Posts Tagged “Egyház”

A horvátországi református egyházak állami közigazgatási története 1993-2015.

 

A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház címere

Horvátország az önállósulása után megörökölte az egyházakra vonatkozó 1978-as szocialista törvényt. Ennek a törvénynek 11. cikkelye szerint a „Vallási közösségeknek, illetve meghatározott szervezeteiknek minőségükben polgári jogi személyiségük van”. Ezzel a törvénnyel határozták meg a vallási közösségeknek (egyházaknak), illetve szervezeti egységeiknek (pl. egyházközségek) a jogi személyiségét. Az aktuális törvény nem rendelkezett az egyházak regisztrálásáról, így 2003-ig egyházakat nem regisztráltak Horvátországban. Ezt megelőzően 2002. június 24-dikén életbe lépett a Horvát Kormány által meghozott Vallásügyi Törvény (e Törvény 5. cikkely. 1.§.-a szerint: „a Horvátország területén vallási közösségként működő, jogi személyeket be kell jegyeztetni, és nyilvántartásba kell venni…”). 2003-ig egyetlen állami szerv tartotta nyilván a jogi személyeket; az Országos Statisztikai Hivatal, amely egy pecsétlenyomattal is ellátott és a képviselő által leadott bejelentés alapján anyakönyvi számot adott az itt regisztrált jogi személynek. Így a jogi szervezet – beleértve a vallási közösségeket is – az anyakönyvi szám alapján folyószámlát nyithatott, alkalmazottainak nyugdíjalapot és betegbiztosítást fizethetett, valamint jogi személyként működhetett oly módon, hogy külföldi és belföldi szervezetektől segélyeket és támogatásokat fogadhatott és folyósíthatott.

Az Egyházakat Horvátországban az elmúlt időszakban (1993-2015. között) az alábbi állami szerveknél vették nyilvántartásba, vagyis ezeken a helyeken kaptak anyakönyvi számot, majd személy azonosító számot:

 

  1. Országos Statisztikai Hivatal,
  2. Igazságügyi Minisztérium,Igazgatási és Helyi Önkormányzati Hivatal, – Országos Központi Közigazgatási Hivatal,
  3. Közigazgatási Minisztérium,
  4. Pénzügyminisztérium – Adó Hivatal.

 

Az elmúlt 20 év folyamán a bejegyzések, a horvátországi református szervezeteknél előforduló név módosítások története sorrendben a következő:

  1. Miután a Református Egyház nyilvántartásba vételének kérelme az Országos Statisztikai Hivatalához került 1993. február 8.-án, ezt a Hivatal 1993. február 24-dikén jóváhagyta. Az egyház neve: Horvátországi Református Keresztyén Egyház lett, anyakönyvi száma: 0245453 (címe: Pozsega, dr. Vlatka Mačeka u. 6/3.). Az egyházi szervezet a volt Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi területein szervezett egyház jogutódja.
  1. Lángh Endre tiszteletbeli püspök 1999. február 19-dikén, az Országos Statisztikai Hivatalnál egy új szervezet megalakulásának a bejegyzését kérte nyilvántartásba vétel céljából “Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal” néven (címe: Vinkovci, Vladimira Nazora u. 31.). Az ezt követően az Országos Statisztikai Hivatal 1999. március 4-dikén kiadott értesítése alapján a bejelentett “Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal” (REFORMATSKA KRŠĆANSKA CRKVA U R.H. BISKUPSKI URED) anyakönyvi száma 1427814. (cím: Vinkovci, Vladimira Nazora u. 31.). A névből és az új anyakönyvi számból ítélve ez alkalommal egy új egyháztest bejegyzésére került sor.
  2. Az így létrejött “Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal” egyháztestből kivált horvát ajkú reformátusok az addig volt püspöki titkár, Jasmin Milic képviseletével 2001. május 24.-én bejegyezték új egyházi szervezetüket “Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház” néven. (Anyakönyvi száma: 1565702)
  3. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház III. országos Zsinatán, 1999. június 12-dikén módosította a nevét. Az egyház új neve: Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház. A névváltozást az egyház képviselője bejelentette az Országos Statisztikai Hivatalnál. (Anyakönyvi száma: 0245453).
  4. “Horvátországi Református Keresztyén Egyház” néven egy addig a közigazgatásban meg nem jelent (anyakönyvi- és egyéb nyilvántartási számok nélküli) egyház képviselője az új törvények alapján kérelmezte szervezete bejegyzését, amit 2003. szeptember 26.-án a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma elfogadott és nyilvántartásba vett. Az egyébként anyakönyvi számmal még ekkor sem rendelkező egyház ezt követően kérelmezte elnevezésének megváltoztatását “Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház” névre, amelyet 2005. március 31.-i hatállyal az Országos Központi Közigazgatási Hivatal bejegyzett, továbbra is anyakönyvi szám nélkül.
  5. A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház az új törvények alapján kérelmezte bejegyzését, melyet a Horvát Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma elfogadott, és az egyházat nyilvántartásba vette 2003. november 13.-án.
  6. A Horvát Köztársaság Pénzügyminisztériuma – Adóhivatala 2009. januárjában megkezdte – az állami hivataloknál nyilvántartásba vett jogi személyek számára – az anyakönyvi számok alapján a személy azonosító számok (OIB) kiosztását. A meglévő adatokat figyelembe véve (2010. február 10.-i hatállyal) a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház anyakönyvi száma: 0245453, OIB (személy azonosító szám): 50542093088.
  7. A Horvát Köztársaság Pénzügyminisztériuma, a rendelkezésére álló adatokat figyelembe véve a Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal részére (cím: Vinkovci, Vladimira Nazora u. 31) kiadta a személy azonosító számot (OIB: 68677215945). Anyakönyvi száma: 1427814.
  8. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal 2014. szeptember 23.-án a Központi Statisztikai Hivatalnál kéri nevének megváltoztatását. A visszaigazolást ugyanazon a napon meg is kapja. A szervezet új neve: Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház (cím: Laskó, Templom u. 4.). Anyakönyvi száma – ugyanaz, mint az 1999. március 4-dikén részére már kiadott – 1427814. OIB (személyazonosító szám): 68677215945

