellebbezést a Spliti Megyei Bíróság – 21272024 – 3 számú – határozatában elfogadta, és a Pélmonostori Bíróságnak végül a felülvizsgálati határozat szerinti végzésben foglaltakat kell végrehajtania.
Az egész ügyből következtetésként levonható, és tanulság, hogy érdemes a jogorvoslati lehetőségeket használni, és kitartani a jogszerűség és igazság mellett, még akkor is, ha az ügy érdekében a vesztes fél magyarországi, szerbiai és hazai befolyásos szereplők befolyását is felhasználja, mint ahogy a két horvátországi református közösség esetében ez történt a Generális Konvent Elnöksége, annak alkotó tagjai és megbízottjai és számos más szereplő részéről számtalan esetben. Ugyanakkor az egy hónapja megszületett Kórógyi Református Egyházközséggel kapcsolatos jogerős végzés, és most pedig a Hercegszöllősi Református Egyházközség ügyében született jogerős ítélet után várható, hogy az újonnan 1999-ben alapított Kálvini Egyház nevén szereplő többi ingatlan is végül a valós tulajdonosok, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteihez kerülhet vissza.
A Hercegszöllősi Református Egyházközség a mai horvát területen az egyik legrégebbi református gyülekezet. A híres Hercegszöllősi Zsinatról ismert, amelyet ebben a helységben tartottak 1576. augusztus 16-án és 17-én. Az itt megalkotott Kánonokat nagy valószínűséggel Szegedi Kis István, e területeknek híres reformátora állította össze a 16. században. A Zsinat nemcsak Baranya és Szlavónia térségében volt jelentős hatású, hanem országosan számos más református egyházközség és megye és kerület területén is. Ezt a zsinatot tekintik a Dunamelléki Református Egyházkerület alapító zsinatának is. A jelenleg még budapesti székhelyű Dunamelléki Református Egyházkerület pecsétjén ma is az 1576-os évszám szerepel, mint alapítási év.
Végül megemlítjük azt a már korábbi tudósításainkban is kiemelt, ám a Kálvini Egyház által a mai napig el nem ismert tényt, amit a jogutódlásról szóló ítélet bírósági indoklása is egyértelműen megfogalmaz, hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház egy újonnan alapított vallási közösség, amely elszakadt a Horvátországi Magyarok Református Keresztyén Egyházától. A jogerős ítéletek szerint a Kálvini Egyház 1999-ben jött létre, miután a menesztett Lángh Endre püspök, aki elégedetlen volt a Zsinat döntésével, új vallási közösséget alapított. Ezek után megpróbált „játszani” a Jugoszláviai Református Keresztény Egyház és a HMRKE korábbi nevével, így megtévesztve az állami hivatalokat is egyházi jogállását tekintve. Ez, az utódai által is folytatott eljárás most megbukni látszik és a költségvetési és egyéb külföldi egyházi támogatások ügyében is feltételezhetően elszámoltatásra kerülhet sor.
Fotó: 2010. Helyére kerül a felújítás alatt lévő hercegszöllősi református templom tornyára a sisak.
(ej)