A kovásztalan kenyér napjától számított 50. napon, hét hetet követően tartották a zsidók az aratási ünnepet, más néven a zsengék ünnepét. Magyar pünkösd nevünk eredete is a görög ötvenes (pentekoszté) szó fordításából használatos. Izrael földjén az évnek ebben a szakaszában érett a búza, és törvényeik szerint ekkor kovásszal kelt kenyeret kellett áldozatul bemutatni. Korábbi eredetét tekintve még a zsidók részére átadott Tóra ünnepe volt ez a nap, amikor zarándokként Jeruzsálembe érkeztek az Európában, Ázsiában és Afrikában is szétszóratásban élő zsidók. Jézus idejében is ezt az ünnepet tartották, ezért is volt lehetséges, hogy sokan, sok félék, sok féle helyről, különféle nyelveket beszélő emberek is egyszerre hallhatták és érthették meg az evangéliumot Krisztus húsvéti eseményei után. Mi, keresztyének emlékezünk a régiekre, tiszteletben tartjuk a hagyományokat, más vallások szokásait és hitelveit. Számunkra pünkösd ünnepe a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, eljövetelét és kiáradását ünnepeljük abban a reménységben, hogy Isten, az Atya, Krisztus ígérete szerint Szentlelkét ránk, kegyelméből ma is kiárasztja, és ünnepeljük ezt a húsvét utáni 50. és többi napon.
Áldott ünnepet kívánunk, és konfirmandusainknak szívből gratulálunk!
HMRKE – 2024, Pünkösd.