Jogerősen elutasították a Református Keresztény Kálvini Egyház javaslatát a jogutódlás megállapítására vonatkozó per megismétlésére.
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Kereskedelmi Bírósága 2022. november 11-én kelt 43 Pž-2177/2022-2 számú határozatával elutasította a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház fellebbezését az eszéki Kereskedelmi Bíróság 10 P-151/2019-70 számú 2022. március 11-i határozata ellen. Ezzel az eljárás megismétlésének elutasításáról szóló bírósági határozat jogerőre emelkedett, ami újabb megerősítése annak a ténynek, hogy a volt Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.
Miután megállapította a bíróság, hogy a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház jogutódja, valamint hogy a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház az anyaegyháztól való elszakadás után 1999-ben jött létre, a Református Keresztény Kálvini Egyház javaslatot nyújtott be az eljárás megismétlésére ugyanebben a témában. Javaslatát állítólagos új tényekre alapozta, amelyek, állításuk szerint többek között más vallási közösségek elismerési nyilatkozatai¹ által megerősítik, hogy elismerik a Református Keresztény Kálvini Egyház jogutódlását.
Az eljárás megismétlésére irányuló indítványban szereplő eljárást követően a bíróság tehát az alperes indítványát, mint megalapozatlant elutasította, valamint az alperest kötelezte 15 napon belül 37.500,00 HRK (mintegy 5 ezer euro) eljárási költség megtérítésére a felperes részére.
Ezzel az immár jogerős határozattal egyértelmű és vitathatatlan tény, hogy a független Horvát Köztársaságban 1993. január 30-án függetlenné vált Jugoszláv Református Keresztyén Egyház egyetlen jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. Ezzel ellentétben a Horvátországi Református Keresztény Kálvini Egyház 1999-ben jött létre, miután kivált a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházból.
________
¹Természetesen az ilyen „új bizonyítékok” nem lehetnek relevánsak a jogutódlás megállapítása során, mert más vallási közösségeknek joguk van ugyan más vallási közösségeket tiszteletben tartani és elismerni, de nem kapnak meghívást jogi eljárásokban, és nem is határozhatják meg más felekezetek jogutódlással kapcsolatos jogállását. Korábban hallottunk már ilyen kezdeményezésekről, „vallomásokról”, és már kommentáltuk is azokat, mint pl. a Generális Konvent magyarországi nyilatkozatát, vagy olvashattuk Branko Berić, a Horvátországi Evangélikus Egyház püspökének nyilatkozatát is, mely megállapítások olykor egymásra hivatkoznak állításuk forrásaként. Ilyen pl. a mindössze 54 éve működő „Isten Egyháza Horvátországban” vallási közösség is, mely kifejezetten hamisítással próbálta meg félrevezetni a bíróságot. Ez utóbbi a pünkösdi közösség egyike Horvátországban Matej Lazar Kovačević vezetésével.
De megemlíthetjük a fentiek mellett Đakovo-Eszék római katolikus érsekét is, Đuro Hranić urat, aki korábban szintén hasonló nyilatkozatot tett (Br. Praes. – 39/2015, 2015. március 19.) arról, hogy elismeri a Kálvini Egyházat jogutód egyházként Horvátországban. Ez utóbbi eljárás és az abban foglalt érvelések miatt a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház püspöke, Kopácsi Kettős János büntetőfeljelentést tett Hranić érsek ellen (44 K-106/2016-9). Miközben azonban Hranić érsek bocsánatot kért Kettős püspöktől a 2020. december 16-i tárgyaláson, Kettős püspök ezt követően visszavonta a vádemelést. Sajnálatos, hogy alig egy évvel ezután, 2021. október 6-án Hranić érsek ismét hasonló kijelentést tett, aminek „új bizonyítékként” kellett volna szolgálnia a törvényes jogutódlás már akkor lezárult perének megismétlésében. Had hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a fenti társaságok általánosságban, és Hranić érsek viselkedése különösen (miután bocsánatot kért, és ezért Kettős püspök visszavonta az ellene indult büntetőeljárást, majd ismét megnyilatkozott) azt mutatja, hogy Hranić érsek nem tartja tiszteletben a Horvát Köztársaság jogerős ítéleteit, beavatkozik más vallási közösségek kapcsolataiba, és emellett egyházi vezetőként mindez morális állapotát is jellemzi. Hranić a jelleméről is kiállította a bizonyítványt azzal, hogy a bocsánatkérése és a büntetőeljárás visszavonása után is újra fellépett a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház ellen.
ipaprkc pont org/2023/02/06/odbijen-prijedlog-reformirane/