Vörösmarti reformátusok
„Ezt mondtam: Halljátok meg, Jákób elöljárói, Izráel házának vezetői! Nem tinektek kell-e ismerni a törvényt?” (Mikeás 3:1)
A Vörösmarti Református Egyházközség történelmi református egyházközség. Nevét őseink évszázadokon át a közhiteles földkönyvekbe írták, mint templomának és parókiájának tulajdonosa. 2014 óta azonban Vörösmarti Református Gyülekezet néven, a Horvátországi Református Keresztény Kálvin Egyházhoz tartozott, amelynek neve felbukkant a horvátországi vallási közösségek Kálvini Egyházhoz alá tartozó nyilvántartásában.
________
Játék ez csupán a nevekkel?
Névváltoztatás egy felekezetétől elszakadt egyházi közösség javára az egyházi elöljárók részéről?
Vagyonátmentési kísérlet? Néhány gyökértelen és tanulatlan, anyagi hasznot remélő egyházi funkcionárius magánakciója?
Tulajdonos és ingatlan csere?
Hogyan történhetett az állítólagos névváltoztatás alatt valójában tulajdonosváltás, és mi a megoldás?
A részleteket és a magyarázatot bővebben a Reformatska kršćanska crkva Mađara u Hrvatskoj oldal alatt található cikkben olvashatják.
________
A Vörösmarti Református Egyházközség a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház egyik egyházközsége. Felekezetünk a Jugoszláviai Református Egyház jogutódja, amelyből 1993. január 30-án vált függetlenné a független Horvát Köztársaság területén szerveződve.
A Vörösmarti Református Egyházközség a Reformáció idején alakult. Egy régi, 1819-es feljegyzésben már az áll, hogy „a reformáció időszakában Magyarországon már református egyházközség alakult itt”. Ezt erősíti meg Pathai P. Sámuel 1647-ben írt régi levele: „Vörösmart városában találtam egy Józan Gáspár nevű öregembert, aki 85 éves. Felsorolt néhány református lelkészt 1547 óta: Bertalan lelkészt, Modis lelkészt, Mátyás lelkészt. A leghíresebb, dr. Szegedi Kis István 20 évig volt lelkész Vörösmarton, Veresmarthy 19 évig, Sepsei Bálint 18 évig, Petri György tanfelügyelő 7 évig, most pedig Szanki János 4 éve velünk van…”
A független Horvátországban 1999-ben létrejött új egyházi felekezet, a Kálvini Egyház. Ez a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyházban addig szolgáló néhány egyházi képviselő akaratának és érdekének kizárólagos érvényesítése céljából alakult. A semmiből úgy szervezték meg egyházukat pünkösdista alapokon, hogy püspöke presbitereket és gondnokokat anyagi befolyással vezetett félre, és ál-zsinatokon autokrata módon vezette „püspöki hivatal”-át. Az állami és egyéb támogatások és szabályrendszerek rendjéhez igazította mindenkori működését. Az állami nyilvántartások és adminisztráció időközbeni fejlődéséhez azonban 2002 után már nem tudta igazítani eredeti hamis eljárásait. Nem volt már képes tovább fenntartani az összhangot korábbi állításai és gyakorlata között. Ebben a helyzetben előző eljárásainak és kijelentéseinek, szervezetének, és az abban helyet foglalók működésének felülvizsgálata helyett még erőteljesebben arra törekedett, hogy múltjának és létrejöttének mítoszát megteremtse és fenntartsa, minél hosszabb időn át. Ehhez meg kellett szabadulnia, jobb esteben csak megváltoztatnia mindazokat a jeleket és bejegyzéseket, amelyek létrejöttének különös és hamis körülményeit tanúsíthatják.
Ma már minél összetettebben és egységesített rendszerbe foglalhatóan működnek az állami nyilvántartások, annál nyilvánvalóbbakká válnak azok a hamis eljárások, az összefüggéstelen nyilatkozatok, kérelmek és elszámolások, amelyek részükről az egyházi bejegyzések horvátországi origójához is köthetőek. Ahogy Kopácsi Kettős János püspök, a HMRKE volt zsinati elnöke mondta: „a tények makacs dolgok…” A hitvallások béli-, eszmei-, nyilvántartással összefüggő anomáliákat a Generális Konvent és magyarországi állami és egyházi szervek közbeavatkozása és befolyásolási kísérletei sem tudják semmissé tenni. Mára már tucatnyi esetben dokumentált a Kálvini Egyház felekezeti ekkléziasztikai zűrzavara.
Az Alkotmánybíróság és a Kereskedelmi (Cég) bíróság egyértelmű döntésével ellentétesen a Kálvini Egyházat képviselő személyek próbálják akár törvénytelenül is a hamis status quo-t fenntartani, ugyanis tanúvallomásaikban mind a mai napig fenntartani azt a látszatot, hogy jogutód szervezetet képviselnek, és a horvátországi reformátusok érdekében járnak el, ami nem igaz.
A vörösmarti eset pontos feltárása segíthet a többi gyülekezet esetében is a törvényes állapotokat visszaállítani. Aki nem hiszi, járjon maga utána…