A „hercegszöllősi” örökség hordozói
A „hercegszöllősi” örökség hordozói
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházhoz hasonlóan a Kárpát-medence magyar református egyházkerületeinek életében is – különösen a Magyarországi Dunamelléki Református Egyházkerület történetében – meghatározó jelentőségű a Hercegszöllősi Kánonok 1576. évi zsinata. Ez az egyháztörténeti esemény teremtette meg a református, helvét irányzat közösségi fennmaradásának és szervezett jelenlétének lehetőségét a török megszállás alatt álló egykori dunamelléki területeken, a Dráva és a Duna mentén. A Dunamelléki Református Egyházkerület a 450 éves jubileum alkalmából Pécsre hívta össze az összmagyar reformátusság találkozóját. Az ünnepi eseményen – személyes jelenlét és a tudósítások felvételei alapján egyaránt – örömmel volt tapasztalható, hogy Balog Zoltán püspök a politikai pályafutását kísérő sikerektől és kudarcoktól elvonatkoztatva, lelki értelemben igyekezett példát és erőt meríteni abból a kérdésből, miként lehet a hercegszöllősi örökség és a Kánon üzenetének gyökerein állva jövőt építeni a magyar reformátusság számára.
„Más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus” (1.Kor. 3:11).
A résztvevők 2026. január 31-én a Kodály Központban lelki gazdagodással értékelhették a találkozó sikerét. Valóban ritka alkalom, hogy a reformátusok önkéntes közössége ilyen nagy létszámban gyűljön össze – ezúttal egy horvát határ közeli baranyai központtal – egy közös ügy és közös emlékezés mentén. Közismert református egyházi tény, hogy Dunamellék déli, horvát határ menti területei napjainkra ismét református szórványvidékké váltak. Baranya és Tolna református gyülekezetei – néhány városi vagy központi település kivételével – továbbra is a szórványosodás súlyos, helyenként megrázó következményeivel küzdenek, mind lelki, mind szervezeti értelemben.
Hasonló helyzet jellemzi a zsinatnak egykor otthont adó délvidéki – horvátországi – gyülekezeteket és az ott élő egyház mindennapjait is, ahol a történelmi örökség megőrzése és a jelen kihívásai közötti feszültség folyamatos próbatételt jelent. Helyzetükben fokozottan óhajtott és áldást jelentő eredményt ért el a pécsi találkozó, amiért a közülük résztvevők irányából hálás és örömteli visszajelzések érkeztek.
A remek és pompafényben úszó találkozó előadói és szervezői nagyszerű munkát végeztek a felfelé valószínűleg nyitott költségvetésű alkalom tervezése során. Megrendelőik igényei szerint feltűnő gondossággal ügyeltek még arra is, hogy még utalás szintjén se hangozzék el a horvátországi református egyház neve; ősi gyülekezeteink említését formailag szinte teljes mértékben sikerült is kiküszöbölni. Tartalmilag azonban komoly zavarodottságra utal, hogy mindmáig nem tudnak mit kezdeni azzal a 2021-ben megszületett nyilatkozattal, amelyet Balog Zoltán püspök és a jelenlévő püspökök jóváhagytak és elfogadtak, ma is hirdetnek. E nyilatkozat a Horvátországban immár 450 éve jogfolytonosan fennálló református egyház irányába azt a kijelentést tartalmazta, hogy nem tekintenek rá partnerként, nem számolnak történelmi és lelki örökségével, sőt adminisztratív döntésekkel annak eltörlésére törekszenek. Mindez különös ellentmondásban áll azzal, hogy az ünnepi alkalmon mégis felhangzott az Ige és az énekek által a hercegszöllősi zsinat üzenete – egy olyan üzenet, amelyet a ma élő református hívek számára hitelesen és következetesen kellene megfogalmazni.
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Ján. 3:16)
Az ünnepi alkalom során folytatott beszélgetések és örömteli találkozások arra is rávilágítottak, hogy a résztvevők jelentős része nem tudja pontosan, hol található Hercegszöllős, milyen története van a ma is élő gyülekezetnek és templomnak, ki a lelkipásztora és gondnoka, s miként élik mindennapjaikat a templom tövében, egy gazdag egyházi örökség árnyékában. A választási kampányokhoz és politikai alkalmaktól tudatosan távolságot tartva, ezek a közösségek mégis hűségesen őrzik krisztusi hitüket. Építő és lelki munkát végeznek, mert erre kaptak elhívást Istentől, és ezt tekintik Istentől rendelt szolgálatuknak.
„Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jel. 2:10).
________
Képünkön
1. A térképen Hercegszöllős elhelyezkedése látható: a Drávaszögben, a Dunától néhány kilométerre keletre, a Dráva folyótól pedig több tíz kilométerre, a magyar határ irányában.
2. Ft. Tőkés László és ft. Hegedűs Loránt püspökök is a hercegszöllősi és kánoni örökség részesei. Ők személyesen is látogatták és segítették a zsinat templomának újjáépítését, képünk is egyik látogatásuk és szolgálatuk alkalmával készült (2001).
3. A pécsi találkozó résztvevői Horvátországból (Kettős Attila lp. – Szentlászló, Kopács, Bellye, Eszék, Kettős Csiffáry Éva lp. – Szentlászló, Varga György püspök-lp. – Csúza, Vörösmart, Hercegszöllős, Kettős Áron orsz. főgondnok – Kopács és Balog Tímea hercegszöllősi presbiter. SDG!)
