Hétfő – Jóbi igével

„Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő.” (Jób. 12:16)

2025-ös évi Református Kalendáriumunk mai napi igéjével kezdjük hetünket Jób könyvéből.

Jób állhatatossága és hűsége Isten iránt legyen vezetőnk a magunk heti munkájában és forgolódásában. Bármit is hozzon ez a hétfői nap, vagy hetünk, Isten figyelme és óvó szeretete kísér bennünket is a nehézségeken és örömökön át is. Mindkettőt Tőle kapjuk és emellett erőt is ad, hogy bajban állva tudjunk maradni, örömben ne bízzuk el magunkat. Isten tanácsára hallgassunk, szívünkre figyeljünk, ahol Ő megszólal minden kétségünk között, csak figyeljünk.

„Áldj meg, Uram bennünket Krisztusban való szereteteddel, és őrizz meg bennünket. Világosítsd meg a Te orcádat mirajtunk és könyörülj mirajtunk. Fordítsd a Te orcádat mireánk és adj békességet nékünk, ámen.”

Napi ige – újszövetség

A tegnap feltüntetett és mára, február 9., vasárnapra is a soros napi ige újszövetségi része a 2025-ös évi Református Kalendáriumunk szerint írva található Máté evangéliumának 13. részében, a 23. versben: „Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.”

Tegnap ott fejeztük be, hogy Ezékiel prófétai küldetése az volt, hogy jövendölte az üdvösséget minden fogságban élő zsidó ember részére, és a nemzeteknek, akik hűségesek Istenhez. Ennek az értelmezésnek a kiindulópontja a prófétai szó szempontjából az volt, hogy az Úr kijelentését, melyeket szól neked, vagy valamennyiünknek, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg. Üdvösségét készíti így az Úr a hozzá hűségeseknek.

Mai üzenetünk ennek újszövetségi prófétai kijelentése: Jézus mondja ígéretét és ítéletét az Atya törvényei szerint rólunk. Példázatokban beszél tanítványaihoz a jövendőről, a mennyek országáról. Elmondja a magvető példázatát, a konkoly és búza példázatát, a csodálatos mustármag, a kovász, és az elrejtett kincs, vagy a kereskedő és igazgyöngyök példázatát, majd a tengerbe vetett háló példázatát.

Jézus ismeri az Atyát, a törvényt, és az embereket egyaránt. Mirólunk is mindent tud. Ezekben a példázatokban írja le a természetünket. Ahogyan az ezekben szereplők vélnek, tudnak, gondolkodnak, majd cselekszenek, olyanok vagyunk mi is a mennyek országa kapujában.

(Református Kalendárium – napi ige – 2025. február 9., vasárnap. ej)

kép: Várdaróc református temploma, 2025 január 19.

Napi ige – Ezékiel

„És mondá nékem: Embernek fia! minden beszédimet, a melyeket szólok néked, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg.” (Ezék. 3,10)

Mai napi igénk szerint Ezékiel tanítása szól hozzánk. Fontos dologra hívja fel a figyelmünket. Ennek értelme akkor nyilvánvaló, ha a következő verset is olvassuk, amely így szól: „És eredj, menj el a foglyokhoz, a te néped fiaihoz, és szólj és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten, vagy hallják vagy nem.”

Úgy érthette mindezt, hogy először saját szívében kell Isten szavát, útmutatását, intelmét és üzenetét éreznie, majd ezután kell hirdetnie. A cselekedetet ez előzi meg: Isten igéjének a hallása és szívbe való befogadása. Az üzenet befogadása, megértése, majd megvallása, ez az evangélium bennünk való fejlődésének az útja. Olvassuk és cselekedjük!

Aztán így folytatja: „És fölemele engem a lélek…” vagyis cselekvése gyümölcsöket terem.

Ezékiel a babiloni fogság idején a szolgaságba hurcolt zsidók számára hirdette Isten örök igéjét Babilon utcáin. Nem volt könnyű helyzetben. Nehéz „terepviszonyok” között küzdött hűségesen, bálványok, babonaság, lázadás és néhol teljes megvetés, vagy közömbösség közepette. Hirdette Isten ítéletét a zsidó nép és más nemzetek felett, és jövendölte az Istenhez hűséges emberek üdvösségét.

Bízzunk Isten igazságos ítéletében, amely megadatott számunkra a Krisztusban!

(Református Kalendárium – napi ige – 2025. február 9., vasárnap. ej)

Napi indító

Reggelünk napfénnyel és melegséggel árasztott, a hideg levegő frissít és ébreszt minket. Napi igénket olvassuk János evangéliumának 3. részének 17. verséből így: „Mert Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében.”

