„Mennyei Édesatyánk, hálaadással jöttünk a Te templomodba ezen a mai napon, és a hálaadásunk nem tud szűnni, mert annyi minden van a lelkünkben, a szívünkben, ami mögöttünk van ebben a gyülekezetben, amely olyan szeretett a számunkra. Kedves elsősorban a Te hajlékodnak, a Te otthonodnak a jelenléte, itt ennek a templomnak a léte a mi számunkra. Kedves ennek a parókiának az udvara, a terme, amely az elmúlt időszakban olyan vidám és olyan jövőbe mutató, életre mutató jeleket adott nekünk ebben a gyülekezetben. A gyerekeket összehívtuk és hittan táboroztak, a hitről tanultak, a vallásról tanultak, Jézusról, Terólad, Teremtőnkről. A Szentléleknek az áldását éreztük ebben és érezzük mind a mai napig. Kérünk Téged, hogy áldj meg bennünket a továbbiakban is. Mindazokat, akik itt voltak közöttünk és most is szeretettel, jó szívvel gondolnak ránk. Fontos ebben a gyülekezetben a mi számunkra minden hivatás és tisztség, legyen az gyülekezeti tagság, gondnokság, lelkészség, bármi, ami ennek a gyülekezetnek és az anyaszentegyház közösségének az életével összefüggésben van. Vannak ilyen dolgaink, vannak örömeink, amikért hálát adunk és vannak persze gondjaink is, amelyek aggodalommal töltik el a szívünket, de minden ilyen aggodalmaskodás közepette Terád tekintünk, mert tudjuk, hogy Te a fájdalmat, a gyászt, a betegséget, a megpróbáltatást, a nehézségeket fel tudod oldani a mi életünkben. Ebben a hitben állunk meg most Előtted is. Kérünk Téged, hogy légy kegyelmes Istenünk, aki meghallgatod a mi legbelső, legtitkosabb gondolatainkat is, csak úgy, mint ahogy a kimondott szót, amely elhangzik az igehirdetésben, az imádságban, vagy az énekeken keresztül. Áldj meg bennünket ebben az órában és a továbbiakban is, készíts bennünket a következő alkalmakra, taníts minket fohászkodni, imádkozni Tehozzád. Jézus Krisztus nevében kérünk erre. Ámen.”