„Mindnyájan megteltek Szentlélekkel”

„Mindnyájan megteltek Szentlélekkel…” (Ap.Csel 2:4)

Pünkösd ünnepe arra emlékeztet bennünket, hogy Isten Szentlelke nem hagyja magára az övéit. Amikor a tanítványok félelemmel és bizonytalansággal telve együtt voltak, az Úr Lelke erőt, bátorságot és új kezdetet ajándékozott számukra. Pünkösd üzenete ma is ugyanaz: ahol emberileg elfogy az erő, ott Isten Lelke újít meg, vigasztal és közösséget teremt.

Az apostol szavai különösen időszerűek számunkra: „Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Lelkemmel! – azt mondja a Seregek Ura.” (Zak 4,6) Pünkösd arra hív, hogy ne saját bizonyosságainkra, hanem Isten vezetésére figyeljünk, és a gyülekezeti közösségben együtt kérjük a Lélek áldását életünkre, családjainkra és egyházunkra.

Imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek békességet, hitet és megújulást munkáljon közöttünk, hogy Krisztus evangéliumának örömhírét örömmel és hűséggel élhessük meg mindennapjainkban.

________

Reggeli ima Pünkösdkor

Mennyei Atyánk! Köszönjük Neked ezt a pünkösdi reggelt és a Szentlélek ajándékát. Kérünk, töltsd meg szívünket békességgel, hitünket erősítsd, gondolatainkat tisztítsd meg, hogy ma is akaratod szerint élhessünk. Add, hogy szavaink szeretetet, cselekedeteink reménységet vigyenek mások felé. Légy velünk családunkban, gyülekezetünkben és minden utunkon. Krisztusért kérünk, hallgass meg minket. Ámen.

Esti ima Pünkösdkor

Urunk, Istenünk! Hálát adunk Neked e pünkösdi nap minden ajándékáért, az együttlétért, az Igéért és a közösségért. Köszönjük, hogy Szentlelkeddel ma is vezetsz és vigasztalsz bennünket. Bocsásd meg vétkeinket, őrizd meg szeretteinket, és adj csendességet szívünkbe ezen az estén. Add, hogy reménységgel és bizalommal hajtsuk nyugalomra fejünket, tudva, hogy kegyelmed velünk marad. Krisztus Urunkért kérünk. Ámen.

________

Pünkösdi ünnepi alkalmaink a HMRKE gyülekezeteiben –

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteiben a megszokott rendben, minden istentiszteleti helyen úrvacsorával egybekötött ünnepi istentiszteletet tartunk.

Vörösmarton, Csúzán és Hercegszöllősön Varga György püspök végez szolgálatot. Kopácson Kettős Attila lelkipásztor konfirmációval egybekötött ünnepi istentiszteletet tart. Szentlászlón Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor és Erdős János zsinati tanácstitkár szolgál, míg Eszéken Erdős János tiszteletes tart istentiszteletet. Bellye, Sepse, Kő, Karancs, Laskó, Várdaróc, Rétfalu, Haraszti, Kórógy és Pélmonostor gyülekezetei hasonlóképpen megünneplik Pünkösd szent ünnepét istentiszteleti rendünk szerint.

Pünkösd másnapján gyülekezeteinkben ugyancsak igei szolgálattal készülünk híveink közösségeibe, mely alkalmakra szeretettel várunk minden érdeklődőt és ünneplő testvért.

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.” (Ap.Csel. 2:1-4)

Mozdulj ki!

„Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mező liliomait, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.” (Mt. 6:28-29)

Járjuk együtt a természet ösvényeit, énekeljünk és imádkozzunk, meglátva Isten alkotását virágban, fában, kilátásban és engedjük, hogy a természet szépsége lelki feltöltődést adjon számunkra.

Mozdulj ki! – Közösségi természetjárásra hívnak Baranyába

Különleges közösségi napra várják az érdeklődőket 2026. május 30-án Baranyában a „Mozdulj ki!” elnevezésű kezdeményezés szervezői. A program célja, hogy a résztvevők együtt töltsenek el egy lelki feltöltődést nyújtó napot a természetben: sétával, közös énekléssel, imádsággal és beszélgetésekkel erősítve a közösséget.

