Author Archive

Konfirmáció Hercegszöllősön

Június 19-én Hercegszöllősön Kettős Attila lelkipásztor tanítványai az Eszéki Oktatási Központból konfirmáltak a Hercegszöllősi Református Gyülekezet vasárnapi istentisztelettel egybekötött alkalmán. Andocsi Tar Bendegúz és Andocsi Tar Hunor János jelenlétében a 78. zsoltár versei hangzottak el a gyülekezet templomában. Lehet ennél szebb ige, amiben Isten az irgalmáról tanítja népét?

“Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
…Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
…És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
…És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
…És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.”

Az igehirdetés textusa Mózes 5. könyvének 11. részéből a 13. verstől kezdődően így szólt:

“Lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek az én parancsolataimnak, amelyeket én ma parancsolok néktek, úgy hogy az Urat, a ti Istenteket szeretitek, és néki szolgáltok teljes szívetekből és teljes lelketekből:
Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat;
Füvet is adok a te meződre a te barmaidnak; te pedig eszel és megelégszel.
Vigyázzatok azért, hogy a ti szívetek meg ne csalattassék, és el ne térjetek, és ne tiszteljetek idegen isteneket, és ne boruljatok le előttök.
Különben az Úrnak haragja felgerjed reátok, és bezárja az eget, hogy eső ne legyen, és a föld az ő gyümölcsét meg ne teremje; és hamarsággal elvesztek a jó földről, amelyet az Úr ád néktek.
Vegyétek azért szívetekre és lelketekre e szavaimat, és kössétek azokat jegyül a ti kezetekre, és homlokkötőkül legyenek a ti szemeitek között;
És tanítsátok meg azokra a ti fiaitokat, szólván azokról, mikor házadban ülsz, mikor úton jársz, mikor fekszel és mikor felkelsz.
És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire és a te kapuidra;
Hogy megsokasodjanak a ti napjaitok és fiaitoknak napjai azon a földön, amely felől megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, hogy nékik adja mindaddig, amíg az ég a föld felett lészen.”

Az istentisztelet házigazdája Varga György csúzai-hercegszöllősi-vörösmarti lelkipásztor volt és a helyi gyülekezet gondnoka, Sója Bálint, aki az országos egyház gondnoka is. A hercegszöllősi református közösség kevés tagot számlál. A településen legalább 4 felekezet hívei laknak, minden felekezetnek saját temploma van, a község 3 nyelvű, vegyes lakosságú település. A reformátusok felekezet szerinti gyökerei az 1500-as évekig nyúlnak vissza, a hagyomány és a hitvallás a közösség életében egyaránt fontos. Erre tanítják a gyermekeket is a lelkészek, amint ők is alsó-baranyában és Kelet-Szlavóniában éltek, tanultak és dolgoznak a mai napig.

Az ifjú gyülekezeti és immáron felnőtt tagoknak, Bendegúznak és Hunor Jánosnak kívánjuk azt, hogy életüket a gyülekezet közösségébe helyezzék, ajánlják Istennek és békesség legyen osztályrészük református hitük segítségével is!

Konfirmáció Kopácson

Mi a konfirmáció?

A konfirmáció jelentése megerősítés.

A kopácsi és a vele szomszédos gyülekezetekben is 13-14 éves korban ünnepi istentisztelet alkalmával tesznek konfirmáció fogadalom tételt a fiatalok.

A szülők és keresztszülők fogadalmat tesznek a gyermek megkeresztelésekor arra, hogy hitben nevelik őt, neveltetése során neki magának is meg kell ismernie a keresztény hit alapvető igazságait, hogy tudatosan vállalhassa az egyházhoz tartozását. Amint önként tud dönteni hite mellett, ezt egy fogadalomtétel keretében és a gyülekezet közösségében megerősíti.

A Varga Imre féle Református Keresztyén Kis Káté 63. kérdése így hangzik:

„Mit kíván egyházunk azoktól, akik kis gyermek korukban megkereszteltetnek?