 

 

Összefoglalás:

A felsorolt – és pontosan dokumentált – adatok szerint a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház először 1993. február 24-dikén került bejegyzésre Horvátországi Református Keresztyén Egyház néven. A Horvátországi Református Keresztyén Egyház III. országos Zsinatán, 1999. június 12-dikén, Kopácson a nevét módosította. A Zsinat tagjai Sója Lajos országos főgondnok előterjesztése alapján és az 1. napirendi pont szerint szavazat többséggel döntöttek erről, és elfogadták, hogy „az Egyház nevében szerepeljen a „magyar “ jelző”. Az egyház módosított neve Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház lett. Püspöke Kopácsi Kettős János lelkipásztor. Az egyház székhelye Kopácson van.

A Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház először 1999. március 4-dikén került bejegyzésre Horvátországi Református Keresztyén Egyház Püspöki Hivatal néven. 2015-ben püspöke Csáti-Szabó Lajos, laskói lelkipásztor, majd 2018-tól Szenn Péter pünkösdista teológus, haraszti lelkész.

Az ebből az utóbbi szervezetből kivált horvát ajkú reformátusok első bejegyzése 2001. májusában történt meg az általuk azóta is használt “Horvátországi Protestáns Református Keresztyén Egyház” néven, tordincai székhellyel.

REFORMATSKA CRKVA U ZMAJEVCU

 

REFORMATSKA CRKVA U ZMAJEVCU

Vörösmart, 2017.

Najstarija i najviše poznata crkvena zajednica u cijeloj baranji je u Zmajevcu. Selo su već spominjali 1341 godine, V. Ferdinand 1841 godina Zmajevac proglasio gradom.

Reformatska crkvena zajednica je nastala za vrijeme reformacije. Biskup je 1817 godine posjetio župu i u izvještaji spominje: ¨ odmah poslije reformacije a Mađarskoj tu je već postojala reformatska zajednica¨. Pathai P. Samuel je 10.10.1647 godine je napisao pismo poznatom profesoru u Šarošpataku, i to pismo dokazuje to. U pismu piše:¨ u gradu Zmjevecu pronašao sam jednog starog čovjeka, Gašpar Jozan ima 85 godina, on od 1547 godine spominjao imena nekoliko reformatski svećanika, bez koronološkog redoslijeda je rekao slijedeća imena: svećenik Bertalan, svećenik Miklos Modiš, svećenik Matyas. Sjećao se i na dr. Istvana Segedia, on je bio svećenik u Zmajevcu 20 godina. Svećenik Vorosmarthy 19 godina živio u Zmajevcu. Svećenik Balint Sepsei 18 godina proveo u Zmajevcu. Gyorgy Petri je bio superintendent (biskup) 7 godina crkve. Svećenik Janos Szanto je 4 godine bio župnik u crkvenoj općini. Ravnatelji (rektor) poznate škole su bili: Tolnai Nyiro Istvan, Fogtoi Janoš, Marothi Janoš.¨

Prema pronađenim zapisnicima u Zmajevcu je biskupski ured i tu je djelovao u starim vremenima, u župi je živio 6 biskupa.