Töltse be minden időnket és foglalatosságunkat ma is Isten kegyelmes üzenete az üdvösségről, és folyamatban lévő megigazulásunkról, melyben járni kívánunk az Atya igazságos ítélete szerint.

Isten ítélete ugyanis igazságos. Szeretetteljes.

Mi olyanok vagyunk, mint az a nemeslelkű szolga, aki életében addig félretett pénzét, egy hatalmas összeget rejtett belső zsebébe, és megfogadta, hogy azt abban a gyülekezetben, amelyben egy hétig nem hall szeretetlen ítélkezést mások felett, a legszegényebb embernek adja. Élete végéig a zsebében hordta, amit adományozni kívánt.

Isten viszont szétosztotta vagyonát, kegyelmét közöttünk, mindet, amit ember csak befogadni képes. Saját magát, Fiát adta értünk, hogy üdvözüljön a világ általa. Hiszel-e ebben, hiszed-e ezt?

Legyen áldott, szép napunk!

Képünkön a Karancsi református templom látható (2025. február 3.)

Jézus kérdez (Luk. 9:20-21)

A hétfői (2025.02.03.) Zsinati Tanács ülésen Isten igéje a Lukács evangéliumának 9. részéből, annak a 20-21. verseiből szólt hozzánk Varga György püspök igehirdetésében. Minden ülésünk istentisztelettel kezdődik, imádsággal és énekszóval folytatódik, mielőtt a napirendi pontok tárgyalására térnénk. Most is így történt.

Az igeversek a következők voltak: „És monda nékik (Jézus): Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának. Ő pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják…”

A püspök elmondta, hogy Jézus ma is szól a tanítványaihoz, kérdez. Kinek mondotok engem? Személyes vallomásaink különbözőek. Hitvallásainkat idézhetjük bármikor, mert sokan már fiatal korunkban megtanultuk ezeket, mai is, hitoktatás alkalmával a gyermekekkel foglalkozva előkerül az Apostoli Hitvallás, a Heidelbergi Káté, a Zsoltárok és énekeink, és a II. Helvét Hitvallásról pedig konfirmáció előkészítőnkön is szó van. Nagy segítség ezeknek ismerete és tudása a nehezen megnyíló emberek számára, de a személyes hitvallás az életünkben előbb, vagy utóbb megkerülhetetlen. Erre a „személyesre” kérdez rá Jézus a tanítványoknál, egykor Cézárea városában. És Péter, a későbbi apostol, aki többször is szószólóként lépett elő a tanítványok között itt, történetünkben személyes hitvallását mondja el.

Mai korunkban Jézus minden bizonnyal más módon is kérdez bennünket, és teszi ezt nem csak a tanítványi szűk körben. Talán a modern technikát, még a mobiltelefont is használná, hogy személyes hitvallásunkat megtudja és mi bizonyságot tehessünk róla. Szentlelke ereje segítségével válaszokat vár, most, ezen alkalmunkon a kopácsi református imateremben is, ahol igéjét hallgatjuk, történeteit tanuljuk megjelent testvéreink, presbiterek, gondnokok és lelkipásztorok között. Életünkkel, tetteinkkel, szavainkkal teszünk bizonyságot Jézusról valamennyien, akik itt megjelentünk, ez a mi hitvallástételünk Őróla.

Áldását kérjük valamennyiünkre!

Zsinati Tanács ülés, Kopácson

A Kopácson a mai délutáni órákban megtartott Zsinati Tanács ülésen a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gondnokai és lelkipásztorai vettek részt.

Varga György püspök nyitó áhítatát megelőzően imádsága az alábbiak szerint hangzott el:

„Elcsendesedve imádságban, fohászkodjunk Teremtő Urunk felé. Mennyei Atyánk, Teremtő Istenünk, gondviselő Urunk! E mai összejövetelünkre is a Te áldásodat kérjük, hiszen a legfőbb erőforrás, a legfőbb bölcsesség számunkra Te vagy, és tudjuk, hogy hiába sokszor az emberi erőfeszítés, a bölcselkedés kevés, ha a Te áldásod hiányzik. A Szentlélek erejének segítségével munkálkodjál közöttünk, Te légy számunkra a világ világossága, Te világosítsd meg értelmünket, gondolatainkat. Urunk szólj hozzánk, ámen.”

A jelenlévők a napirendi pontokban tárgyaltak szerint beszámolókat hallgattak meg és rögzítették az idei, 2025-ös évi missziói tervét egyházunknak.

Beszámolóinkat a későbbiekben tesszük közzé.
Hálát adunk Istennek a gyűlés szép rendben történt lehetőségéért, eredményei a gyülekezetek életében is minden bizonnyal meg fognak mutatkozni, mert ahol a vezetők között egyetértés van, ott a hívek között is áldás a gyümölcse a közös munkának.

(ej)