Mennyei Édes Atyánk, hálaadással vagyunk itt és köszönjük meg Neked, hogy feladatot adsz nekünk, és azt is felragyogtatod, hogy ebben, legyen ez bár küzdelmes, nem vagyunk magunkra hagyva, nem vagyunk egyedül, mert a szereteted ott van velünk, és segít és bátorítást ad. Tégedet kérünk, hogy légy azokkal, akik most gondolatban egyházunkkal és annak tagjaival vannak, és azokkal, akiknek itt kellene lenniük, és indítsd meg a szívüket, hogy máskor az ő szívükben is ott legyen a harangszó, amely ide szólítja az ő személyiségüket. Kérünk azokért is, akik betegségük miatt, fájdalmuk miatt nem tudnak közösségünkben lenni. Erősítsd meg az ő szívüket és légy az ő gondviselőjük és megerősítőjük. Kérünk Téged a gyülekezeteink lelkipásztoraiért, segítsd meg őket, erősítsd meg és adj nekik reménységet velünk együtt, hiszen a reménység az, ami az ember számára a földi létben szükséges, és az ember számára elég erőt ad ahhoz, hogy meg tudja futni azt az életutat, amelyen menni kell. Te tudod, hogy a mi életünk mennyi ideig szól, hogy az hatvan, vagy hetven esztendő, de add azt az erőt, hogy ki tudjuk a próbát állni, amit Te a mi életünkben számunkra adsz. Tudjuk és hisszük, hogy a legjobb az, amit nekünk adsz és adhatsz. Így áldj meg bennünket, mindnyájunkat, akik itt is, most is imádkozunk Hozzánk, és a mi szeretteinket, és add azt az örömöt, hogy mi imádkozva is a Te segítségedet tudjuk kérni, és imádkozva is hálát tudjunk adni azért a kegyelemért, melyben Te velünk vagy. Hallgasd meg könyörgésünket, ámen.