Ima Kopácson, istentisztelet előtt

Kopács, református templom a főtér irányából, 1966.

Ima Kopácson, istentisztelet előtt.

Mennyei Édesatyánk, köszönjük Neked ezt a mai napot, hogy felvirrasztottad ránk és jó meleget adtál és gondoskodsz nekünk ételről, italról. Köszönjük Neked, hogy a mi házainkból most eljöhettünk a Te házadba, ide, az Istennek, a Jézus Krisztusnak kiválasztottjainak a szent házába, ahol a Te igédet hallgatjuk, a Te üzenetedet forgathatjuk a mi szívünkben.

Fülünkkel meghalljuk, szemünkkel meglátjuk mindazon csodatételeket, amelyeket a Te ismereted által teszel közöttünk, hogy erőt adsz az erőtlennek, megvigasztalod a gyászolót, meggyógyítod a betegeket, lelkében és testében egyaránt erősíted az EMBER-t, mert a hithez és a reménységhez és a szeretethez erre van szükségünk és Te megadod nekünk, amire szükségünk van.

Kérünk azért Téged most a Jézus Krisztus nevében, aki az Ő egyetlen áldozatával a mi összes bűnünkért tökéletesen eleget tett. Felvállalta értünk a büntetést és így megnyitotta nekünk az örök életnek, a kegyelemnek kapuját Tehozzád. Az Ő nevében fohászkodunk Hozzád, hogy légy irgalmas hozzánk, szegény bűnösöknek, és ebben az órában most emelj föl bennünket, hogy legyen ezután az óra után is az elkövetkező héten erőnk ahhoz, hogy Téged lássunk mindenekben.

Így fohászkodunk Hozzád most ebben az órában, áldd meg az igehirdetést, a Te igédnek olvasását, hirdetését és üzenetét, hogy az hatoljon az egészen mélyre a mi szívünkben, lelkünkben. Így fohászkodunk Hozzád most: légy a mi segítségünkre. Ámen.