Egyházunk azoktól, akik kisgyermek korukban megkereszteltettek, azt kívánja, hogy amikor felnőnek, a gyülekezet előtt tegyenek vallást hitükről és tegyenek fogadást, hogy Krisztus  egyházának hű tagjai lesznek.“

A konfirmációnak alkalmával az ünnepi istentiszteleten a gyülekezet nagykorú tagjává fogadják a gyermekeket, akik ezután részesülhetnek az úrvacsora szentségében.

Bár a gyermek még nem ért gyermekkora végére, egyházunkban az ifjút ünnepélyesen a közösség felnőtt, önmagáért felelős tagjává avatják. Valamennyien átlépjük ennek a korszaknak a határát. Soha nem szabad felednünk, és talán ezért is nyílik alkalmunk minden évben, vagy második évben erre az ünnepre Pünkösd alkalmával, hogy a Szentlélek erejének segítsége kell, hogy munkálkodjon a fiatalok életében,  hogy a Jézus Krisztusban hinni tudjunk.

KONFIRMÁLTAK – Kopácson, 2022. június 5-dikén

(Pünkösd első napján):

Angyal Dominik

Kristóf Benjámin

Kovács Lilianna

Novački Lana

Tóbijás Luka

Isten éltesse őket sokáig!

„Könyörgök Hozzád gyermekeimért, rokonaimért, hozzátartozóimért, akik most konfirmálnak. Fiatal lelkük föllobbanó bizonyságtételét fogadd el s cselekedd, hogy a hétköznapok hűségével, halálig való kitartással megmaradhassanak benne. Könyörgök Hozzád gyülekezetem konfirmáló ifjaiért és azért, hogy a magyar református egyház megkonfirmált ifjai ne tévelyedjenek el a gyülekezetből, ne kallódjanak el az élet harcai és kísértései között, hanem legyenek hívek mindhalálig, hogy senki el ne vehesse az ő koronájukat. Az Úr Jézus nevében kérlek, hallgasd meg az én imádságomat. Ámen.“ (Ravasz László: Konfirmációi imádság)

Sepsei keresztelő Csúzán

Kis közösség nagy ünnepe 

A keresztelő örömteli, családi ünnepség. Összejönnek a család tagjai, testvérek nagynénik, unokatestvérek, hogy részesei legyenek a ünnepi alkalomnak.

A sepsei Szécsényi család is, a rokonok kíséretében május 22-dikén megkeresztelte gyermekét a templomi istenisztelet alkalmával. Sepsei szempontból  maga a remény megtestesülése egy ilyen alkalom a gyülekezetre nézve és hálaadásra való lehetőség valamennyiünk számára az Istennek. Isten készíti a lehetőséget, a Krisztusba vetett hit pedig adja az erőt ahhoz, hogy a keresztségben növekedhessen a Szentlélek által élő emberi lélek.

A Biblia tanítása a keresztelésről

A Bibliában Keresztelő  János végezte az első szertartást, amikor Jézust megkeresztelte a Jordán folyóban. Ez a jelkép a keresztény vallások szerves eleme. A feltámadott Jézus küldetéssel bízza meg tanítványait amikor Galileában egy hegyre hívja őket és így szól hozzájuk: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, Tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté evangéliuma 28. rész, 18-20 vers).

A keresztség egy életre szól. A hívő emberek számára ez egy lehetőség arra, hogy Krisztus tanításainak követője legyen a gyermek és eszerint éljen. A keresztelés által a szülők megteremtik a gyermeküknek a közösségi hovatartozás alapjait is. Sepsén és más gyülekezeteinkben is Isten áldja meg a megkeresztelteket, a gyermekeket, akik még nem részesültek ebben az áldásban, és mindazokat, akik segítik őket, hogy útjukon végig kísérjék őket. Áldás, békesség!

Konfirmáció Csúzán, 2022

2022. május 29-én népes gyülekezet előtt konfirmációs istentiszteletre került sor Csúzán a református templomban. Hitvallásuk meghallgatása után a gyülekezet felnőtt tagjaivá fogadta a fiatalokat. Nagyon jó volt látni a megtelt padokat és részese lenni az Isten tavaly felújított és átadott szent hajlékában megtartott ünnepnek.

