Megszületett a Krisztus
Megszületett a Krisztus, itt jár-e közöttünk? Itt van-e a reggeli órában, itt van-e az ünnepi délelőttön, délutáni vendéglátásban és vendégjárásban, beszélgetésben, megpihenésben?
Adja Isten, hogy ma is legyen annyi hely a szívünkben és lelkünkben, hogy rá figyelünk a szülőben, a gyermekben, a testvérben, az anyában, az apában, jószóval, figyelemmel, mert bennünk, valamennyiünkben lakozhat ma a Krisztus. Eljött Ő, megérkezett. És lakozik-e közöttünk? Marad-e szűk világunkban, a szűk esztendőkben és a hiányos békeidőkben? Fogadjuk-e szomorúságban, hogy vidámság legyen, gyászban emlékezve, hogy vigasztalást leljen:
mindenki, aki befogadja.
Örömünnepünk a karácsony!
Szabolcska Mihály: Szállj, szállj magasra…
Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj előttünk fénynek oszlopával:
Szent biztatással.
Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt sző a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mit félne lelkünk?
Óh jó az Isten, ami sziklavárunk,
Nem tart soká már bűnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjéhez érkezünk,
Jézus az nekünk.
Ö lesz a váltság élet-birodalma;
Változz örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!
S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jő fel
Idvezítőnkkel!
Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsírni könnyünk édes örömünkben,
Szeretetünkben!