A találkozó reggel 10 órakor lesz Karancson, ahonnan a résztvevők több közeli helyszínt is felkeresnek. Az útvonalat rövidebb szakaszokra bontják, a helyszínek között autóval közlekednek, így az alkalom minden korosztály számára könnyen teljesíthető. A szervezők hangsúlyozzák: nem teljesítménytúra készül, hanem nyugodt, közösségi együttlét, ahol bárki saját tempójában kapcsolódhat be.

A tervezett állomások között szerepel a Karancs-kilátó, a popovaci Mária-kegyhely és keresztút, a hercegszöllősi Halas-tó sétánya, valamint a Julcsa-kilátó Kiskőszegen. A résztvevők útközben mezei virágokat is gyűjtenek, amelyeket később lepréselnek, és a Hercegszöllősi Kánonok 450. évfordulós istentiszteletére készülő ajándékokhoz használnak fel.

A nap végén a csoport visszatér Karancsra, ahol közös lángossütés és kötetlen beszélgetés zárja a programot. A szervezők szeretettel várnak mindenkit, aki szívesen töltene el néhány órát jó társaságban, a természet szépségeit felfedezve. Azok jelentkezését is örömmel fogadják, akik személyesen nem tudnak részt venni a sétán, de segítenének a gyűjtött virágok préselésében.

Konfirmáció ünnepe a Csúzai Református Egyházközségben

Konfirmáció ünnepe a Csúzai Református Egyházközségben – három fiatal tett hitvallást

Ünnepi istentisztelet keretében került sor konfirmációra 2026. május 17-én a Csúzai Református Egyházközségben, ahol három fiatal tett nyilvános bizonyságot hitéről, és vált a gyülekezet teljes jogú tagjává.

Az alkalom központi üzenetét Jézus szavai adták a Lukács evangéliumából: „Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag…” (Lk. 17:5-6), amely a hit erejére és az Istenbe vetett bizalom jelentőségére irányította a figyelmet. A konfirmáció ünnepén különös hangsúlyt kapott a hit nyilvános megvallásának fontossága is a Máté evangéliumából vett ige alapján: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt” (Mt. 10:32).

A vasárnapi istentiszteleten három konfirmandus, Dudás Józsika, Nagy Viktória és Györfi Jocika tett ünnepélyes fogadalmat, bizonyságot téve hitéről a gyülekezet közössége előtt. A fiatalok a konfirmáció áldásában részesültek, és hivatalosan is bekapcsolódtak az egyházi közösség teljes életébe.

Az ünnepi alkalmat meghitt légkör és hálaadás jellemezte, miközben a gyülekezet imádságban kérte Isten áldását a konfirmált fiatalok életére, hogy keresztyén útjukon hűséggel és kitartással járjanak.

Az istentiszteleten külön figyelem irányult a gyermekekre is, felidézve Jézus tanítását Márk evangéliumából: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa” (Mk. 10:13-16), amely a gyermeki hit és az isteni áldás jelentőségét hangsúlyozza. A konfirmációs időszak azonban folytatódik a térség református gyülekezeteiben. Pünkösd első napján a kopácsi református gyülekezetben is konfirmációra kerül sor, amelyet délutáni kezdettel Kettős Attila nagytiszteletű úr, helyi lelkipásztor, valamint Kettős Csiffáry Éva lelkipásztor szolgálatával tartanak meg. Az ünnepi alkalom várhatóan újabb fontos állomása lesz a fiatalok hitbeli elköteleződésének és a gyülekezeti közösség megerősödésének. Imádkozzunk növekedésükért! (forrás: Varga György püspök)

Ökumenikus találkozó

Áldozócsütörtök, 2026.

Áldozócsütörtöki ünnepnapunkon ma gyülekezeteinkben istentiszteletet tartunk. Ma éljük meg a húsvét utáni 40. napot, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli.
Igehelyeink az alábbi liturgikus imádság után olvashatók. Áldást kívánunk eme napunkra imádságunkkal!

