Kettős keresztelő Hercegszöllősön

„Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül…” (Mk. 16:16)

Hogyan szolgálja az emberek előtt való vallás- és bizonységtételünket a keresztség?

Úgy, hogy mindenki előtt és nyilvánvalóan megvalljuk, hogy mi az Isten népéhez akarunk számíttatni, és arról is bizonyságot teszünk, hogy az Örök, Egy és Igaz Isten tiszteletében egyenlőképpen valamennyien, és egy vallásban egyetértünk minden keresztyénnel.

Vagyis nyilvánosan vallást teszünk a mi hitünkről magunk, vagy szüleink által és a gyülekezet közösségében, és tesszük mindezt nem csupán szívből jövő fogadalomképpen, hanem szavainkkal, szánkkal, ahogy azt anyanyelvünkön is kifejezésre tudjuk juttatni.

Ebben megerősítenek majd a jövőben cselekedeteink is, melyek szintén az Úristen felé való válaszunkat jelentik szeretteink, sőt még haragosaink és ellenségeink javára is. Bármilyen nehéz is mindezt elgondolni, hirdetni és meg is tartani, mégis így van és maradjon is…
________

„Áldd meg Úristen a Krisztusban levő kegyelmeddel, és őrizd meg Szentlelked munkája által a hercegszöllősi gyülekezetünkben vasárnap megkeresztelt kisgyermekeket és szüleiket, valamint keresztyén közösségüket a családban és azon kívül is! A Chiara név jelentése: „fényes, csillogó, fényes”, a Vito pedig „szíves, készséges, jóindulatú”. Életet és reménységet hordoz magában ez a két kis lélek, és szívből kívánjuk együtt, hogy legyen neveikhez méltóképpen ilyen szép életük!”

(ej)

Napi ige- imádság, 2025. január 19. vasárnap

Mai, 2025-ös évi Kalendáriumunk napi szent igéje szerint szól hozzánk Isten üzenete:

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.” (Ésa. 60:1)

„Urunk, Atyánk, Megváltó és Fenntartó Istenünk a Szentlélek által, ma bíztató és reménységünk céljában megerősítő igét olvasunk Ésaiás könyvéből. Áldjuk a Te szent nevedet és cselekedeteidet is a szóban, a Logoszban megvalósult és elhangzott ígéreteidért.

Kérünk Téged, hogy légy kegyelmes Isten hozzánk ezen a mai napon is, az istentiszteleteink idejében hozzánk, akik megjelenünk szent házadban, és áldd meg mindazon testvéreinket is, akik betegség, munka, akadályoztatás, vagy gyengeség miatt nem tudnak közöttünk lenni. A hivatalosaknak is hiányossága ez, amely űrt hagy a mi lelkünkben és közösségünk testében.

Áldd meg keresztelőinket, úrvacsorás közösségünket, bűnvallásunkat és megtérésünknek indulatát bennünk, és adj szent, Neked elkötelezett és Hozzád, a Te tanításodhoz hűséges szándékot, amely a Te segítségeddel és kegyelmed folytán testté és valósággá lehet közöttünk, még ha oly sok gond, bánat, lelki furdalás, idegesség és szeretetlenség lakozna is közöttünk, ahogy a hétköznapokban, megvizsgálva életünket ezt láthatjuk.

Legfőképpen a Te szeretetedet óhajtjuk, amelyet a Veled való közösségben élhetünk meg, és ezért vagyunk itt, otthonunk belső szobájában és templomodban, ahol közösen imádkozhatunk. Köszönjük mindezeket.”

________

A Kalendárium igefonala a Herrnhuti testvérközösség által 1731 óta minden évben összeállított Losungen 2025. esztendőre szóló igehelye alapján készült. (ej)

Piroska napján, ima

„A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!” (Fil. 4:5)

Mennyei Édes Atyánk, áldásodat és kegyelmedet kérjük erre a napra dolgunkat otthonunkban, munkánkban elvégezve. A Te kegyelmedből tudjuk tenni azt, ami jó és a Te parancsodat követve tudjuk Krisztus parancsát is beteljesíteni a mi szerény eszközeinkkel, még szerényebb alkalmasságunkkal.

Gyógyulásért könyörgünk a betegeink és a magunk nevében. Sokan vannak közöttünk, akik betegségben szenvednek, testük és lelkük is sérült és ápolásra, gondozásra szorul. Nem könnyű a segítséget felajánlani, mert magunk is nehézségekben vagyunk, és elfogadni sem könnyű, mert nehezen vesszük észre az idő elhaladását és nyomait az életünkben. Add, hogy lássuk meg a körülöttünk levők, család, gyülekezet, falu és lakóközösségben a lehetőségeket, szükségeket és ne zárkózzunk a világ gyermekeihez hasonlóképpen magányba és magas falak közötti önzésbe életünkben. A nyitáshoz a Te kegyelmedre és bölcsességedre van szükségünk az ige szerint, amelyet olvasunk, hallunk és vallunk.