A helyi lelkipásztor, Varga György tiszteletes hirdette az igét Lukács evangéliuma 14. részének első hat verse alapján.

Ezek az igeversek így szólnak:
“Amikor egyszer szombaton bement a farizeusok egyik vezetőjének a házába ebédelni, azok figyelték őt. Íme, ott egy vízkóros ember került elébe. Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: -Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem? – De ők hallgattak. Erre kézenfogta a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Hozzájuk pedig így szólt: – Vajon, ha közületek valakinek a fia, vagy ökre szombaton esik a kútba, nem húzza-e ki azonnal? – Nem tudtak erre mit felelni.”

Tudtak viszont felelni fiataljaink a feltett kérdésekre, amely bizonyosságát jelenti annak, hogy a hit ismereteit is elsajátították a felkészítő konfirmandus hittanórák kereteiben. A Bibliában foglalt tudomány és bizonyságtételek ismerete és megvallása elkísérik őket útjukon a következő esztendőkben, évtizedekben. Sokan az idősebbek közül is élénken emlékeznek azokra a bibliai történetekre, hitvallás kérdésekre és feleletekre, amelyek összefoglalják a keresztyén élethez szükséges útmutatást, hálaadást, bátorítást és vígasztalást. Életük ezeken keresztül összekapcsolódik a helyi gyülekezet tagjainak életével, szeretteikkel még szorosabb kapcsolatba kerülnek, és Krisztust megváltójuknak elismerve a Szentlélek ajándékozza meg életüket, annak minden napján. Ahogy az ige mondja: “A rád bízott drága kincset őrizd meg, a bennünk lakozó Szent Lélek által.” (2Tim. 1:14)

A fiatalok ünnepélyes hitvallására és fogadalomtételére szokásainkhoz híven a szülők, nagyszülők, keresztszülők jelenlétében és a gyülekezet közössége előtt került sor. A konfirmáltak: Kuruc Alex, Nagy Norbert, Pinkert Anna.
Urunk áldása kísérje őket!

Konfirmáltak imádsága:

“Nem vagyunk mi nagy keresztyének – csak kicsinyek, de a Te nagy kegyelmed elég nekünk is. Ébressz fel minket kis örömökre és nagy hálára, mindazért, ami máris a miénk: a megígért hitért, amit elfogadhatunk; a még tökéletlen engedelmességért, hogy mégsem tudunk megtagadni Téged; és a reménységért, amivel még jobban, szentebben, teljesebben reménykedhetünk, mindazért, amit Te készítettél számunkra Jézus Krisztus halála által – és amit ígértél – feltámadása által. Ámen.”

Pünkösd vasárnapján az egyházközség azon tagjai, akik kellőképpen felkészítették magukat az Úrvacsorában való részvételre, az Úr asztalához járulnak és a szent jegyekben részesülnek.

Mennybemenetel ünnepe Bellyén, 2022

Mennybemenetel ünnepén (Jézus 40 nappal azután, hogy halottaiból feltámadt, még többször meglátogatta tanítványait, majd felment a mennyekbe…) a tanítványokhoz beszédet intézett Jézus. Az Olajfák hegyén hallgatták őt.
A szemük láttára felemelkedett, és egy felhő elfedte, úgyhogy tovább nem láthatták őt…

Jóllehet Jézus munkája ezzel nem ért véget. Miközben a tanítványok Jézus felemelkedését figyelték, angyalok jelentek meg és szóltak hozzájuk: Galileai férfiak! Mit álltok itt égre emelt tekintettel? Ez a Jézus, aki közületek az égbe emelkedett, úgy jön el ismét, ahogy a szemetek láttára a mennybe ment…
Jézus most Istennel van a mennyei dicsőségben. Ő uralkodik ez egész világ felett és ő képviseli Isten színe előtt azokat, akik követik őt, és Szentlelkét küldi el hozzánk minden nap, hogy visszajöveteléig segítsen bennünket.