________

Urunk Jézus Krisztus,
aki feltámadásod dicsősége után felmentél a mennybe,
hogy az Atya jobbján uralkodj örökké,
hálát adunk Neked,
mert nem hagytad magára népedet, gyülekezeteidet
és egyházadat ezen a földön.

Köszönjük, hogy mennybemeneteled nem távolságot,
hanem reménységet jelent számunkra.
Te vagy egyházad élő Feje,
aki ma is vezetsz minket Igéd és Szentlelked által.

Taníts bennünket úgy élni ebben a világban,
hogy tekintetünk ne csak a mulandókra szegeződjék,
hanem az örökkévaló országra is.
Erősítsd gyülekezeteinket,
vigasztald a megfáradtakat,
bátorítsd a kételkedőket,
és őrizd meg népedet hitben és szeretetben.

Add, hogy áldozócsütörtök ünnepén
ne csupán a mennybe emelt Krisztust lássuk,
hanem a visszatérő Urat is várjuk reménységgel.

Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké. Ámen.

________

„Az első könyvet arról írtam, Teofilusom, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen addig a napig, amelyen felvitetett, miután a Szentlélek által megbízást adott az apostoloknak, akiket kiválasztott. Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is mutatta ezeknek, hogy ő él, amikor negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az Isten országa dolgairól. Amikor együtt volt velük, megparancsolta nekik: „Ne távozzatok el Jeruzsálemből, hanem várjátok meg az Atya ígéretét, amelyről hallottátok tőlem, hogy János vízzel keresztelt, ti pedig nemsokára Szentlélekkel kereszteltettek meg.” Amikor együtt voltak, megkérdezték tőle: „Uram, nem ebben az időben állítod fel újra a királyságot Izráelnek?” Így válaszolt: „Nem a ti dolgotok, hogy olyan időkről és alkalmakról tudjatok, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett. Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig.” Miután ezt mondta, szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el őt a szemük elől. Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: „Galileai férfiak, miért álltok itt az ég felé nézve? Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe.” (Ap. Csel 1:1-11)

________

„Ezután kivitte őket Betániáig, felemelte a kezét, és megáldotta őket. És miközben áldotta őket, eltávolodott tőlük, és felvitetett a mennybe. Azok pedig leborulva imádták őt, majd nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe; mindig a templomban voltak, és áldották Istent.” (Lk. 24:50-53)

________

„A melyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, a ki mindeneket betölt mindenekkel.” (Ef 1:20-23)

Zsinati Tanács ülés – Kopács

Zsinati Tanács ülés – Kopács, 2026. május 11.

„Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek szándéka, mert Isten szerint jár közben a szentekért. Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket örök elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokat eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő sok testvér között legyen elsőszülött. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” (Róm 8:26-30)

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Zsinati Tanácsa idei második ülését Kopácson, a református imaházban tartotta meg. A tanácskozás során a testület áttekintette az év eddig eltelt időszakának egyházi programjairól szóló beszámolókat, ismertette a költségvetés aktuális helyzetét, valamint megvitatta az esztendő hátralévő részére tervezett missziói és közegyházi alkalmakat.

A tervezett programok közül kiemelt jelentőséggel bír az augusztus 16-ára meghirdetett hercegszöllősi emléknap és ünnepi megemlékezés, amelyet a Hercegszöllősi Kánonok megszületésének 450. évfordulója alkalmából rendeznek majd meg. Az esemény szervezésében három egyházkerület vesz részt: a Dunamelléki Református Egyházkerület, a Szerbiában működő Református Keresztyén Egyház, valamint házigazdaként a helyi jogfolytonos horvátországi magyar református egyház, a HMRKE.

A napirendi pontok tárgyalása során szó esett a testvéregyházak közötti együttműködés lehetőségeiről is. A tanácskozáson részt vett a Dunamelléki Református Egyházkerület egyik esperese és világi főjegyzője, akik a kapcsolatok erősítéséről és a közös szolgálati lehetőségekről folytattak egyeztetést.

