Ünnepi istentiszteletet tart a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a hercegszöllősi református templomban 2024. június 15-én, szombaton 11 órai kezdettel. Az egyház minden gyülekezetéből érkeznek híveink, hogy részt vegyenek főtiszteletű Varga György püspök és elnöktársa, Kettős Áron országos főgondnok beiktatásán. A hivatalba lépés az országos- illetve egyházkerületi választás lebonyolítását követően és a határozat kihirdetése után már tavaly ősszel megtörtént. A két tisztségviselő felszentelésére három főtiszteletű püspök igehirdető szolgálatával most szombaton kerül sor.
Az istentisztelet helyszíne jelképes üzenettel is bír. Templomunk az 1576-os Hercegszöllősi Zsinat örökségének egykori és mai otthona, egyházkerületünk egykor volt egészének és egységének bölcsője. Az ősök, és legfőképpen a Szentírás tanításai szerint megfogalmazott hitvallások és egyházi törvények, szabályrendeletek evangélium szerinti örökségét és vállalásaink nagy felelősségét jelenlegi egyházi hivatalosaink, presbitereink, gondnokaink, lelkipásztorok, és gyülekezeti tagjaink hordozzák. Nagy áldozatokat is hoztak ők az elmúlt időszakban, hogy Isten előtt hűségésen megállhassanak. Ebben további erőt és bölcsességet, Istentől véghetetlen nagy kegyelmet és a Jézus Krisztus véghetetlen szeretetét kívánva gyülekezünk össze az egyház jelenét és jövőjét is emberi erőnkkel támogató módon.
A hercegszöllősi református templom
A templom építészeti korpuszán folytatott műemlékvédelmi vizsgálat négy építészeti fejlődési szakaszt állapított meg az egyházi építmény rétegeiben. A vizsgálatok megállapították, hogy jelenleg egy teremtípusú román és gótikus templomról van szó, melyet a XIX. sz. első felében felújítottak. A vizsgálatok legjelentősebb lelete a korábbi román templom felfedezése az épület belsejében. A hajó keleti részében megtalálták a kisebb román templom alaprajzában lévő külső falakat. A második román kori építészeti szakaszban az eredetileg kisebb román templomot nyugat felé kibővítették egy hosszanti hajó hozzáadásával és a harangtorony kialakításával, a nyugati homlokzat előtt. Az alaprajzot szemlélve a korábbi román templom a nagyobb, kibővített későromán templom megnyújtott téglalap alakú szentélyeként szolgált. A gótika idején a román templomot kelet felé hosszabbították meg egy tartóoszlopokkal keretezett sokszögű szentély hozzáépítésével. A gótikus poligonális szentély, melyet a korábbi román templom helyén emeltek, a vizsgálat szerint háborús pusztítást szenvedett. Tekintettel arra, hogy a gótikus bővítést a későromán templom hajójának szélességében végezték el, az alaprajzi méretek megváltozásával a szakrális építmény egy teremtemplom alaprajzát vette fel impozáns hosszanti hajóval, mely keleten gótikus sokszögben záródik. A XVIII. sz. végén és a XIX. sz. első felében végzett felújítások a román-gótikus templom építészeti szerkezetét barokk és klasszikus szellemben alakították át. A megemelt plató térbeli elrendezése is arra utal, hogy egy többrétegű koraközépkori lelőhelyről van szó. Ahhoz, hogy teljes képet tudjunk kialakítani a rétegződésről és korábbi kultúrák létezéséről ezen a műemléken, további régészeti ásatásokra van szükség a későromán templom hajójának nyugati részén, valamint a templomtól északra és nyugatra eső környéken.