Bocsásd meg nekünk a nagy feladatokra való alkalmatlanságunkat, de gyengeségünkben is erősíts, vezess minket, hogy ne essünk el és ne merüljünk el reménytelen mélységekben.

Várjuk az Urat, Krisztust a mi lelkünkben, és életünk minden peremén és közepén az Ő vigasztalásában és gyógyításában bízunk hálát adva Szentlelkedben való közösségünkért, akik hallják az igét. Ámen.

________

Isten áldja Piroska nevű olvasóinkat, életükre szeretettel Isten kegyelmének kiterjedését kívánjuk a mai napon, 2025. január 18-án!

(ej)

A bibliaóra és a tenger

A gyülekezeti bibliaórák énekléssel és bibliaolvasással kezdődnek, majd magyarázattal és beszélgetéssel folytatódnak. Ma már ritkán tapasztalunk a közös beszélgetések alkalmával nagy hozzászólási kedvet a résztvevőktől, inkább az éneklés, a lelkész imádsága és a lelkész előadása köti le a figyelmet. Bibliás nép a miénk – szoktuk mondani -, de nagyon tekintély tisztelő is, meg talán nem is illik közbeszólni, ha már egyszer, és a szerencsés esetben a lelkipásztor a tudományt kitanulta, hát beszéljen ő, mi hallgatjuk buzgósággal.

De történt, hogy egy közösségben megtért egy fiatal férfi.

Az istentiszteleteken és bibliaórákon annyira megtelt a szíve örömmel, hogy újra és újra azt láthatta gyülekezete, amint kitör belőle a lelkesedés. Ezt néha izgágaságnak látták a társai és a lelkipásztor is úgy érezte, hogy megakad a mondanivaló kifejtésében, amikor megtért testvérünk is közöttük volt. Ezért, mint a hittanórákon a bőrébe nem férő gyermeknek, akinek ceruzát és papírt adnak a kezébe, ha a társasjátékba nem tud beilleszkedni, ennek a fiatal férfinak is külön olvasmányt kellett adni a közös alkalmakon, hogy elfoglalja magát valamivel.

A lelkész egy, a biblia világáról szóló szép képes könyvet adott neki egyszer és valóban, az írások és illusztrációk le is kötötték a figyelmét. Egy idő után azonban megtörte a fegyelmezett bibliaórás asszony és férfi testvérek csendes óráját és nem volt elkerülhető a kissé ingerült kérdés: „Most minek örülsz megint?”

A válasz pedig így hangzott: „Most olvastam, hogy a tengerek és óceánok átlagos mélysége a földön három és fél kilométer. A legnagyobb mélység ennek a háromszorosa. És az jutott az eszembe, hogy a Biblia azt írja egy helyen, hogy bűneiket a tenger mélyére vetette az Úr…, és ha az én bűneim is olyan mélyen vannak, akkor ez rám is érvényes, és többet nem jöhetnek a napvilágra. Ennek örülök.”

És valóban, Mikeás próféta könyvében olvassuk:

„Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket!” (Mikeás 7:19)

Egyházunk, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház e hónap végén közös gyülekezeti bibliaórára hívja híveinket Eszékre. Közösen keressük örömeinket a Bibliában tett isteni kijelentések és az evangélium szerint. Csatlakozz testvérem, és ígéreteid szerint, Szentlelked jelenlétével adj örömöt és bölcsességet valamennyiük számára, ó Uram!

(ej)

Nem panaszkodunk

Kedves Testvérek, nem panaszkodunk. Jó nekünk, ahogyan látjuk, hogy a kenyér és más ételek Isten ajándékaként táplálják a testünket, és a nap Isten kegyelméből megvilágítja a mindenséget, és a tűz ad meleget a téli napokon és éjszakában.

És tudjuk, hogy mind a kenyér, mind a nap, mind a tűz semmi volna, ha ezeken keresztül Isten ne közölné áldásait is velünk. Hiszen mindez semmi volna, ha nem táplálná lelkileg hitünket is, ne gyógyítana és vigasztalna, vidámítana meg bennünket az Úr olyan módon, hogy láthatóan elénk tárja ígéreteit, melyek közösségeinkben a sákramentumokban vannak jelen. A keresztségben és az úrvacsorában, mert e kettőben jelenik meg Krisztus a mi életünkben. Közösségben és a sákramentumok által. Nem panaszkodunk, viszont hálát adunk, mert a ,,kegyességnek nagy sákramentuma: Isten megjelent testben.” (1Tim 3:16)

A nagyharang Csúzán

Legyen áldott református eleink emléke, akikre minden nap a harangszó felhívására emlékezhetünk!