A megbeszélés a HMRKE-hez méltó, testvéri és felelősségteljes légkörben zajlott. A résztvevők megerősítették elkötelezettségüket amellett, hogy a közelgő ünnepi megemlékezés és annak lelki-szellemi öröksége valamennyi érintett egyházi közösség számára fontos és meghatározó jelentőséggel bír és hogy a közös ügyek szolgálata, különösen gyülekezeti szinten, a jövőben az együttműködés és az egyházi békesség útját kell hogy szolgálja. Hangsúlyozták, hogy a HMRKE részéről hozott áldozatok mellett a nehéz körülmények között is megőrzött méltóság és józanság teremtheti meg annak lehetőségét, hogy még a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke is jelenlétével tisztelje meg az augusztusi alkalmat.

Az egyeztetések során egyetértés mutatkozott abban, hogy a múlt megosztó törekvései nem érhették el végső céljukat, mivel az egy ügyért való közös kiállás, különösen gyülekezeti szinten, továbbra is az egyetlen áldásos és jövőbe mutató út lehet az érintett felek számára.

A tanácsülés imádsággal, énekléssel és áhítattal kezdődött. Az igei szolgálatot a Bibliaolvasó Kalauz fenti napi igéje alapján ft. Varga György püspök végezte. A magyarországi vendégek távozását követően az alkalom közös imádsággal és kötetlen testvéri beszélgetéssel zárult. A résztvevők hálát adtak Istennek a közösségben megélt együttlétért, valamint a Szentlélek vezetéséért és megtartó kegyelméért. Imádságos reménységük, hogy a megkezdett tervek és szolgálatok további megvalósítása is Isten kegyelmében és Krisztus szeretetében történhet meg.

Folytatjuk az építést

„Őrhelyemre állok, megállok a bástyán, és figyelek, hogy lássam, mit szól hozzám, és én mit feleljek panaszom dolgában.” (Habakuk 2:1)

Mennyei Atyánk, őrizd meg egyházunkat az igazságban, a tisztaságban és a hitvalló megmaradásban, ahogy eddig is, úgy a jövőben. Adj bölcsességet, hogy a próféta lelkületével tudjunk őrhelyünkre állni, figyelni szavadra és hűségesen felelni a ránk bízott szolgálatban. Urunk Jézus Krisztus, Te vagy egyházad egyetlen feje és megtartója. Erősítsd meg a megfáradtakat, vigasztald a megsebzetteket, és taníts bennünket arra, hogy ne emberi érdekeket, hanem a Te igazságodat és szeretetedet szolgáljuk. Tarts meg bennünket a testvéri hűségben és a békesség útján. Szentlélek Isten, világosítsd meg szívünket, hogy meg tudjuk különböztetni az igazat a hamistól, a szolgálatot az önérdektől, a békességet a megalkuvástól. Adj lelki megújulást népünknek, gyülekezeteinknek és minden hívőnek, hogy 450 évre visszatekintő emlékezésünk valóban a hit, a reménység és a szeretet megerősödésének ideje legyen. Áldd meg a horvátországi magyar református közösségeinket, őseink örökségét, a Hercegszöllősi Zsinat emlékezetét, és őrizd meg egyházunkat a jövő nemzedékei számára is. Ámen.

________

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház (HMRKE) egyházi kapcsolatokat figyelemmel követő több csoportja is döbbenten látja azokat a közelmúltbeli Kárpát-medencei egyházi egyeztetéseket, amelyek során ismét ugyanazok a református egyházi szereplők próbálnak kapcsolatot építeni az új magyar kormányzati szereplőkkel, akik az elmúlt években egyházunk ellehetetlenítésén dolgoztak magyar és horvát állami támogatást minden erejükkel felhasználva.

A horvátországi református hívek többsége szerint különösen aggasztó, hogy azok az egyházi képviselők kerülhetnek ismét előtérbe, akik korábban nyíltan támogatták az egyház jogfolytonosságának megkérdőjelezését, az ingatlanperek és intézményi ellehetetlenítések fenntartását, diszkriminatív mellőzését, valamint a történelmi és hitvalló, minden elemében építkező egyház működésének korlátozását. A hívek többsége úgy látja, hogy a mostani közeledési kísérletek azt az érzetet keltik: a régi kapcsolati hálók és érdekcsoportok továbbra is meghatározó szerepet kívánnak betölteni az új politikai korszakban is, amely a rossz gyakorlatot így folytatni kívánhatja.