Különleges nap volt 2022. május 26. csütörtök a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Bellyei Gyülekezetében. Azért gyűltek össze a hívek, hogy hálát adjanak Istennek, hogy templomukat majd 20 évnyi nélkülözést követően ismét birtokba vehessék. Isten különös áldása, hogy ugyanazok jelentek meg a közösségi munkára, akik a háborút követően is először léphették át a lerombolt, súlyosan sérült templom küszöbét, már ami akkorra maradt belőle. Most ugyanúgy énekeltek, mint egykor, és meghatódva, könnyek között hallgatták az evangéliumot, amit Kopácsi Kettős János az egyház püspöke, az egykori Elűzöttek gyüleketezének lelkipásztora hirdetett. Palizs István gondnok és Lehocki János pénztáros most sem röstellte a seprűt és lapátot kézbevenni a takarításhoz, mert Isten hajlékában rendnek kell lennie, ha a gyülekezet lélekszáma mára már megcsappant is… Sajnos már nem lehetett mindenki közöttünk…

Tudvalévő, hogy a háború sújtotta vidékre az újjáépítés reményében visszatérő református lakosok és a helyben maradók közül egy hívő csoport kivált és önálló egyházat alapított Kálvini Egyház néven 1999-ben. Több esetben saját tagjaikat és az állami adminisztrációt is megtévesztve, majd annak segítségével mind máig a helyi reformáció örököseinek tartva magukat az egyházi ingatlanokat (templomokat, parókiákat, földeket) saját neveikre íratták és kizárták belőlük az eredeti tulajdonosokat, gyülekezeti tagokat. Ezen a helyzeten változtatott most egy jogerős és végrehajtható bírósági ítélet, amely lehetővé tette 20 év után, hogy a kulcsok visszakerülhessenek a gondnok és presbiterek kezébe.

A bellyei református gyülekezet egyike a Sztárai Mihály alapította 120 gyülekezetnek. A XVIII. századig nincs írásos emlékünk, az 1700-as évekből azonban előkerült egy kézzel írott énekeskönyv, Angyalosi Demjén Bellyei Graduálja, amit ma a debreceni kollégiumi könyvtár kódexei között őriznek. Az első anyakönyvet vezető prédikátor Pápai Keresztes István (1771-1792) volt, anyakönyvében sok, mára értékessé vált megjegyzést találhatunk. A Graduálról így ír: „…1664. esztendőben Angyalosi uram volt ezen Ekla T. Prédikátora, ki is egész Sz. Dávid zsoltárait, sőt mind azokat a régi istenes énekeket, amelyekkel mostan élünk, maga tulajdon kezeivel leírván, olvasgatta és énekelgette a templomban szorgalmatosan. Nagy hasznosan tanított ezen Sz. Eklézsiában 50 Esztendőkig. …”

A horvát honvédő háborút követően a bellyei református gyülekezet presbitereinek névsora a következő volt:

  1. Csicska Jolán
  2. Csicska Zoltán – gondnok helyettes
  3. Haffner Károly
  4. Juhász Rozália – gondnok helyettes
  5. Lehoczki János – pénztáros
  6. Palizs István – gondnok
  7. Peti Margit
  8. Varga József

Istentiszteletre legközelebb vasárnap 9 órai kezdettel kerül sor, melyre a helyiek mindenkit szeretettel várnak. Ugyanebben az időben a templom és a parókia is megtekinthető. Támogatásaikkal kérjük, hogy keressék Palizs István gondnokot és/vagy Lehocki János pénztárost.
Egyedül Istené a dicsőség!

(Fényképek: HMRKE Sajtószolgálat és I.P.A.)
A romos templomról a képek 1995-ben, a színes képek pedig május 26-án, 2022-ben készültek, a helyszínen.

Ökumenikus istentisztelet – Eszék

Május 8-dikán a Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház eszéki imatermében ökumenikus istentisztelet keretén belül hangzott magyarul is Istennek igéje és az Őt dicsőítő énekek.