Stanovnici Zmajevca su   među prvima primili učenje reformacije, i vjerovatno već onda imali crkvu. Sigurno je tu ckvu vidio 1573 godine David Ungnad putuvajući na Dunavu i zapisao „lijepi oblik tri crkve, u blizini naselja Verešmart, i iznad naselja ruševina tvrđe, s desne strane smo ostavili”. Ujedno i to je i najraniji zapis o crkvi. Stanovnici Zmajevca su   među prvima primili učenje reformacije, i vjerovatno već onda imali crkvu. Sigurno je tu ckvu vidio 1573 godine David Ungnad putuvajući na Dunavu i zapisao „lijepi oblik tri crkve, u blizini naselja Verešmart, i iznad naselja ruševina tvrđe, s desne strane smo ostavili”. Ujedno i to je i najraniji zapis o crkvi.

Prema starim zapisima stanovnici Zmejevca crkvu su poćeli graditi 1669 godine. Crkvu su gradili od ćerpiča, i između ćerpiča su ugradili drvene grede. Toranj crkve je građen izmeđ 1794-1796 godine. Toranj je građen od cigla, i pokriven je s limom.

Završenu crkvu dosta često je trebalo obnavljati, revnovirati. Poslovi obnove crkve onda nisu bili jednostavni, jer za svaki popravak trebali su ppredati zamolbu. Crkvena Općuna je 1764 i 1768 godine je zamoblbom tražio dopuštenje obnove crkve. Više puta popravljenu crkvu 1828 godine opet su morali obnavljati. Više puta obnovljena crkva nalazila se na starim temeljima, na kraju bašte, koja je bila namenjena nastavniku, na početku Deak surdoka.

Crkvena Opčina 1866 godine je donio jaku važnu odluku, staru crkvu će rušiti , i sasvim novu crku će izgradit, i ckva će biti na drugom, novom mjestu.

Radove izvodi zidarski obrtnik Karoly Gfeller iz Sombora. Ugovor potpisuje 28.08.1866 godine. Izvedeni radovi su stajali 4 000 forinti, crkvena općina za 5 godina u djelovima će isplatiti radove.

Za vrijeme građenja crkve župnik je bio Pal Ratz, on je sve radove točno zapisao: Radove na izgradnju crkve su započeli na proljeće 1867 godina, i za par mjeseci su podigli zidove do visine prozora.

1868 godine novi radovi nisu napravljeni, zbog nedostatka građevinskog materijala.

Gradnja crkve je nastavljena u svibnju 1869 godine, i zidovi crkve su završeni do sredine rujna.

1870 godine su nastavljeni radovi, toranj je završen do krovišta crkve, i krovište crkve su završili, i vanjsku fasadu su napravili.

1871 godini su podigli toranj na visinu od 12 hvati, lukovicu tornja su pokrili limom, unutrašnju fasadu su završili. Postavili su propovjedačnicu i kluoe u crkvu. Gradnja crkve je završena u studenom. U novo izgrađenom crkvi prva služba je održana 29.10.1871 godine.

Crkva je za vrijeme II. svjetskog rata oštećena i uništena je unutrašnji namještaj. Napravljene štete su kasnije popravljeni. Lukovicu tornja su obnovili 1962 godine.

Đuro Varga, Suza

 

Literatura:

Horváth Zoltán – György, Gondos Béla: Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével. (Zoltan – Đerđ Horvat i Bela Gondoš: Crkve iz srednjeg vijeka u županijama Šomođ, Tolna i Baranja – s zahtjevom cjelovitosti.) (Romanika Kiadó 2004. Budapest)

Dr. Lábadi Károly: Istennek népei a Drávaszögben (Karolj Labadi: Narodi Božji u Dravskom trokutu) (Osijek, 2000., Huncro i Reformatska crkva)

Josip Franc: Crkve Podunavlja (Osijek, 2000.)

A bizalom pecséte alatt – iratgyüjtemény kanonikai vizitációkról. (Pod pečatom povjerenja – zbirka zapisa o kanonskim vizitacijama.) (Exodus, Erdőkertes, 2005.)

A Vörösmarti Református Egyház Története ( Povijest Reformtaske Crkvene Općine Zmajevec) ( Vörösmart, 1911)

 

Go Top