Hangsúlyos, hogy az elmúlt évtizedekben számos támadás érte az egyházat, miközben lelkészei és gyülekezetei a legnehezebb körülmények között is megőrizték közösségeiket és hitvalló szolgálatukat. Intézményeiket, és azok lelki erősségeinek többségét bár elveszítették, ezért álláspontjuk szerint elfogadhatatlan, hogy azok próbálnak ma ismét a református közösség képviselőiként fellépni, akik korábban a HMRKE jogainak csorbításában és kiszorításában vállaltak szerepet.

Érzékeny kérdésről van szó, mert sok délvidéki és horvátországi magyar református hívő reméli, hogy az új időszak valódi változást, tisztességes párbeszédet és az egyházi sérelmek rendezését hozhatja el. A veszély fennállhat azonban, hogy ismét azok a szereplők kerültek előtérbe, akik a múlt konfliktusainak fenntartásában voltak bármi áron is érdekeltek.

„Aggasztó üzenete van annak, ha ugyanazok az egyházi és politikai mechanizmusok működnek tovább, amelyek az elmúlt években súlyos károkat okoztak a horvátországi magyar reformátusságnak” – fogalmazott egy horvátországi református egyházi tisztviselő. Hangsúlyozta, hogy a református közösség számára ma nem látványos politikai gesztusokra, hanem hitelességre, tisztességre és valódi egyházi megújulásra van szükség. Véleménye szerint a református közélet megtisztítása nélkül nem lehet valódi megbékélésről vagy hiteles egyházi képviseletről beszélni. „Minden horvátországi magyar református közösségnek olyan képviseletre van szüksége, amely nem politikai megrendeléseket teljesít, hanem valóban az egyház és a hívek érdekeit szolgálja. A változás iránti igény valós, a felelősség pedig történelmi” – hangsúlyozta a HMRKE egyik egyházi kapcsolatokat jól ismerő munkatársa.

Ugyanakkor a hívek jelentős része továbbra is reménységét fejezi ki afelől, hogy a közeljövőben valódi változás következhet be a jogalkalmazás és az egyházi kapcsolatok területén is. Különösen fontosnak tartják ezt annak fényében, hogy egyházunk a volt jugoszláviai református egyház horvátországi jogutódjaként működik, és idén ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. Széles körben ismert, hogy a jubileumi esztendő egyben emlékezés az 1576-os Hercegszöllősi Zsinat történelmi jelentőségére, valamint a református egyházi életet évszázadokra meghatározó Kánonok elfogadására is.

A közösség reményét fejezi ki, hogy jogutód egyházunk, a HMRKE továbbiakban a jubileumi alkalmak során, a zsinat történelmi otthonában házigazdaként a közeljövőben háborítatlanul együtt ünnepelhet a dunamelléki reformátusokkal és a hagyományosan testvéri egyháztestek képviselőivel. Különös tisztelettel tekintenek azokra a gyülekezeti tagokra és elszármazott hívekre, akik idegenbe szakadva sem fordultak el egyházuktól, nem kompromittálódtak politikai ideológiák vagy korrupt befolyások mentén, hanem lehetőségeikhez mérten mindvégig támogatták és megőrizték közösségüket.

A hívek szerint ez az egyház generációkon keresztül tett bizonyságot a Megváltó szeretetéről a legnehezebb és legínségesebb történelmi időszakokban is. Ezért különösen aktuális ma is a prófétai intés: „Őrhelyemre állok, megállok a bástyán, és figyelek, hogy lássam, mit szól hozzám, és én mit feleljek panaszom dolgában.” A horvátországi magyar református közösség pedig ebben a lelkületben kívánja várni és szolgálni az igazságot, a megmaradást és a testvéri megbékélést.

Békesség és hosszútűrés

„Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap.” (Jakab 5:7)

A mai üzenet, beszámoló kísérőjeként a fenti ige és lenti ima illeszkedik a gyülekezeteink megpróbáltatásaihoz, a hosszú várakozáshoz és az igazság reménységéhez.