Nagyharang Csúzán

A csúzai presbitérium Berta Imre lelkipásztorsága idejében az újvidéki haranggyárostól megrendelt egy kb. 720 kg súlyú fisz harangot, amely minden költséggel együtt 30 000 dinárba került. Az egyházközség közgyűlésére 1937. május 16-án került sor. A közgyűlésen ifj. Fodor Sándor számolt be a harangvásárlásról. A presbitérium a 720 kg-os fisz hangú harangot rendelte meg, de lett volna egy sokkal megfelelőbb, F hangúharang is, csakhogy 100 kg-mal nehezebb, és így az ára is magasabb volt. A közgyűlésen olyan határozat született, hogy a haranggyár, amennyiben hajlandó az F hangú harang árkülönbözetének kifizetésével 1938. december 1-ig várni, akkor az egyházközség az F hangú harangot rendeli meg. A későbbiekben valóban az F hangú harangot választják.

A csúzai egyházközség felkérte az újvidéki lelkipásztort, hogy az ellenőrizze a harangkészítés menetét, és a tapasztalatairól számoljon be. Az elkészült nagyharang már szeptemberben látható volt a belgrádi kiállításon

A harangon virágdíszek vannak, az egyik oldalán egy kéz égő szívet emel fel, alatta ez a felirat található „DICSŐSÉG ISTENNEK” KÉSZÍTETTE JOVANOVIC MÉRNÖK HARANGÖNTÖDÉJE NOVI SADON. A harang másik oldalán pedig ez az írás olvasható: AZ ÉN NYELVEM PEDIG HIRDETI A TE IGAZSÁGODAT, A TE DICSŐSÉGEDET, OH ISTEN MINDEN NAPON. 35 ZSOLT. 28. V. EZEN 865 KGR-OS HARANG A SZUZAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET KÖZADAKOZÁSÁBÓL ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETETT 1937-BEN BERTA IMRE LELKÉSZ, ZSILI DÁNIEL KÁNTOR, TÓTH KÁLMÁN KURÁTOR, ANKA FERENC, ÁDÁM LAJOS, BAKÓ SÁNDOR, BORSOS SÁNDOR, BIRÓ SÁNDOR, DOBSZAI LAJOS, K. EGYED SÁNDOR, GYÖRE ISTVÁN, K. KISS JÓZSEF, MAKAI LAJOS, PÁPA SÁNDOR, TÓTH LAJOS PRESBITEREK ÉS IFJ. FODOR SÁNDOR PRESB. JEGYZŐ IDEJÉBEN.

Az elkészült harang nagyon nehezen jött meg. Már felvetődött a szerződés felbontásának gondolata is. Végül 1938-ban érkezik meg, az ünnepélyre 1938. augusztus 21-én kerül sor. A csúzai nagyharang azóta is hangjával hívogatja a híveket az istentiszteletre. (VGY)

A nagyharang hangja honlapunkon meg is hallgatható (a lap alján dupla kattintással indul a reformatus pont hr címen)

Szentlászló és Kórógy egykori filmes kockái

Szentlászló és Kórógy egykori filmes kockáiból válogattunk…

A mellékelt műsor középső részében az akkor még egységes horvátországi reformátusok gyülekezeti tagjai (Szentlászlóról), és lelkipásztorai: Kopácsi Kettős János, Hajdu Klára és Hünlich Robert, valamint Kanalas János vallanak az egyházi élet nehézségeiről és örömeiről megható beszámolóikkal. Látva ezeket az emlékeket pontosabb képet kapunk történetünk egy szeletéről, annak előzményeiről, amely már elmúlt, valamint arról a hitről és bibliai bizonyosságról, amely a keresztyén ember életfelfogásából és kegyességéből ezeken a sokat szenvedett helyszíneken máig meghatározó hatással megmaradásunkat biztosítja, némelykor pedig éppen veszélyezteti.

A Duna Televízió Vallási Műsorok Szerkesztősége jóvoltából visszatekinthetünk közös múltunk egy szeletére, a délszláv háború befejezésekor újjáindult élet első képkockáira.

A film a FB oldal mellékleteiben teljes egészében megtekinthető. SDG!

(ej)

REFORMÁTUS FALINAPTÁR A 2025-ös évre

Jézus a világ világossága

Kérdezi az egyszeri ember, hogy miért kell Jézust minden nap keresnünk, ha egyszer már megjelent az embereknek, tanítványainak? A válasz erre az, hogy azért, mert Jézus a világ világossága, és a világosságot azért keressük, hogy benne járjunk.

„Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám? Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt. 3:13-17.)

Amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, és ettől kezdve tanítani kezdett. Ez a tanítás mind a mai napig folyamatos, generációk vesznek részt benne Isten kegyelméből a föld széles határáig, és sosem lesz vége. Bennünket is ebben az új esztendőben tanítványaiként hív az Úr, menjünk hát vele embertársaink közé, a betegek közé gyógyítani, a rászorulók közé segíteni, az éhezőket és szomjúhozókat megelégíteni a magunk erejéhez képest az Úrra támaszkodva magunk is, járva az Ő világosságában.
(ej)