Hercegszöllős – templomtörténeti kiállítás

Hercegszöllős – templomtörténeti kiállítás

A hercegszöllősi református templomban, – amely helyszín a javunkra a közelmúltban vált jogilag is tisztázott helyzetűvé a Szenn-féle szakadár egyház és a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház jogutód helyi gyülekezete közötti eljárásban – állandó fénykép kiállításon tekinthetik meg a látogatók az egykor római maradványokra épült kora középkori templom 21. századi felújításának történetét.

A Hercegszöllősi Kánonok egykori, 1576-os színtere fehérre meszelt, vastag, középkori falai között ma is elcsendesednek a lelki áhítatra gyakran más településekről is összehívott hívek. A kiállított képek időrendi sorrendben tárják elénk a gyülekezet jól dokumentált történetét a múlt század közepe óta, néhány fotográfia ennél korábbi korokról tanúskodik.

Az épület évszázadok alatti változásait műszaki rajzos ábra mutatja be, a gyakorlatban ezeket nyomokat a vakolatba mart eredeti freskók nyomai, és a padlózatba tégla mintázattal jelölt berakások teszik szemléletessé.

Érdemes a helyszínen ezek tanulmányozására időt szánni, értelmezésükhöz, ha szükséges, a helyi püspök lelkipásztor, Varga György magyarázatát igénybe venni.

Legutóbb május közepén, egy ünnepség keretében volt Magyarországról egy gyülekezeti népes csapat a látogatóink között, és, ahogy a mellékelt fényképeken is látható, a helyi gyülekezet örömmel és nyitottsággal várja a jövőben is lelkipásztorok és gyülekezeti tagok, vagy érdeklődők látogatását a jövőben is.

Hercegszöllősön a „Zsinat” temploma található, ahol 1576-ban a korábbi és többek között Szegedi Kis István püspök szerkesztése, és Skarica Máté, Veresmarti Illyés püspök, majd Siklósi Mihály lelkipásztor közreműködése folytán 40 tanító és lelkipásztor Alsó- és Felső-Baranya (akkor a Dráva folyó jobb- és bal partja) településeiről a török által megszállt, és hitére hagyott országrész érdekében fogadta el a helvét-irányzat szerint szerveződő egyházszervezet legkorábbi törvénykönyvét. Ezt a későbbiek során Skarica Máté ráckevi lelkész felhívására nyomtatta ki Huszár Dávid pápai lelkész. Az általa kiadott formában vált aztán a mi történetünk országos jelentőségűvé. Eredeti címe latinul: „Articuli consensus Christianarum Ecclesiarum, quibus Universitas Fratrum subscripsit, Hertzegszöllösini in Barovia, Anno Domini MDLXXVI. die 16. et 17. Augusti.”