„Édes Atyánk, az Úr Jézus Krisztus által, köszönjük Neked, hogy ezt a gyönyörű, meleg, és még forróbb napot ránk virrasztottad és ismét tervekkel lehet tele a mi elménk, hogy mi mindent kell tennünk, csinálnunk, készítenünk. Ha vendégség lesz, kiket fogunk vendégül látni, mit készítsünk a számunkra, hogy minden megfeleljen annak, ahogy illik, és ahogy kell. Köszönjük Neked, hogy Te megáldod ezt a napot, mi ebben a reménységben és ebben a bizodalomban jöttünk ide. Ahogy hisszük, hogy Te megáldod ezt az együttlétünket is, a mi közösségünket, akik aztán most istentisztelet után majd szétszéledünk és elmegyünk a mi otthonainkba, de mégis egy szent közösségnek a tagjaiként itt hallgatjuk együtt a Te igédet és a Te tanításodat.
Nem tudjuk, hogy pontosan mivel mi életünkben a te terved? Csak remélni tudjuk, bizodalmunk van efelől.
Így hálát adunk Neked mindazokért, amelyek már mögöttünk vannak, amelyekben megvilágosítottad számunkra, hogy Te igenis gyermekeidként tőlünk mit kívánsz, és mit vársz el, és indítasz bennünket arra, hogy mi milyen hálával tartozunk ezért Neked, legfőképpen pedig a Krisztusban értünk elvégzett munkáért, áldozatért, amellyel megtisztítasz bennünket a bűntől, mindannyiunkat egyen-egyenként, egytől egyig mindent megbocsátasz, és mindent eltörölsz a mi életünkből, ami rossz, illetve mindent a javunkra fordítasz.
Kérünk Téged, hogy ezzel az indulattal és most ebben a közösségben is áldj meg bennünket a Te igéden keresztül. Hívj bennünket közös gondolkodásra. Adj nekünk észt, akaratot, hitet, hogy el tudjuk fogadni, föl tudjuk fogni, amit Te üzensz a mi számunkra. Elsősorban, ahogy mondtuk, Krisztusnak az érdeméért, nem azért, mert mi erre képesek volnánk, hanem azért, mert Krisztus képessé tesz bennünket erre. Így kérjük most a te Szentlelkedet is itt közöttünk, hogy áraszd ki ránk és legyen áldott a mi óránk, a mi együttlétünk. Kérünk Téged, hogy hallgasd meg a mi imádságunkat, prédikáltasd a Te igédet, a Te Szentlelked által. Most ebben az órában. Ámen.”
„