________

Mindenható és irgalmas Urunk! Te látod gyülekezeted megpróbáltatásait, a hosszú ideje tartó bizonytalanságot, az igazság utáni vágyakozást és a bezárt templom kapui előtt érzett fájdalmat. Adj népünknek türelmet és hosszútűrést, hogy a nehézségek között se veszítsük el hitünket és reménységünket. Erősítsd meg azokat, akik fáradtak a várakozásban, akik emberi igazságtalanságokat és késedelmeket tapasztalnak, és akik mégis hűséggel hordozzák egyházad ügyét. Kérünk, őrizd meg gyülekezetünket a keserűségtől és az indulatoktól. Adj bölcsességet azoknak, akik döntéseket hoznak, hogy az igazság, a törvényesség és a békesség útján járjanak. Taníts bennünket arra, hogy a megpróbáltatások idején is Benned bízzunk, mert Te vagy az, aki látod a rejtett dolgokat, és aki idejében igazságot szolgáltatsz. Könyörgünk azért is, hogy templomaink újra a Te dicsőségedet szolgálják, és néped ismét békességben gyűlhessen össze imádságra és istentiszteletre. Urunk, adj nekünk állhatatos hitet, csendes türelmet és Krisztus szerinti szeretetet minden körülmények között. Ámen.

________

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház 2023. február 8-án hivatalos panaszt nyújtott be az eszéki rendőrkapitánysághoz a bellyei református templom és parókia ügyében történt események és rendőri intézkedések miatt. A beadvány szerint ismeretlen személyek az éjszaka folyamán lecserélték a templom és az egyházi ingatlan bejáratain lévő lakatokat és zárakat, majd a Kálvini Egyház bizonyos tagjai illetéktelenül birtokba vették az épületeket. A HMRKE képviselői állították: az ingatlan addig békés egyházunk használatában, birtokában az egyház állt, a kulcsok kizárólag az egyház megbízottainál voltak.

Az akkor helyszínre érkező egyházi képviselőink és gyülekezeti tagok szerint a rendőrség nemcsak megakadályozta őket abban, hogy a horvát jog által biztosított önhatalmú birtokvédelem („samopomoć”) eszközével visszaszerezzék az ingatlan birtokát, hanem azzal is fenyegette őket, hogy büntetőeljárás indul ellenük, amennyiben megpróbálnak bejutni az addig a napig használatukban volt épületbe. A panasz szerint a rendőrök kizárólag a tulajdonjog kérdésére hivatkoztak, miközben egyházunk képviselői hangsúlyozták, hogy a birtokvédelem és a tulajdonjog két külön jogi kategória, és az adott esetben a békés birtoklás ténye volt releváns, és változott meg.

A HMRKE azt is kifogásolta, hogy a rendőrség jelenlétében Igor Gamoš – a másik egyházi oldalhoz kötődő személy – levágta azokat a lakatokat, amelyeket az egyház gondnoka, Palizs István ideiglenesen helyezett fel a további behatolás megakadályozására. Az egyház szerint a rendőrség ezzel ténylegesen segédkezett a birtokháborítás fenntartásához. A beadvány külön sérelmezte, hogy az illetékes rendőrőrsön a szolgálatban lévő tisztviselő megtagadta a hivatalos feljelentés felvételét is.

A február 15-én küldött újabb nyilatkozatban egyházunk megbízottja hangsúlyozta – amit korábban már magunk is megírtunk részletesen, hogy az ingatlan birtokát néhány év adminisztratív okokból közbejött kitérő után 2022 májusában békés úton adták át a HMRKE részére, így egyházunk volt az utolsó jogszerű birtokos. A közlemény szerint a megszállást végrehajtó fél kizárólag a zárak és lakatok feltörésével tudott bejutni az épületbe. A HMRKE szerint a rendőrség jogkörét túllépve „bírói” szerepbe helyezkedett, amikor a helyszínen a tulajdonjog kérdésében foglalt állást, miközben figyelmen kívül hagyta az erőszakos birtokelvétel tényét. A Magyarországi Református Egyház és a Generális Konvent nevű egyházi képződmény akkor vezetője, Balog Zoltán vélhetőleg a politikai befolyását vetette latba, hogy bellyei gyülekezetünk és egyházi tagságunk több más helyszínnel együtt ingatlanjaiból kizárásra kerüljön a fenti módokon, mely például Sepse esetében is – fél évvel a bellyei cselekményeket követően történt.

