HAMVAK A SZÉLBEN

 
A temetkezési szokások idővel változnak. A kor szokása, vallási hagyományok, a közösségi élet és hozzállása is hatással van a temetésekre. A délvidéki református hívek megfogyatkozása, elvándorlása, a szekularizáció, a halottasházak megépítése is befolyásolta a temetkezési népszokásokat. Napjainkban is a temetési szokások változását tapasztaljuk, többen alternatív temetkezési szokást választanak.
 
 
 
Egyes temetőkben a gyászolók már az e célra kialakított szóróparcellán is elszórhatják az elhúnyt hamvait. A hamvak szétszórására lehetőség van vízen (hajó) és levegőben is (repülőgép, hőlégballon, motoros sárkányrepülő). A templomok alsó részeiben, pincehelyiségében is kialakíthatnak megfelelő helyeket a hamvak őrzésére. Az urna tartalmát a hozzátartozók esetenként a temetőn kívüli erdőben, hegyekben is szétszórhatják.
 
 
 
A nagybodolyai templomban és temetőben 2019. november 28.-án végső búcsút vettek Hegedűs Ferencné, szül. Csorba Máriától, aki ezen a vidéken született. Életében már nagyon korán távol került otthonától. A háború miatt 1944-ben szüleinek el kellett menekülniük Magyarországra, de végakarata szerint hamvai vissza kerültek szülőföldjére.
 
 
Gyóni Géza: Szent hamvak
 
Mikor nem lesz majd kishitű, ki féljen.
Szent hamvak üszke akkor száll a szélben.
Minden kebelbe csóvát vet egy szikra,
Hunyó parazsát égő lángra szítja:
Ami panasz volt, ujjongásra váljon,
Ami könny elfolyt, elégjen a lángon,
Mi égre sírt, a bút örömre váltsa
Rab éjszakából szebb föltámadása!
S ím messze virrad. Fáklya kialszik.
Tárogatóban lágy zene hallszik.
Marmora parton, galatai rögbe
Kapa vágódik, éjfélbe sürögve.
Marmora parton támad sebes szél
Egy temetőről örömhírt beszél.
Kongatja félre a nagy harangot,
A magyar rónán zúgva barangol,
Hívó hang harsan fekete éjbe:
Jertek, jertek a vezér elébe!
Fekete hamvát kurucok hozzák,
Nemzeti színt ölt nagy Magyarország,
Szomorú arcán örömtűz lángol,
Szomorú arcán nincsen gyászfátyol,
Sápadt eget lángszíne bevonja:
Minthogyha nem is temetés volna,
– Föltámadásnak ünnepe volna!
1903