Kettős Attila lelkipásztor, – aki a szentlászlói református egyházközség lelkipásztora is – az eszéki gyülekezet lelkészeként szolgált áhítattal a különböző horvátországi felekezeti képviselők és a gyülekezet tagjai előtt.

Adomány Kárpátaljára

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyházközségeinek és tagjainak Kárpátaljára szánt adományai tegnap nagy részben célba értek. A Gálocsi Községi Iskola dolgozói vették át a csomagokat, melyek ruhaneműt, élelmiszer és tisztítószereket tartalmaztak. Az intézmény igazgatója (a képen bal oldalon) hálás szívvel köszönte meg a segítséget, amely közösségeinkből érkezett.

Gálocs Ungvár közeli kis falu, közel a szlovák és magyar határhoz. Nehezen megközelíthető település, a főutak elkerülik.

A kilencszáz éves települést 70 százalékban ma is magyarok lakják. Számuk 400 körül volt a háború előtt.
A település református temploma a leégett, majd 1777-ben újra épült egykori fatemplom helyén, a falu központjában áll 1910 óta. Egyedi megjelenését a bodrogkeresztúri fehérkő építőanyaga teszi jellegzetessé.

A kommunizmus áldozataként mártírhalált halt lelkésze emlékére a református gyülekezet 1992-ben emléktáblát avatott, mely a templom falán ma is látható. Gecse Endre lelkipásztort a magyarországi ’56-os események kapcsán a szovjet hatóságok letartóztatták, majd az ungvári börtönben halálra kínozták. Kárpátalja földjét sok magyar hazafi áldozat vére áztatta a múltban is. A lelkész sírja a helyi temetőben van.

A háborús helyzetben minden támogatás nagy hiányt pótol ezen a helyen is. Az adakozóknak köszönet, Istennek legyen hála és dicsőség!

Fénykép: készítette Szeder László

Három XXI. sz.-i jelmondat – levél a püspöknek

„ezek mind messze-messze nem az én illetékességem”
„ezt mindenki hallotta”
„az Úr kegyelme nélkül senkik vagyunk, igazságunk csak Őbenne van!”

________________

3 “jelmondat” a kegyesség jegyében és a mai Kárpát-medencében, amely magyarázatként szolgál a XXI-dik századi keresztyén üldözéssel szembeni tétlenségre.

________________

Mélyen tisztelt püspök úr,

Először is, elnézést kérek a zavarásért. Kérem, szenteljen időt, esetleg próbáljon meg is érteni gondolataim rögzítése miatt. Ami erőt adott, az a Szentlélek sugallata volt e nehéz feladatra. Sőt, Jakab levele is erre int, ha valaki tehet valami jót Isten dolgaiért, és nem tesz, "bűne az annak".

Én már nagyon régóta (kb. 20 éve) bibliaolvasás közben nagyon sok helyen találok és ceruzával aláhúzom, ami Jézus Krisztus tanításából a fülembe sugallik, és bánt, és mint terhet hordozom, nem csak én, hanem hívő testvéreim is! Mi volt az a nagy vétek, amit mi, szlavóniai és baranyai reformátusok, lelkészek és testvéreim elkövettek? És hordozzák ezt a keresztet. Ez a kereszt pedig nagyon nehéz, ha hordozását nem tudjuk megosztani még azokkal sem, akik elhívottak arra a szolgálatra, hogy védjék az Isten szövetségét, az egyházat és a testvéreket.

Megköszönöm imádságaikat értünk, de azt is tudom, hogy ahol békesség nincs, ott áldás sincs. Ezért ez után mi is imádkozni fogunk Önökért, mert "azon a napon" egyformán leszünk megmérettetve cselekedeteink szerint. Ennyi éven keresztül imádkoztunk lelkészeinkért, önmagunkért, hogy legyen erőnk még mindig harcolni az igazságért. Bíztunk, reméltünk, és már szalmaszálba is kapaszkodtunk volna, mire kezdtek dolgaink bíróságilag is helyre igazodni. Önöket erről is értesítettük, mint annyi sokszor megelőző helyzetünk fejleményeiről, amire sajnos visszajelzést, bátorítást, hogy jó úton haladunk, soha nem kaptunk. Sajnos Önök mindig egyoldali meghallgatásból, a hallottakból felületesen ítélkeztek, nem gondolva arra, hogy ezzel nagy kárt okoztak helyzetünknek. Annyi éven keresztül nem foglalkoztak azzal, hogy miért jutottunk mi ilyen szomorú helyzetbe.

