Hercegszöllősi Református Gyülekezet
Hatalmas egyházi örökség, római-kori alapokon álló műemlék templom, kicsiny református gyülekezet egy járási központ sok nemzetiségű és számos felekezethez tartozó közösség környezetében – ez a Hercegszöllősi Református Gyülekezet otthona. A gyülekezet egy elmúlt rövid időszak alatt két gondnokát, püspökét és főgondnokait veszítette el. 2024. március végén és április elején, nagypéntek és húsvét ünnepének minden napján istentisztelet keretében dícsérte Teremtőjét, aki ahogy eddig is, ezután is fenntartja és igazgatja keresztyén közösségét a mindennapok örömei és megpróbáltatásai között.
Virágvasárnap dr. Kis Boáz lelkipásztor, egyházunk jogtanácsosa, húsvét első napján egyházunk püspöke, a helyi református lelkész, Varga György, és húsvét másnapján Erdős János zsinati titkár tartott istentiszteletet az Úrnapján és ünnepeken megjelent hívek előtt. Az evangéliumból olvastak fel, az evangéliumot hirdették és közös zsoltárainkat és dícséreteinket énekelték együtt a gyülekezet tagjaival.
Ahogy a búvó patak a felszín alatt, úgy ez a kis gyülekezet is dacol a felszínen történő változásokkal, egyházban, világban, közéletben. Isten örök igazsága a meghatározója annak a tartásnak, amely biztosítja számára a fennmaradást a szűkös körülmények közepette is.
________
A hercegszöllősi templom ikonikus jelképe a horvátországi magyarság és reformátusság fennmaradásának és lassú fogyatkozásának. A Hercegszöllősi 1576-ban itt megtartott Zsinat helyszíne a dunamelléki reformáció bölcsője, és így meghatározó forrása a magyarországi reformátusok egykor török által megszállt mai területén szerveződő református felekezetnek is. Az utóbbi időben a legtöbb bántást mégis ebből az irányból kapta, és a változásra nagy szüksége van mindannyiunknak ahhoz, hogy ismét testvéri kapcsolatban éljenek a határ két oldalán fekvő református templomos helyek hívei.
