A kopácsi „Református Nap” már ismertetett előadói és vendégei, valamint a gyülekezeteinkből érkezett érdeklődők mellett közöttünk volt Sógor Csaba református lelkipásztor is, aki a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, az MRE Zsinata elnökének külügyi főtanácsosaként, valamint a Generális Konvent (a 10 kárpát-medencei református egyházkerület) Elnökségének megbízásából a horvátországi református egyházak között végzi szolgálatát.
Sógor Csaba lelkipásztor személyesen 1999-ben járt Kopácson, ahol és amikor Kopácsi Kettős János püspök és Sója Lajos főgondnok beiktatásán a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi tanácsosaként vett részt a HMRKE II. Zsinatának ünnepi alkalmán. Mostani feladata a horvátországi református egyházak életének megismerése, a továbbiakban kölcsönös lelki-, anyagi és szellemi együttműködés kialakítása érdekében.
Meglátása szerint a horvátországi reformátusság helyzete nem egyszerű. Hasonló gondokkal küzdenek egyházaink a népességfogyás okozta nehézségek miatt Európa-szerte. Horvátországban a magyar népesség (amely református tagságunk legnagyobb részét alkotta) az elmúlt száz évben 90%-kal csökkent, és hasonló folyamat zajlott le Erdély tekintetében is, ahol ez az arány 50%-ra tehető.
A lelkipásztor, – bár az utóbbi időben, mintegy 9 évig Románia Szenátusának tagjaként, majd 12 éven át Európai Parlamenti képviselőként az egyházi és vallási jogok érdekében dolgozott – hivatását református szórványvidéken kezdte. A nyolcvanas évek végén és a ’90-es években 19 falu és egy bányászváros (Balánbánya) mintegy 500 hívét pásztorolta, majd Nagyváradra került, tehát jól ismeri a Drávaszögben és Kelet-Szlavóniában is hasonló nyelvi, vallási- és nemzeti kisebbségi körülményekhez hasonló munkaterületeket a gyakorlatban is. Elmondása szerint most jobban megismerni, közvetíteni és segíteni jött a horvátországi reformátusok közé. Személyesen máris nagy áldozatot hozott megjelenésével az érdekünkben, hiszen lakóhelyétől 700km, munkahelyétől 300km távolságra utazott most, hogy közénk jöjjön, és Ezékiel próféta könyvének 37. részéből ezekkel az igékkel fejezze ki hitét és reményét:
„És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor megnyitándom sírjaitokat és kihozlak titeket sírjaitokból, én népem!
És adom az én lelkemet belétek, hogy megéledjetek, és leteszlek titeket a ti földetekre, és megtudjátok, hogy én, az Úr, szóltam és megcselekedtem, ezt mondja az Úr Isten.
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
És te, embernek fia, végy magadnak fát, és írd ezt reá: Júdáé és Izráel fiaié, az ő társaié; és végy egy másik fát, és írd ezt reá: Józsefé, Efraim fája és az egész Izráel házáé, az ő társaié.
És tedd együvé azokat, egyiket a másikhoz egy fává, hogy egygyé legyenek kezedben.
És ha mondják néked a te néped fiai, mondván: Avagy nem jelented-é meg nékünk, mit akarsz ezekkel?
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem a József fáját, mely Efraim kezében van, és Izráel nemzetségeit, az ő társait, és teszem őket ő hozzá, a Júda fájához, és összeteszem őket egy fává, hogy egygyé legyenek az én kezemben.
És ha e fák, a melyekre írsz, kezedben lesznek szemök láttára:
Szólj nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Ímé, én fölveszem Izráel fiait a pogányok közül, a kik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjökre.
És egy néppé teszem őket azon a földön, Izráelnek hegyein, és egyetlenegy király lesz + mindnyájok királya, és nem lesznek többé két néppé, és ezután nem oszolnak többé két királyságra.” (Ezékiel. 37:13-22.)
fotó: „Református Nap” Kopácson (HMRKE), Sógor Csaba püspöki főtanácsos (MRE DM) köszöntése, 2023. május 20.