Ezért, ahogy Jézus Krisztus is a Sátán kísértésekor Isten igéjével védekezett, így mi is hasonlóan megpróbáltunk bibliaolvasással, könyörgéssel és hálaadással vígaszt, erőt és reményt kapni Jézus Krisztus által. "Mert ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?"

Tisztelt püspök úr, én amióta hallottam önről kedves bátyámon keresztül, csakis jót hallottam, és mély tisztelettel és bizalommal néztem fel önre. Amikor pedig megtudtam, hogy esetleg befolyása is lehetne helyzetünk megoldásában, különösen is reméltem testvéri szeretetet és érdekeltséget problémáink megoldásában. De sajnos ismét egy mély csalódás. Most én mély alázatossággal kérem megértését, mert véleményem szerint ez a bejelentett találkozás, amire szerintük méltatlanok voltunk, hogy még értesítsenek is róla, mégis reményt váltott ki bennem. Igyekeztem testvéreimet meggyőzni, akik már önöktől semmi vigaszt nem vártak, hogy felejtsenek, és a "Pártfogó", a Szentlélek segítségével reménykedtünk a véletlen találkozásban. Reméltük, hogy majd csak megtörténik a kétoldali meghallgatás és kiállnak egyházunkért, testvéreinkért és nem utolsó sorban az igazságért. Reméltük, hogy azért jönnek, ami elhivatásuk is és kötelességük is lett volna, igyekezni békességet teremteni ott, ahol nincs. A biblia int, "Menj és teremts békét". Sajnos önök voltak, de rossz irányba mentek. A bizonyos találkozást nem kellett volna tervezni, ha nem segítőkészséggel és személyválogatás nélkül indultak volna küldetésük elvégzésére. 

Sajnos ez pedig így történt. Az Úr pedig azt mondja, hogy "Ő a személyválogatót keményen megbünteti". Sajnos önök nem azért lettek megbízva, hogy ítélkezzenek, mert ezt csak Jézus Krisztus és a bűnbocsánat Istene fogja megtenni mindannyiunk felett. Ha nem voltak készek Isten ajándékát továbbítani, tudtunkra adni, hogy nem vagyunk egyedül, ami a szeretet, békesség és megbocsátás, akkor sajnos hitben megüresedett, áldás nélküli találkozás volt ez. Sőt, úgy éreztük, hogy még botránkoztattak is bennünket. Isten bocsássa meg ítélkezésemet, de önök szerint egyiktől mindent elvenni a másik rovására volt a cél. Ismét mondom és aláhúzom, a személyválogató megrontja Isten törvényét. Sajnos önök voltak, csak szemeik is bezáródtak, mert a "túlzsúfolt" programjuk miatt eszükbe sem jutott legalább meglátogatni a gyönyörű baranyai református templomainkat, a reformáció bölcsőjét, a Hercegszöllősi templomot, mely már világszinten ismert, és messze földről érkező testvérek is meglátogatják. Talán akkor értékelni tudták volna azt a maroknyi reformátusságot, akik már 20 éve sok verejték, harc, bíráskodás után is létezünk. Önöket sajnos csak a "kivált Kálvini" egyház érdekelte, melyet azzal a bizonyos nyilatkozattal (pecsét, aláírás) elismertek. Akik sajnos kiválásuk óta hamisságokból léteznek. Akik már többször nevet cseréltek, változtattak, és a mi ősi egyházunk számlájára utalt pénzösszeget,  amit a Horvát állam az össz reformátusságnak utalt annyi évek keresztül, használtak. Sőt egyházi vagyonunkat is hamis úton átíratták és amiből dobzódva gazdálkodtak. Ugyanakkor a mi lelkészeinket ítélték meg önök, amikor harcoltak a túlélés, megmaradás érdekében. Önök figyelmen kívül hagyták, hogy megbizatásuk a helyreigazítás, a megbocsájtás, békesség, ragaszkodva az igazsághoz lett volna.

