Választ a nép

Kedves Testvérek a gyülekezetekben, a felolvasott ige egy vezetőválasztási helyzetben hangzik el. Mózes népe kormányzásában elfárad, és apósa, Jetró tanácsot ad: nem elég a rendszer, nem elég a szervezet – a vezetők személye döntő. Nehéz helyzetek a bibliai korban és ma is előállanak, és személyesen a választás biblikus szempontból nem politikai technikaként, hanem erkölcsi és lelki felelősségként értelmezhető. A Szentírás nem ismeri a modern demokráciát, ugyanakkor számos alapelvet ad a vezetők kiválasztásához és a közéletben való részvételhez. Most csak egy korabeli esemény tanulsága alapján magyarázzuk ezt.

Az Úr itt világos mércét ad: nem a rátermettség önmagában a legfontosabb, hanem a jellem. „Istenfélők, igazságosak, a haszonlesést gyűlölők” – ezek a kulcsszavak. A Szentírás ezzel azt tanítja, hogy a közösség jövője erkölcsi alapokon áll vagy bukik, és ahová eddig jutott, az is alapjaiban annak köszönhető, hogy ehhez a kérdéshez hogyan álltak a felelősök.

Ez az ige különös súlyt kap minden olyan időszakban, amikor vezetőkről kell dönteni. Nem csupán arról van szó, ki mit ígér, hanem arról, ki milyen ember. Mert a szív állapota előbb-utóbb megjelenik a döntésekben is. Mint említettem, egyik kor embere sem volt, és ma sincs könnyű helyzetben.

A hívő ember felelőssége tehát kettős. Egyrészt vizsgálni: vajon a választásaink megfelelnek-e ennek az isteni mércének? Másrészt imádkozni: hogy Isten adjon világosságot, és óvjon meg a látszattól, a puszta szavaktól.

De az ige nemcsak a vezetőkről szól. Rólunk is. Mert mielőtt másokat mérlegelnénk, meg kell kérdeznünk: vajon mi magunk ilyen emberek vagyunk-e? Istenfélők, igazságosak, tiszták? Hiszen egy közösség olyan vezetőket kap, amilyen a lelki állapota. Ebben sem voltunk soha és ma sem vagyunk könnyű helyzetben. Ezért a mai üzenet nem politikai, hanem lelki: térjünk vissza Istenhez, kérjük az Ő bölcsességét, és engedjük, hogy Ő formálja ítéletünket. Mert ahol az Úr rendje érvényesül, ott a döntések is áldássá lesznek. Ámen.