Napi ige – újszövetség

A tegnap feltüntetett és mára, február 9., vasárnapra is a soros napi ige újszövetségi része a 2025-ös évi Református Kalendáriumunk szerint írva található Máté evangéliumának 13. részében, a 23. versben: „Akinél pedig jó földbe hullott, az hallja és érti az igét, és terem: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit.”

Tegnap ott fejeztük be, hogy Ezékiel prófétai küldetése az volt, hogy jövendölte az üdvösséget minden fogságban élő zsidó ember részére, és a nemzeteknek, akik hűségesek Istenhez. Ennek az értelmezésnek a kiindulópontja a prófétai szó szempontjából az volt, hogy az Úr kijelentését, melyeket szól neked, vagy valamennyiünknek, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg. Üdvösségét készíti így az Úr a hozzá hűségeseknek.

Mai üzenetünk ennek újszövetségi prófétai kijelentése: Jézus mondja ígéretét és ítéletét az Atya törvényei szerint rólunk. Példázatokban beszél tanítványaihoz a jövendőről, a mennyek országáról. Elmondja a magvető példázatát, a konkoly és búza példázatát, a csodálatos mustármag, a kovász, és az elrejtett kincs, vagy a kereskedő és igazgyöngyök példázatát, majd a tengerbe vetett háló példázatát.

Jézus ismeri az Atyát, a törvényt, és az embereket egyaránt. Mirólunk is mindent tud. Ezekben a példázatokban írja le a természetünket. Ahogyan az ezekben szereplők vélnek, tudnak, gondolkodnak, majd cselekszenek, olyanok vagyunk mi is a mennyek országa kapujában.

(Református Kalendárium – napi ige – 2025. február 9., vasárnap. ej)

kép: Várdaróc református temploma, 2025 január 19.

Napi ige – Ezékiel

„És mondá nékem: Embernek fia! minden beszédimet, a melyeket szólok néked, vedd szívedbe, és füleiddel halld meg.” (Ezék. 3,10)

Mai napi igénk szerint Ezékiel tanítása szól hozzánk. Fontos dologra hívja fel a figyelmünket. Ennek értelme akkor nyilvánvaló, ha a következő verset is olvassuk, amely így szól: „És eredj, menj el a foglyokhoz, a te néped fiaihoz, és szólj és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten, vagy hallják vagy nem.”

Úgy érthette mindezt, hogy először saját szívében kell Isten szavát, útmutatását, intelmét és üzenetét éreznie, majd ezután kell hirdetnie. A cselekedetet ez előzi meg: Isten igéjének a hallása és szívbe való befogadása. Az üzenet befogadása, megértése, majd megvallása, ez az evangélium bennünk való fejlődésének az útja. Olvassuk és cselekedjük!

Aztán így folytatja: „És fölemele engem a lélek…” vagyis cselekvése gyümölcsöket terem.

Ezékiel a babiloni fogság idején a szolgaságba hurcolt zsidók számára hirdette Isten örök igéjét Babilon utcáin. Nem volt könnyű helyzetben. Nehéz „terepviszonyok” között küzdött hűségesen, bálványok, babonaság, lázadás és néhol teljes megvetés, vagy közömbösség közepette. Hirdette Isten ítéletét a zsidó nép és más nemzetek felett, és jövendölte az Istenhez hűséges emberek üdvösségét.

Bízzunk Isten igazságos ítéletében, amely megadatott számunkra a Krisztusban!

(Református Kalendárium – napi ige – 2025. február 9., vasárnap. ej)