De még mindig nem hallottuk hivatalosan összefoglalva mi is a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház megbocsáthatatlan vétke, amivel vádolnak bennünket. Elvártuk volna bölcsebb hozzáállásukat, vitás kérdéseinkre feleletet kapni és problémáinkat eligazítani, illetve próbálni megoldani. De sajnos a mélyen tisztelt püspöki delegáció meg se próbált mit kezdeni velünk, mintha nem is léteznénk. Legalább a meghallgatás megtörtént volna mindkét oldalról, mert ezt a minimumot elvártuk volna, mert nagy szükségünk lett volna rá. Elmaradt az a tudat, hogy az egész törvényünk és hitünk egy parancsolatba kellene, hogy kapaszkodjunk, ez pedig a "Szeretet". "Mert ha szeretet nincs énbennem, semmi vagyok" mondja Pál apostol. "És ha vétkezik ellened atyádfia, figyelmeztesd, és ha megbánja vétkét, bocsásd meg neki". Ezért mi, mint mindig, Jézus Krisztusban bízunk, mert Ő az igazság és az élet. Megtanultuk, hogy ne várjunk püspök atyáinktól sokat, mert áldás nélkül még az imádságnak sincs ereje Jézus Krisztus és a Szentlélek ereje nélkül. Ezért mint mindig is, figyeljünk az intésekre, amelyek nekünk szólnak. Ha pedig önök is azt gondolják, hogy eltévedtünk, mint juhok, a 99 az akolban van, egy pedig kívül, ha igyekeztek volna megmenteni ezt az egyet, akkor örülhettek volna mint Isten angyalai az egyetlen megtérő bűnösnek. Mert mindannyian azok vagyunk, az Úr pedig számon kéri kitől kitől eltévedt juhait, de össze is gyűjti azokat, akik a pásztorok hibáiból tévelyegtek el. Megemlíteném még az "őrálló" példázatát is, akire rá van bízva a nép figyelmeztetése, a veszély előtt a kürt megfúvása. Sajnos a kürt pedig nem szólalt meg, "akkor azt a maga bűne éri utól, de vérét az őrállótól kérem számon" mondja Isten igéje. Félelmetes igerész ez, amire mi egyszerű hívek ráfigyelünk és komolyan veszünk. De sajnos az "őrállóink" kürtjében hiába reménykedtünk. És mivel nem méltattak bennünket, hogy mint kicsinyeket és gyengéket figyelembe vegyenek, Isten (hála Neki) nem így lát bennünket. Ő a gyengékben megerősíti önmagát és megőrzi elhagyatott juhait. Pál apostol is így vigasztal: "erőtlenség által érünk célhoz".

Isten az erőtleneket megtartja, hogy az erős megítéltessék. Ezért most is, mint mindig, Istenre bízzuk dolgainkat, és hogy egy útra térve megmaradjunk. Mert a "szoros kapu" nagyon személyes és senki sem fog tudni átmenni a másik kapujába, csak az Úr Jézus által. Mi pedig mindannyian be szeretnénk lépni a kapun, hogy letehessük keresztjeinket lábaihoz. Mert ezt az "időt" és "széles kaput" azért kaptuk, hogy növekedjünk szeretetben, ami Urunk előtt egyedül kedves és érvényes.

Imádkozzunk lelkészeink bölcsességéért, hogy szeretetben, békességben juthassunk Jézus Krisztus elé, aki az Út, az Igazság és az Élet. Imádkozom, hogy bocsáttassanak meg mulasztásaink, hogy hitben járva ragaszkodjunk az igazsághoz, a békességhez, hogy együtt Jézus követői lehessünk. 