Az ügy azóta is húzódik a horvát igazságszolgáltatásban. A történtek után több mint három évvel, 2026. május 8-án a bíróság – ismeretlen okból – elhalasztotta az ítélethirdetést. Az eljárás különösen lassan haladt, hiszen közel két éven keresztül érdemi előrelépés nem történt. Ezt követően az ügyben eljáró bíró kérte részvétele alól a felmentését és az ügy más bíróhoz történő áthelyezését arra hivatkozva, hogy bizonyos kapcsolatban áll azzal az alperessel, aki a templomot és a parókiát elfoglalta. A bíró kérelmét azonban a felsőbb bírósági szervek elutasították, így továbbra is ő maradt az ügyben eljáró vezető.

Az elmúlt időszakban végül sor került tanúk meghallgatására is. A tárgyaláson az immáron alperes egyház vezetője azt állította, hogy személyesen ő távolította el a bejárati lakatot. Ezt több jelenlévő tanú értetlenül fogadta, mivel állításuk szerint nem őt, hanem egy kopácsi személyt láttak a helyszínen. Az említett személy ugyanakkor tagadta, hogy részt vett volna a lakatok eltávolításában. Ez az ellentmondás pillanatnyi zavart is okozott a két személy vonatkozásában.

Mindezek után 2026. május 8-án – az eseményeket követő három év és három hónap elteltével – ugyanaz a bíró, aki korábban saját kizárását kérte, de ezt a bírósági vezetés elutasította, elhalasztotta az ítélethirdetést. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház mindmáig nem használhatja bellyei templomát és parókiáját egyházi célokra sem. A gyülekezet hívei értetlenül és csalódottan szemlélik a horvát igazságszolgáltatás újabb késlekedését és akadályait. Béketűréssel várjuk, hogy jogszolgáltatást és igazságszolgáltatást nyújtanak az állam hivatalos szervei végül…

Természet és tudomány

A 19. zsoltár az isteni kijelentés két formáját emeli ki. Az egyik a természet általános tanúságát és a másik törvény konkrét útmutatása. Ezek együtt vezetik az embert Isten megismerésére.

Napi ige – üzenet

2026-os évi Kalendáriumunk (HMRKE) napi igéje szerint olvassuk:
János evangéliuma 6:37 verse a kegyelem és az isteni elhívás egyik legmélyebb kijelentése. Így hangzik: „Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön, és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el…”

A mondat első fele – „Akit nekem ad az Atya, az mind énhozzám jön” – arra utal, hogy a hit nem pusztán emberi döntés eredménye, hanem Isten kezdeményezése. Az „Atya” itt az isteni akaratot jelöli: Ő az, aki vonzza az embert Jézus Krisztus felé. Ez nem kényszer, hanem belső hívás, amelyre az ember válaszol.

A második rész – „és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el” – a befogadás bizonyosságát hangsúlyozza. Nincs olyan állapot, múlt vagy bűn, amely miatt Krisztus elutasítaná azt, aki őszintén hozzá fordul. Ez a kijelentés a feltétel nélküli elfogadásról és az üdvösség biztonságáról szól.

A vers tehát egyszerre beszél Isten szuverén kegyelméről és az ember válaszának fontosságáról. Isten hív, az ember jön, Krisztus pedig befogad, ezért így imádkozzunk Istenhez: „Mennyei Atyám, személyes imádságomban most köszönöm, hogy hívsz magadhoz, és Jézus Krisztus által utat nyitsz a Hozzád vezető úton. Add, hogy meghalljam hívásodat, és bizalom töltse el szívemet és jöjjek Hozzád. Tudom és köszönöm, hogy nem utasítasz el, hanem befogadsz és megtartasz. Erősíts meg hitemben, és vezess a Te akaratod szerint. Ámen.”