Száz virág – megemlékezés Kretity Károlyra

SZÁZ CSOKOR VIRÁG

2020. március 24-dikén, életének 66. évében elhunyt Kretity Károly (Drago) testvérünk. Habár már több hónapja beteg volt, a halála mégis váratlan volt. Élni tervezett ő, az előző héten még fákat ültetett és tervezte a szőlő ültetését. A kiskőszegi gyümölcsösében még ültetett körte fákat, és szőlőt, őszibarack fát is szeretett volna ültetni. Az otthoni kertjében leszedett és elkészített száz csokor virágot (nárciszt, jácintot), és azt tervezte, hogy hétvégén az eszéki piacon fogja árusítani a virágcsokrokat. A halála azonban megakadályozta ebben, de közben a korona virus járvány miatt a piacot is bezárták. A temetési szertartás után még ott volt a tornácon a száz csokor virág és éreztük az illatát, és megemlékezhettünk rá. A felesége elbeszélése szerint a halála előtti héten minden barátját meglátogatta, többek között nálam, de másoknál is járt Csúzán, Vörösmarton, Hercegszöllősőn.

Számomra nagyon nehéz temetési szolgálat volt ez a rétfalui, mert több év alatt Dragoval nem csupán egy jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk, hanem barátság is. Az első temetés volt ez a korona virus járvány ideje alatt, az új törvények, szabályok miatt is feszülten készültem a szertartásra. Ekkor kijárási tilalom volt már érvényben, a temetőben csak a legszűkebb családi kör vehetett részt, többen is szerettek volna eljönni a rétfalui ravatalozóba, de nem volt szabad. Már ekkor beszéltünk róla, hogy később is eljövünk és megemlékezünk sírjánál. A gyászjelentésre sem a helyet, sem az időt nem volt szabad ráírni. A család szerette volna a gyászjelentésre ráíratni magyarul „Béke poraira”, de még ezt sem lehetett. A virágcsokor szalagjára most ráírattam kérésük szerint, és egy ideig itt ez itt lesz, a sírjánál.

Két élet

Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (I. Mózes, 3:19)

Jézus ekkor ezt mondta neki: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; (János ev. 11:25)

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? (János 14:1-2)

Kedves gyászoló testvérek!

Amikor a halál elragad valakit közülünk, akkor mindig szomorúak, de egyben tanácstalanok is vagyunk. A halál utáni létre keresünk válaszokat. Nagyon nehéz ilyenkor mondani valamit, én a bibliai tudásunk segítségével mondok el gondolatokat.

A bibliai versek kettő életet említenek meg. Az egyik első életet itt e földön éljük. A Szentírás szerzője erről így nyilatkozik: „Bizony por vagy”. E földi életünk születésünkkel kezdődik, az életet ajandékba kapjuk a Mindenhatótól, és életünk tartalmát is meghatározza. Tőlünk eltávozó testvérünk életét is ő töltötte meg tartalommal. A Mindenható rendelt mellé szerető feleséget, közösen felnevelték gyermekeiket, majd később együtt örültek unokáiknak. Közösségi ember volt, és így nagyon sok barátja is volt.

Életének egy részét és munkáját a műmlékek védelmének szentelte. Különösen nagy figyelemmel kutatta, és dokumentálta a Baranya és Szlavóna területén található református templomokat, hosszú évtizedeken keresztül az egyedüli személy volt, aki ezzel a témakörrel behatóan foglalkozott. Kutatásainak eredményeként több református templom műemlékként került nyilvántartásba. Számos egyházi épület és templom felújításában közreműködött, szakértelme és hivatásának szeretete példamutató volt. Egy éve már nyugdíjas éveit tölti, és szerettük volna, ha nyugdíjasként is szakértelmével, tanácsaival, lelkesedésével továbbra is segíti az egyházunkban folyó felújítási munkákat. Különösen közel állt szívéhez az Eszék–rétfalusi templom, és szerette volna, ha sikerül a teljes felújítása. Most a 84. zsoltár felolvasásával emlékezünk munkájára:

„Mily kedvesek a te hajlékaid, ó Seregek Ura! Sóvárog, sőt eleped a lelkem az Úr udvarai után. Testem és lelkem ujjongva kiált az élő Istenhez. Még a veréb is talál házat, és a fecske is fészket, ahova fiókáit helyezi oltáraidnál, Seregek Ura, királyom és Istenem! Boldogok, akik házadban laknak, szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.) Boldog az az ember, akinek te vagy ereje, aki a te utaidra gondol. Ha a Siralom völgyén mennek is át, források völgyévé teszik azt, az őszi eső is elárasztja áldásával. Újult erővel haladnak, és megjelennek Istennél a Sionon. Uram, Seregek Istene, hallgasd meg imádságomat! Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.) Istenünk, pajzsunk, nézz ránk, tekints fölkented személyére! Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban, mint máshol ezer. Jobb az Isten háza küszöbén állni, mint a bűnösök sátraiban lakni. Mert nap és pajzs az Úr, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek. Seregek Ura, boldog az az ember, aki benned bízik! (Zsoltárok könyve 84:2-13)

A templomokon kívül fogalkozott még régi épületekkel, emlékekkel, a vörösmarti pince sorokkal.
A földi életútnak határai vannak, természetes, hogy mi szeretnénk ha minél tovább, minél több évig tartana. A halál azonban lezárja, és véget vet e világi életünknek.

A Biblia a halál utáni élet után az örök élet ígéretéről beszél. A filozófia, és más vallások is próbálják körül írni a halál utáni létet. A filozófia a lélek halhatlanságáról tanít, a keleti vallások a lélek vándorlásáról, a reinkarnációról beszélnek. A materialista világszemlélet pedig az e földi életre korlátozodik.

Jézus Bethániában van egy gyászoló családnál, Máriánál és Mártánál. A bánatukban szenvedő testvéreket próbálja vigasztalni, és az örök élet titkáról beszél nekik. A halállal csupán a földi életünk fejeződik be, és utána egy új élet kezdődik az örökkévalóságban. E múlandó élet után következik az örökkévaló élet a Mennyei Atyánk közelében. Természetesen nem tudunk bizonyítékokat felsorolni, egyedül hitünk által, reménységünkkel ragadhatjuk meg ezt. A hit segíthet bennünket, hogy megértsük a örök élet titkát.

Az életünket egy folyó két partjához lehetne hasonlítani. A folyó egyik oldalán e földi életútunk, e múlandó világunk, a folyó másik oldalán pedig az örökkévalóság van. Halálunkról útra kelünk, átkelünk a túlsó partra, mintha egy hídon mennénk át, magunk mögött hagyva a folyó egyik partját elindulva a másik felé. Ezen az úton szeretne bennünket bátorítani Jézus ezekkel a szavakkal:

„Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotokra? (János 14:1-2)

Hálás szívvel és megbecsüléssel emlékeznek rá a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház gyülekezeteinek vezetői, tagjai. Ámen.

Varga György csúzai lelkipásztor megemlékezése elhangzott Rétfalun, 2020. márciusában és májusában.