Minden testvért és jóakaró lelket szeretettel üdvözlök és kérem Isten áldását. Áldás, békesség!

(Sepse, P.M.)

________________

A fenti levelet a Generális Konvent 2021. nyári horvátországi találkozóját követően egyik gyülekezeti tagunk küldte egy magyarországi püspöknek, aki többek között aláíróként szerepel református közösségeket kirekesztő tartalmú iratok alján. A püspök szűkszavú válaszában elhatárolódott az eseményektől („ezek mind messze-messze nem az én illetékességem”), majd megjegyezte, hogy nyilvánosan jelezte már („ezt mindenki hallotta”), hogy jó lenne megpróbálni rendezni a viszonyt a két horvátországi egyház között, de már ő maga sem keresi a megoldást, mert gondolatban megtalálta a felmentést valamennyiünk (de elsősorban a maga) számára: „Az Úr kegyelme nélkül senkik vagyunk, igazságunk csak Őbenne van!” Tehát ezzel az egésszel a püspök szerint már nem is kellene foglalkoznunk a továbbiakban, mi mégis elővettük a levelet és olvasóinkra bízzuk a vélemény alkotást.

3 Keresztelő

“Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek; és ímé, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28:16-20)

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház hercegszöllősi, kopácsi és szentlászlói gyülekezetében volt egy időben keresztelő vasárnap délelőtt. Különleges pillanat ez egyházunk életében. Istennek kegyelme, hogy a 21. század elején a sokat szenvedett társadalomban, egyházunkban és gyülekezeteinkben felhangozhat a keresztelési igében Jézus szava.

Patrikot, Nórát és Filipet keresztelte 3 lelkipásztor, és áldást mondott a gyermekek életére és a szülőkére, nagyszülőkére, rokonokra, barátokra.

3 helyszín, három gyülekezet, 3 család – megannyi reménység, hogy Isten munkája folyamatában megismerhető az életünkben. Amit kaptunk, abból tovább adunk szeretetet, közösséget, gondoskodást, örömöket. Legfőképpen pedig azt az áldást vesszük valamennyien, amely Jézus szavaiban, mint szereztetési igében az ő mindenhatóságát, ránk bízott feladatát és ígéretét jelenti az ő népe számára.

Találkozunk tizen valahány év múlva ismét az Úr asztala előtt? Minden arccal aligha. De nagyon bíztató számunkra, hogy Jézus, akinek adatott minden hatalom mennyen és földön, ezen a vasárnapon is feladatot adott számunkra. Amíg vagyunk és létezünk, minél több emberhez el kell vinni az Isten kegyelmének és megbocsátásának örömhírét, amely a Krisztusban van, mert az ő vígasztalása és szeretete azokkal van, akik Őbenne hisznek és akikben él az Ő lelke. A világ végezetéig. Messze még az örökkévalóság, rövid időszakasz egy istentiszteletnyi óra az életünkben. A kettő közötti kontrasztban feszül egymásnak a mi kicsinységünk, mint egy gyermeké a világban, és az Úr mindenhatósága.

Jó volt együtt lenni a keresztelési ünnepen. Még jobb lesz viszontlátni egymást a hétköznapokban is. Erre tettek fogadalmat a keresztszülők, rokonok és a gyülekezet tagjai is, akik ezentúl is figyelemmel kísérik a keresztyén közösség legfiatalabb tagjainak életét és lelki-testi növekedését. Segítik őket abban, hogy annak idején majd ezek a gyermekek a maguk elhatározásából és hitéből tegyenek bizonyságot az Úrról, Istenükről és a Fiúról, Megváltójukról a Szentlélek közösségében.

Áldjon meg valamennyiünket az Úr!

Tojásos húsvéti perec Baranyából

Kisült a református tojásos húsvéti perec.

A régi baranyai recept szerint készült süteményről a fényképet Paukovics Margitka küldte Eszékről, illetve Sepséről.

Áldott további ünneplést kívánunk valamennyi olvasónknak!

Go Top